Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-08-04 / 32. szám

320 EVANGELlli US ŐRÁLLÓ 1905 ős nemzet nem értené egymást, Felülről várjuk a meg­váltó szét, vágyódunk azon békés egyetértés után, a melyben munka és élet gyarapodik. Ily komoly időben az egyháznak kiváló feladata a megoldást elősegiteni; nem ágy értem ezt, hogy az egyház vezetői és lelké­szei elszántan pártját fogják valamelyik pártnak s ezzel a szenvedély tüzét még szítsák, hanem inkább Isten igéjének tiszta s hű hirdetésével helyet készítsenek a szívekben a Szentléleknek, erősítsék a magasabb böl­csességet, mely a földi célok szolgálatában sohasem feledkezik meg a mennyei célokról". Megemlékezett Ka­lenda János nagyszombati felügyelő és Kertscher Ede bazini lelkész 25 éves jubiliumáról, Biszkup Béla gu­rabi lelkész székfoglalójáról, a kiket az egyházmegye nevében szives szóval üdvözölt. Az egyházmegyei ösz­töndíjalap megkezdte működését és a folyó évben már pozsonymegyei fiú élvezi az otthonbeli ingyenes helyet; a modori leányiskolában pedig több papleány élvezi az egyházmegye jótéteményét, Limbach, Csataj, Misérd iskolát épít. A modori német egyház diakonisza-állo­mást szervezett. Az áldozatkészség régi erejével buzog. A gyámintézetre 1187 koronát áldoztak, még pedig: Mo­dor I. 189 K, Nagyszombat 172 K, Bazin 134 K, Szent­györgy 85 K, Modor II. 75 K, Gurab 63 K, Misérd 61 K, Grinád 47 K, Somorja 45 K, Bazin Schweinb. 36 K, Királyfa 30 K, Duna-Szerdahely 30 K, Puszta-Födé­mes 23 K, Nagy-Lévárd 22 K, Limbach 20 K, Alsó­szeli 18 koronát. A nagyszombati egyház különösen vi­rágzik, vagyonilag erős s ennek következtében a fele­baráti szeretet céljaira tetszése szerint örömest álcloz­hatik. így házi szegényeinek juttatott 2500 K, árváinak 600 K, jó tanulókat segélyezett 900 koronával, iskolás gyermekek ruházására 500 koronát fordított, a nagy­levárdi és grinádi egyháznak 72—72 koronát juttatott. Szépen gyűjtött Ersekujsár számára és most templom építésre készül. Ellenben szomorú, hogy az egyházmegye területéről is megindult a kivándorlás Amerika felé. A modori tót egyház és Gurab sínyli a veszteséget, Gri­nádnak szőllei pusztulnak s e buzgó egyház maholnap gyámolításra szorúl. A Bethánia-alap 7700 korona és általános óhajtás, hogy a modori üdülő hely minél előbb fölépüljön; az egyházmegye egy kebelbeli lelkész szá­mára alapítványt akar a Bethániában létesíteni. A se­gélyző-intézet nagyona 102.000 korona. A közgyűlés az oktatásügyre vonatkozólag több fontos ügyet határozott el. így Lenhard Károly felügyelő indítványára tiltakozott a kultuszminiszter azon rende­lete ellen, melyben a felekezeti tanítóképzők részére külön szakfelügyelőt nevez ki. A miniszternek megvan a törvényes joga a felügyelet gyakorlására és közegéül a tanfelügyelő szolgál. Ám de minek teremt új formákat, a melyek sem a törvényben nem gyökereznek, sem pae­dagogiai értékkel nem bírnak ? Ezt a határozatot ind.it­ványképen fölterjesztik a kerülethez. Kimondták továbbá, hogy a tanítók kötelesek részt venni a tanító-értekezle­teken és megkeresik a politikai községeket, hogy a ta­nítók úti költségét fedezzék. Sürgetik a kerületi tanító­képzőt, A megyebeli népiskolák általában szép ered­ménynyel működnek; egynémelyik helyen azonban a tanító annyi időt szentel kedvenc tárgyának, hogy az oktatás általános értéke vallja kárát. Új körlelkészül megválasztották Koltay Rezsőt és Maschtena Józsefet. A kerületi képviselők megválasztása s több kisebb ügy elintezése után a gyűlés véget ért. Még megemlítjük, hogy a gyűlést megelőzőleg a lelkészek az Úrasztalához járultak és a gyámintézeti istentiszteleten Biszkup Béla prédikált, A közebéden a közgyűlés tagjai a nagyszom­bati egyház vendégei voltak. Az egybegyűlt társaság 120 koronát adakozott a nagyszombati harangokra. A nagyszombati gyűlés után ítélve ez az egyházmegye igazi mása a zólyominak. A papi kar buzgó, a hívek általában egyháziasak, áldozatra készek. A világi elem leginkább a polgári osztályból kerül ki s igazi proto­typusa Kalenda János, a nagyszombati egyház hű sá­fárja, a ki szorgalomban, takarékosságban, áldozásban, egyházias gondolkodásban előljáró példa. Igazi theolo­gus lelkű felügyelőt bír az egyházmegye Lenhardt Ká­rolyban, a modori állami tanítóképző igazgatójában. (T.) Gömör. A gömöri egyházmegye július 6-án Rozs­nyón gyűlt össze évi számadásra. Elnökölt Terray Gyula főesperes és Kubinyi Géza egyházmegyei felügyelő, — majd Tichy Mihály rozsnyói egyházi felügyelő. Előző nap papi értekezlet volt; a megye 34 lelkészének és Kubinyi felügyelőnek Petrenko János kövi lelkész ki­osztotta az Úrvacsoráját. Az értekezleten Hoznék Laios a Magyar Prot, Irodalmi-Társaság újvidéki, Stempel Lajos pedig a Luther-Társaság komáromi gyűléséről tett jelentést. Az idén Csók Györgyöt a Luther-Társaság és Smid Istvánt a MPIT gyűlésére küldte ki az értekezlet képviselőül. Ezt a szokást nagyon bölcsnek és dicsére­tesnek tartjuk. Vajha a többi egyházmegye is követné a szép példát. Irodalmi gyűléseink igazi tűzhelyei a pro­testáns szellemnek ; ott részesülnek a fölbukkant kor­eszmék megfelelő bírálatban, ott kapnak irányítást a tudományosan foglalkozó s az egyházi kérdéseket emel­kedettebb szempontból megítélő hívek. Ugyancsak meg kell dicsérnünk az egyházmegyének azt a másik szoká­sát is, hogy a papi értekezleten az elköltözött lelkész­testvérek emlékét nekrologgal vagy emlékbeszéddel tisz­teli meg. Kegyeletnek is szép, de haszna is van; az emlékbeszédek sorozata idővel megbecsülhetetlen törté­nelmi forrássá válik. Az idén Criastelyi Gyula Buzágh Istvánról, Poputh Győző meg Zúz Pálról mondott emlék­beszédet. Annál szebb, ha az ilyen emlékbeszédekben a történelmi igazság, a kegyeletes érzés és irodalmi forma egyiránt megvan. Az egyházmegyéből eltávozott Mayer Pálnak a belmissióról szóló értekezését olvasták fel végül Chalupka János bírálatával együtt. A jövő évi értekezlet Hissnyón lesz a hová Rohács S. lelkész hívta a testvéreket. Délután az esp. tanügyi bizottság, majd az egyházmegyei gyámintézet ülésezett, 5 órakor gyámintézeti istentisztelet volt, a hol Hoznék Lajos szép beszédet mondott, a liturgiát pedig Kármán István végezte. Este nyolcz órakor a városház termében dr. Hajcsy Sándor gymn. felügyelő és Törköly János vallás­tanár változatos műsorú és fényes sikerű felolvasó- és zenei estét rendeztek a gyűlés tiszteletére. Nagy tet­szésben részesült az este legvonzóbb pontja, Balthazár János jolsvai lelkész felolvasása Az est szépen jövedel­mezett a gömörmegyei papok rozsnyói internátusa javára. Júl. 6-án az esperességi közgyűlést Kubinyi Géza beszéddel nyitotta meg, a melyben a protestáns öntudat szükségét hangsúlyozta. Főjegyzővé megválasztották Stempel Lajost, egyházi jegyzőkké Kármán Istvánt, Csók Györgyöt és Honétzy Pált; új körlelkészekké a murányi körbe Balthazár Jánost s a Balog völgyére Járossy Mi­hályt. Szontágh Andor, Szontágh Pál fia lemondott a másodfelügyelőségről, de egyéb hivatalait megtartotta. Terray Gyula ivekre terjedő, nagy gonddal szerkesztett s az egyházmegye legkisebb mozzanatát is figyelembe vevő jelentést terjesztett a közgyűlés elé. Nagy elisme­réssel fogadták s szokás szerint jegyzőkönyvbe vették. A gyűlés esti 6 órakor ért véget. * * E tudósítás kissé elkésve, a ker. gyűlés után érkezett, de azért közreadjuk. Részünkről sajnáljuk, hogy tudósítónk a nagyérdekű esperesi jelentésből nem közölt részleteket. Sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom