Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-09-15 / 38. szám

378 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1905 is. A tűz, a vihartól élesztve, az épületek belsejébe is becsapott és a belső berendezést is elhamvasztotta. Nemcsak a templom és az iskolaház, de a paplak is a falbősziilt lángok martalékává lett. Két emberélet is odaveszett a lángokban. A község nyomora leírhatatlan, annál inkább, mert az állami szivargyár elpusztulásával 600 ember keresetét veszítette. Az ev. hitközség rendes viszonyok között csakis a gyámintézet és a G. Adolf­egylet segélyei folytán állhatott fenn. Annál inkább rá­szorul mostan a segítségre, a midőn házai és községi épületei romban hevernek. Ha valaha, most alkalmazzuk a szentírás intését: Tegyetek jót mindenkivel, különösen a ti hitetek cselédivei. Gal. 6, 10. Szepesbéla, 1905. aug. 29. Weber S., főesperes. — Az elszerencsétlenedett egyház sorsát a jótevő emberi szivek segedelmébe ajánljuk. Az adományokat lapunk is elfogadja s adako­zást a magunk részéről 5 K-val ezennel megkezdjük. A szepesi városi egyházmegye rendkívüli köz­gyűlést tartott Iglón szept. hó 7-én. Fél három órakor a harangok zúgása közben bevonultak az egyházmegye tagjai a szép templomba, a mely nemcsak férfiakkal, de hölgyekkel is egészen megtelt. A bevezető orgona­játék után Weber Samu főesperes áhítatos imádságban fohászkodott az Isten segedelméért s szívélyesen üdvö­zölte az egybegyűlteket. A főesperes, mint egyházi elnök mellé, hivatalánál fogva a legidősebb egyházközségi fel­ügyelő, Topscher György Iglóról választatott világi társ­elnöknek. A gyűlés megalakulása után a világi egyház­megyei felügyelőre befolyt szavazatok felbontattak, melyek kivétel nélkül a volt egyházmegyei felügyelőre, Münnich Kálmánra estek. Héttagú bizottság ment a megválasz­tottért, a kit a gyűlésen a főesperes, mint elnöktársát, a saját, mind az egyházmegye nevében melegen üdvözölt, kérve őt, hogy újból álljon a kibontott zászló alá, mely alatt már 6 éven át az egyházmegye jóakarója, tanácsadója és vezetője volt, segítsen ezentúl is az egyház és iskola­ügyeit és bajait elintézni, a községek vagyoni viszonyai fölött őrködni, a józan haladást előmozdítani és az egy­házmegyét hathatósan képviselni, a kerületnél úgy, mint az egyházegyetemnél. Az újra megválasztott felügyelő hosszabb beszédben felelt, visszapillantván a múltra, az egyházmegye átalakulási idejére, midőn a hét bánya­város egyházmegyéje és a legújabb időben Lőcse is csatlakozott a szepesi városi egyházmegyéhez. Mint eddigelé, úgy jövőben is támaszkodni akar úgy a lelkészi kar, mint a világi tagok közreműködésére. Mindnyájan egyetértésben célul tűzzük ki iskolaügyünk és anyaszent­egyházunk felvirágoztatását. Nagyon szerencsés és bíztató jelnek tekinti Zelenka Pál püspök úr megjelenését, kit legszívélyesebben üdvözöl. Általános figyelem között felszólalt a püspök, hogy a választási eredmény fölött örömének adjon kifejezést, mert az újra megválasztott felügyelő, mint eddigelé, úgy a jövőben is szívén fogja hordani az egyházmegye fel­lendülését. Ily férfiakra szükségünk is van, kik mindig készek szóval és tettel a híveket a szeretet kiapadha­tatlan forrásához vezetni, honnan a protestantismus leg­megbízhatóbb ereje buzog. Ezután Dianiska András lőcsei lelkész papi társai nevében üdvözölte a felügyelőt, igérve, hogy őt működésében szívesen támogatni fogják, hogy a közös cél, az egyház boldogulása mennél bizto­sabban eléressék. Haas Sándor világi egyházmegyei jegyző csatlakozik a jó kivánatokhoz, melyekkel a meg­választott üdvözöltetett, kívánván neki erőt és kitartást nemes céljai elérésére. Münnich még egyszer meleg szavakban megköszönte a felszólalók és az egész egy­házmegye jóindulatát és bizalmát, melyre mindenkor méltó akar maradni. A főesperes bemutatja Gindl Márton Szomolnok új lelkészét. 17 hónapig volt a község lelkész nélkül; aug. 26-án elfoglalta állását a lelkész, de a legszeren­csétlenebb körülmények között. Mindjárt a következő napon aug. 27. egy rettenetes tűzvész elpusztította a községet, úgy, hogy temploma, paplaka, iskolája földig égett és csak a puszta falak emelkednek ég felé. A lel­kész holmija is odaégett és alig tudta életét megmenteni. Az egész gyűlés rokonszenves részvételét kifejezte és határozta a sújtottak felsegélyezését. A tartalék gyám­intézeti alapból 300 koronát szavazott meg és a közsé­gekbe gyűjtőívek küldettek. Miután az egyházmegyei gyámintézeti elnökség is újra választatott, a szavazatok felbontattak oly ered­ménynyel, hogy az összes szavazat a volt világi elnökre: dr. Lorx Sándorra esett, valamint kettő kivételével az egyházi elnökre Kübecker Albert alesperesre. Az elnökök, kiket állásukban az egyházmegyei elnökség üdvözölt, megköszönték a bizalmat s Ígérték, hogy kötelességük­nek fogják ismerni a gyámintézeti ügyek gondozását és fejlesztését a szentírás útmutatása szerint: „Azért míg időnk vagyon mindenekkel jót tegyünk, kiváltképen pedig, a mi hitünknek cselédeivel". Gal. 6. 10. A gyűlés napirendje kimeríttetvén, a tagok Münnich Máimán egyházmegyei felügyelő vendégszerető házánál gyülekeztek össze mintegy 200-an. (W. S.) Egy igazgató jubileuma. Kertscher Sándor evang. elemi- és polgári leányiskolái igazgató a napokban ünnepelte 25-ik évfordulóját annak, hogy a késmárki ev. egyház iskoláinak igazgatását átvette. Kartársai, barátai és tanítványai egyaránt üdvözölték a jubilánst és kollégái valamennyiüket magában foglaló díszes album­mal lepték meg. Iskolaavatás. A németgurabi ág. h. ev. egyházhoz tartozó Csataj nevű leányegyházban f. évi szeptember hó 3-án az új díszes iskola és tanítólakot avatták fel. Az új iskola közel 16,000 koronába került, mely össze­get Csataj evang. lakosai sajátjukból fedezték. A fel­avatási szertartást, melyen a csataji és gurabi hívek tömegesen vettek részt, Maselitena József pusztafödémesi lelkész, mint espereshelyettes végezte, ki épúgy mint Biszkup Béla gurabi lelkész szép buzdító beszédet inté­zett a hívekhez, tanítóhoz, növendékekhez. A jó iskolák értékét evang. híveink még mindig magasra becsülik s önként vállalnak el nagy terheket és kötelességeket s e téren semmi áldozattól sem riadnak vissza. Mikor jön el ideje annak, hogy az állam felismerve kulturfeladatát az 1848. évi XX. t.-c. értelmében leveszi ev. híveink válláról iskolai és egyházi terheik legalább egy részét?! A zólyomi ág. hitv. ev. templomra beérkezett tervek között kiosztották a díjakat. Első díjat nyert Opaterny és Otta „Szülőföldem szép határa" jeligéjű terve. A másodikat Weninger Ferenc készítette, a harma­dik díj nyertese pedig Schulek János, Schulek Frigyes műegyetemi tanárnak, a Mátyás-templom építőjének fia. A „Vállalkozók Közlönye" különösen a harmadik dijat nyert tervet dicséri, mert ez számolt legjobban az előirt követelményekkel, a két első a helyszíni viszonyokat nem vette tekintetbe és a költségvetést is nagyon túl­lépte. Schulek János román stylű templomot tervezett: befogadási képességét elhanyagolta ugyan, de a külső kiképzésben elfeledteti ezt a hibát. A nem díjazott tervek közül a „Luther" jeligéjű válik ki. Egyszerű gótikus formában épült karcsú tornyú templomot tervezett szer­zője, nyers téglaburkolattal, számolt a költségvetéssel s a díjazást is megérdemelte volna. Igy mondja legalább a szakértő számbamenő „Vállalkozók Közlönye". HORNYÁNSZKY V. CS. ÉS KIR. ÜDV ARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom