Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-08-04 / 32. szám
319 EVANGEL lliUS ŐRÁLLÓ 1905 Zsolticzky Samu királyfalusi lelkész szolgáltatott ki. Az értekezleten elhatározták, hogy ezentúl az értekezletet nem a megyei gyűlés alkalmával, hanem külön tartják, mert így több idő és érdeklődés jut a tulajdonképeni papi ügyeknek s theol. tudományos tárgyak is sorra kerülhetnek. E határozat iidvös hatását — a többi egyházmegyék példájára — Zólyom is tapasztalni fogja. Délután a gyámintézet (a tudósítást lásd külön) s a papi segélyző intézet tartotta gyűlését, utána pedig az esperességi értekezlet következett. Az értekezleten s a másnapi gyűlésen a világiak közül jelen volt Burkovszky Kálmán ügyész, a ki egyúttal Besztercebányán az elaggott jótevő Städler mellett másodfelügyelő, Csesznák Gyula, polgármester, a gymnasium felügyelője, dr. Répásy Mátyás, alispán, Újhelyi Sándor főszolgabíró, Boleman Lajos, kir. curiai biró, törvszéki elnök, Rosenauer Lajos, dr. Dienes Emil, Polónyi János, dr. Kiszely János, Hugyecz György, dr. Sramkó Andor, dr. Lehotzky Miklós, ifj. Burkovszky K., Varga Mihály gymn. igazgató, Schmidt Kornél, dr. Svehla János stb. Csipkay felügyelő rövid megnyitója után legelsőbben az új alesperes Bakay Péter ocsovai lelkész foglalta el székét. Bakay 43 szavazatból 29-et kapott (a többi megoszlott) s így igazán a közbizalom választottja. Bakay 25 éve munkás papja az egyházmegyének, volt dekánus, jegyző, törvényszéki biró s minden tisztében győzte és szerette a munkát. Megválasztása — Csipkay felügyelő szavai szerint, igazolja egyházi életünk azon legszebb vonását, hogy a közügyek odaadó szolgálata jutalmat talál. „A régi személyes barátság frigye uj táplálékot nyer a munkatársak viszonyával, — adja Isten, hogy viszont személyes barátságunk régisége és ereje fokozza a közös szent célért, egyházunk és hazánk javáért való buzgó munkánkat." Bakay rövid beköszöntője után megválasztották az egyházmegye tisztviselőit (épen tisztújítás is volt), még pedig főjegyzővé Vitális Gyulát, a ki az esperesség pénzügyeit bámulatos érzékkel és szorgalommal intézte egy évtizeden át, pénztárossá Sztehlo Gerőt, ellenőrré Paulinyi Dánielt, világi jegyzővé az elköltözött Traeger helyébe dr. Dienes Emilt, egyházi aljegyzővé Blatniczky Pált, a számvevőszék elnökévé Sztehlo Gerőt, a törvényszék tagjaivá Kollár Jánost, Jeszenszky Sándort, Hoznék Jánost, ifj. Burkovszky Kálmánt, Vitális Gyulát, Bakay Pétert, Kiiment Lajost, Hurkay Györgyöt, Varga Mihályt, Kármán Józsefet, jegyzőül Palinay Jánost, szalatnyai dékánnak Blatniczky Pált. A tisztújítással kapcsolatban fölemlítjük, hogy a zólyomi egyház az alesperesre nem szavazott s a választás elrendelése ellen fellebbezést adott be, mert a választás az E. A. szerint, az egyházmegyei gyűlés jogkörébe tartozik. A gyűlésen Zólyom kijelentette, hogy a választás eredményén örömmel megnyugszik s csupán a vitás kérdés eldöntése végett fellebbezett s mivel az egyházmegye régi szabályrendelete a választás elrendelését igazolja, — a fellebbezést visszavonja. Az egyházmegye ez után napi rendre tért s e tárgy végleges rendezését a zsinatra bízta. Svehla Gusztáv esperes jelentése, az adatok gazdagságával és szemléltető csoportosításával találó képet rajzolt az egyházmegye állapotáról. A lefolyt esztendő a nyugodt fejlődés és csendes munka éve. A valláserkölcsi állapot megnyugtató. Az Úrvacsorázók száma meghaladja a hívek összes számának 80 %"át, vadházasság és válóper 43 ezer lélek mellett alig-alig akad az egyházmegye területén. Egyetlen házasságot sem kötöttek, a mely az egyház közreműködése nélkül jött volna létre. Az áldozatkészség forrása kiapadhatatlan. Az adományok, segélyek összege 50 000 koronára rúg. Az egyházi, iskolai áldozatok, építkezések, adósságtörlesztések összege 43-000 koronára Külmisszióra 133 koronát, a szarvasi tanítóképzőre 128 kor., a theol. otthonra 202 koronát gyűjtött. A vegyesházasságoknál a gyermekek vallására nézve 15 esetben javunkra, 11 esetben kárunkra történt megegyezés. Az áttértek és kitértek száma egyenlő (7 — 7). Á vallásos buzgóságot az is bizonyítja, hogy az egyházmegye területéről 12 theologus van különböző intézetekben. Ezután az egyes egyházak állapotáról és a személyváltozásokról tett jelentést (ez adatokat az Őrálló évközben nagyobbrészt közölte.) Bakay Péter alesperes jelentése szerint iskolába a tankötelesek 95 0/°-a jár. Á breznói körben csupán két gyermek maradt távol az iskolától. A magyar nyelv oktatása szép sikerrel halad. Az egyházmegye különösen arra néz, hogy a gyermekek a VI. elemi osztály végén mennyire képesek a tanulók érettségének megfelelő képzetkörben szabadon magyarul beszelni. E tekintetben különösen méltók az egyházmegye elismerésére : Peputh Vilmos, Mende András, Gosztonyi Lajos, Laczkó József, Steinhübel János, Barancsek János tanítók. A számvevőség jelentését Sztehlo Gerő adta elő. Ezzel kapcsolatban kimondotta az egyházmegye, hogy az egyházközségek magyar fordításban is terjeszszék be számadásaikat. Az egyházmegye pénztárát kitűnően rendezett állapotban adta át Vitális Gyula. A főbb jellemző adatokat közöljük. Az egyházmegyei 15 takarékmagtár értéke 66.000 korona. (Ebből magára Zólyomra 41 ezer korona esik). A iskolai takarék perselyek (19) értéke 13.000 korona. A közigazgatási pénztár vagyona 6300 korona, a Luther-árvaalap 24.000 korona, a segélyző intézet vagyona 53.000 korona a Grenczner-alap 15.000 korona, a besztercebányai helyi segélyző-intézet vagyona 35.000 korona, a rendelkezési-alap 1600 korona, a Sárkány-alap 400 korona, a papi értekezleti alapé 700 K, az iskola tanácsé 7000 korona. Az egyházmegye elhatározta az Otthonban egy ingyen hely alapítását, elintézett három föllebezést (ezekről alkalmilag külön emlékezünk meg), megválasztották a kerületi közgyűlési képviselőket (Bakay Péter, Lukács Pál, Kovács Dániel, Blacknitzky Pál, Répássy Mátyás, Rosenauer Lajos, Huszágh István, Dienes Emil). Szász-Pelsőc ülia el akart szakadni eddigi anyagyülekezetétől, Tót-Pelsőcztől. Tagjai mintegy 12.000 koronát összegyűjtöttek és magukat évi 60%-os adóval megterhelték, csakhogy önálló egyházzá alakulhassanak. Az egyházmegye, tekintve, hogy Szász-Pelsőc 20 percnyire esik az anyától és lelki gondozásban semmi rövidséget nem szenved, hogy meggyőződjék a hívek tehervállaló készségének állandóságáról és komolyságáról az ügy tárgyalását egy évre elhalasztotta. Több kisebb ügy elintézése után a gyűlést az elnökség berekesztette. A tagok elszéledtek, kiki az ő házához. (T.) Pozsony megye. A pozsony megyei esperességet az idén Nagyszombat hívta meg, hogy kebelében tartsa évi közgyűlését. „E történelmi városnak sokat küzdött és szenvedett egyháza puszta létével és fenmaradásával igazolja az Ige erejét és Luther szavának igazságát: Das Wort sie sollen lassen stahn. Ily városban az évi számadás és a jövőért való munka kétszeres jelentőséget nyer." E szavakkal nyitotta meg Lenhardt Károly a július 26-iki közgyűlést. Hollerung Károly esperes, mint mindég, most az idén is emelkedett szempontú hatalmas jelentést terjesztett az egyházmegye elé. Első megjegyzése az ország politikai helyzetére vonatkozott. „Nagyon komoly időket élünk. Nagy teher nehezül az országra. Mintha király
