Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-22 / 39. szám

384 1905 logus szakférfiak előtt nyílt meg gazdag szelleme. Végre 1883-ban Luther születésének 400 éves fordulójakor megalakult a Luther-Társaság, az ő szellemének plántálója s kertésze. A mult esztendőn eljutottunk ahhoz az időponthoz, hogy Luther magyar kiadásába belefoghatott a Társaság. Bízott a magyar protestáns szellem erejében, hogy ez ügyet áldozatkészségével, lelkes kitartással diadalra segíti. A mű szellemi vezetőjéül Dr Masznyik Endrét válazztotta meg, a ki már kipróbált művelője a Luther-irodalomnak. A terjesztéssel pedig az Evang. Theol. Otthonát bízta meg, illetőleg felügyelőjét, Kovács Sándor theol. tanárt azzal a kikötéssel, hogy a kezelési százalékokból eredő haszon a nagy reformátor nevét viselő ingyenes hely alapja javára tőkésítendő. Ilyen módon Luther nemcsak szellemével terjeszti a reformáció örök igazságait, hanem még anyagi oldala is a Protestantismus bástyáit erősíti. A vállalat anyagilag azonban még nincsen biztosítva. A megrendelők száma ez ideig még nem éri el a 400-at sem, a mi édes kevés. Ennek a számnak jó részét is a pályakezdő theologusok (Pozsonyból) s más vallásúak képezik A Társaság évi 1000 koronát kötött le e célra, azonban előlegül még jelentékeny összeget kellett áldoznia. Az igazgató-tanács azt javasolja, hogy az egyetemes közgyűlés és a kerületek segélyét kérje a Társaság és az előfizetők gyűjtése végett keresse meg a püspököket. Paulik János a Luther-kiadásba felvett iratok vizsgálatánál arra a meggyőződésre jutott, hogy Luther művei közül a szerkesztő sok olyan iratot is felvett a kiadás tervébe, a minek csupán történelmi értéke van. Ő a kiadást a népnek szánja s a népnek, valamint a raivelt világinak is elég öt kötet. Ebbe belefér mindaz, a mi a mai kor gyermekét érdekelheti. A theologus szakember sohasem a fordítást fogja olvasni, hanem az eredetit, a minek erejével, bájával a legszebb fordítás sem ér fel A kevesebb néha több. így ez az egy kiadvány lefoglalja a Társaság pénzerejét, holott Jézus életére, Magyarázatos Bibliára is égető szükségünk volna. Kevés ember dolgozik a vállalatban, az első kötetet csak ketten töltik meg. A lelkészek belevonását is kívánja; valamennyinek jusson rész ebből a jubileumi emlékkiállításból. így szebb is lesz, de a munka érdekköre is nagyobbodik. Gyurátz Ferenc nem osztozik Paulik véleményében. A kötetek kevesbítése határozott devalvació, a reformátor jelentőségének és alakjának kicsinylése volna. Nem elvesztett munka, nem hiábavaló áldozat az, a mit erre a munkára fordítunk: a jövendőt építjük vele. A lelkészek bele vonását helyesli és hiszi, is hogy a szerkesztő a mű sikere érdekében ezt a lépést megteszi. Dr. Masznyik Endre szerkesztő csodálja, hogy épen a Luther-Társaságban, mely Luther szellemének terjesztésére alakult, lehetővé vált oly felszólalás, mely végeredményében Luther lefokozására vezetne. A szerkesztőtől, ha oka van rá megvonhatja bizalmát a közgyűlés, de ezt a bizalmatlanságot ne terjeszsze ki Lutherre, a reformátorra, a kinek hatását századok hosszú sora sem erőtlenítheti meg. Abban van a baj, hogy nem támogatjuk eléggé. A megrendelők gyűjtésének fáradságát kevés ember veszi magára. A mi azt a kifogást illeti, hogy az átültetést csak néhány ember végzi, nem találja Lutherrel szemben igazoltnak. A reformátor szelleme és ezt kifejező stílusa egységes Az volna ideális állapot, ha akadna egy ember a ki lelkében teljesen el tudna mélyedni s egymaga ajándékozná meg Luther ihletett fordításával irodalmunkat. Lutherrel úgy vagyunk, mint a bibliával: ezt sem fordíthatja sok kéz. Paulik megnyugtatására kijelenti, hogy úgyszólva egyházunk valamennyi szakemberét felszólította a közreműködésre. Azonban a feladat nagy nehézségei miatt nem jelentkeztek többen tizenötnél. A Társaság végül az igazgatótanács javaslatát fogadta el. Az igazgatótanács jelentésében szó volt egy evangelikus szellemű gyermek-lap alapításáról is. E gondolatot Kovács Sándor pendítette meg egyik bizottsági ülésen, arra hivatkozva, hogy egyházunk jövője az ifjúság szellemétől függ s ezért gyermekeink nevelését nem bízhatjuk merőben idegen, egyházunk iránt közönyös, esetleg pusztán anyagi célokat ápoló kezekre. Ez indítvány annál jogosultabb, mert ifjúságunk csupán számbelileg termel sokat, de érték dolgában hanyatlik. Zsilinszky Mihály elnök a katholikus példára irányozta a tagok figyelmét. Gyönyörű kiállítású, fényesen illustrált folyó iratokkal bilincselik le az ifjú lelkek érdeklődését. Szinte azt mondhatni, hogy az ifjúsági irodolommal többet törődnek, mint a felnőttek táplálásával. Finom ösztönnel megérzik, hogy ha az ifjúságot meghódították, a jövendőt hódították meg. E lapok és könyvek nem csupán vallásos tartalmúak. Vannak köztük ismeretterjesztő irányúak, de ezekből is árad a pártos elfogúlt r. katholikus szellem. Ha mi nem gondoskodunk az ifjúságnak szabadelvű keresztyén szellemben való táplálásáról, elhalászszák előlünk s a jövendő oszlopfa dől ki gondatlanságunk következtében. Gyurátz Ferenc a nép lelki világát megközelítő olvasmányok, kiváltképen elbeszélések kiadását ajánlja a Társaság figyelmébe. Az utóbbi években túlsúlyra vergődött a tudományos elem. Ne adjuk ez olvasmányokat ingyen, mert annak a nép előtt kevés becse van, hanem adjuk olcsón, mint a koszorú füzeteket, Ennek a hatása áldásos és termékenyítő. Ez indítványokat a közgyűlés bővebb megvitatás végett az irodalmi választmány elé utalta. Végül elhatározta, hogy a szórványban élő hívek számára folytatja az ünnepi prédikációknak kiadását. Paulik indítványára elhatározták, hogy reformációi ünnepi prédikációkat is kioszt, mert ez nagyban emeli az evazgelikus öntudatot, kivált r. katholikús vidékeken. Szintúgy kiadják és elterjesztik Scholtz Ödönnek 1902-iki torzsai előadását. A gyűlés négy órakor ért véget, A tagok átvonultak a templomba a Luther-ünnepélyre. A Luther-ünnepély. Négy órára a templom zsúfolásig megtelt érdeklődő közönséggel. Tartalmas, áhítatkeltő, szép ünnep volt, mely maradandó hatást keltett a résztvevők lelkében. A műsor két kimagasló pontját Zsilinszky Mihály elnök nagy hatású ünnepi beszédét s Kozma Andornak „Krisztus mindenütt" c. gyönyörű ódáját lapunk élén közöljük. Ez utóbbit Pálmai Kálmán fővárosi tanító szavalta, istenben boldogult Karsay Sándor unokája. Festői előadása még jobban kiemelte a költemény szépségeit s éreztette igazságait! Fájdalom nagyon időszerű s találó lenne a közéleti harcok rajza, a melyeken szilaj szenvedely és gyűlölet szikrájai cikkáznak keresztül. Geduly Henrik nyíregyházi lelkész szép tanulmányát, mely lélektani alapon magyarázza és szép példákkal világítja meg a nők szerepét a vallásosság szolgálatában, a szerző helyett, a kit családi gyász tartott távol, Adorján Ferenc vallástanár olvasta fel. E tanulmány részletes ismertetését mellőzzük, mert közlése nemsokára sorra kerül. Művészi és vallásos szempontból egyiránt szép volt az énekkarnak motette előadása, a melyben a solo részt Markó Kálmánné szül. Radványi Alice úrnő énekelte. Szép volt a másik karének is (Mendelsohn Bar-