Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-09-22 / 39. szám
I. év. Budapest, 1905. szeptember 22. 39. szám. EVAMELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden két hétben. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. KIADÓHIVATAL : HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 k. A „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor, negyedévre 2.50 kor. — A Hiv. Közi. a főlap nélkül egész évre 4 kor. — A Hiv. Közl.-t az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Ára az Őrálló megrendelőinek 2 kor., külön 4 kor. TARTALOM: Krisztus mindenütt. Kozma Andor. — A Luther-Társaság célja. — A miskolci napok. — Egyh.á,zi élet. — Pályázatok. Krisztus Ne csak falon és képben, jelben, De mélyen az igaz kebelben Legyen ott Krisztus mindenütt!. . . És ne csupán, mint puszta hit, De mint az erkölcs legjava. Jóságos, égi, szent szava Találjon utat oda is, Hol Neve nem kelt áhítatra, Hol nincs hit — és ha van, hamis. Türelem, Szeretet, Bocsánat, Epedjen a világ utánad !. . . Legyen ott Krisztus mindenütt! Még ott is, a hol Ót tagadják, Ha mély erkölcsét befogadják : Pogány szívek szintén javulnak. Szelíd erkölcsben Enyhülve bölcsen, Öt vallják tudtukon kívül; Míg ott, hol a hit megkövül S Krisztus csak áldott puszta név S erkölcs híján hitbéli hév Csupán gyűlölködésre készt, Árasztva a világra vészt : Legyen bár képe díszhelyen, Ott Krisztus nincs jelen ! * * * Legyen ott Krisztus mindenütt, Miként vezérlő csillagunk, Mely nélkül hányt ladik vagyunk Viharzó élettengeren. Világ fentartó szerelem, Ha ifjú szívbe kap tüzed: Ne rontsd meg a férfit, Ütt * Ne rontsd meg a nőt/ . . . Légy tiszta, szép! Két élet üdve, Mely Isten asztala előtt Krisztus nevében ágy szövődik, Hogy sírig tartó, szent legyen S hogy túl azon, örök időkig Sok ember-nemzedék tekintsen Rá vissza hü emlékezéssel, Mint élte kristály kútfejére . . . Hogy a szívünket szenny ne érje ; Legyen ott Krisztus mindenütt! Házunkban, csöndes otthonunkban, Hol annyi mély, nagy örömünk És annyi gondunk, bánatunk van; Hol az anya halálos harc közt Ad éltet édes gyermekének, Hol cseng ma ártatlan kacaj S holnap — szívet tép szörnyű jaj; Hol majd vidáman zeng a dal, Majd felbúg temetési ének, A hol a gazdagok s szegények Egyenlően érnek bút s derűt: Jó sorsban bölcs útmutatásul, Balsorsban mély vigasztalásul. Legyen ott Krisztus — mindenütt! S az iskolában, a hová Nemes tudásért jár a gyermek, Láthatlan töltse bé a termei A szelíd szeretet ! Ott szinte zengjen mindörökkön A szép ige a légbe' fenn: „Hagyjátok hozzám jönni őket, A kicsiket, övék a menny! 1 1 A közhangulat kívánságának engedve a költő szíves beleegyezésével az Őrállóban is lenyomatjuk e gyönyörű költeményt, mely egyik dísze volt a Luther-Társaság miskolci ünnepi műsorának. Szerk.
