Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-07-21 / 30. szám
294 EVANGELlli US ŐRÁLLÓ 1905 vidékekről s a más felekezetűek köréből is. Dunántúl a ker. gyűlés mindig nagy hullámokat ver, — a mostaninak jelentőségét még több rendkívüli körülmény is fokozta. Az egyik Gyurátz Ferencnek tiz esztendős püspöki szolgálata, a mely a kerületnek lelkes tüntetésre adott alkalmat szeretett főpásztora mellett. A másik az, hogy a ker. gyűlésen a püspök 7 ifjút avatott pappá s bocsátott ki az evangyélium szolgálatára. Ihász Lajos ker. felügyelő a közgyűlést megnyitó beszédében élesen elítélte közállapotainkat s ritka határozottsággal védelmére kelt Tisza Istvánnak és kormányának, a mely az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását felvette programmjába s a kit a féktelen izgatás ellökött a kormányrúd mellől. Az egyházkerületi gyűlésen szokatlan hang nagy feltűnést keltett. Ámde Ihász Lajos, — a mint magán körben a gyűlés után kijelentette, erre el volt készülve s tudta, hogy rést üt vele népszerűségén, de a lelkiismeret reá kényszerítette, hogy hivatalos helyről igazságot szolgáltasson annak az államférfiúnak, a ki a protenstáns egyházak óriási nemzeti hivatását, érdemeit fölismerte s századokig tartó mellőzés, elnyomás után határozottan rá lépett az igazságszolgáltatás útjára velünk szemben. Egyúttal oda állította mindenki elé a kérdést, vájjon Tisza protestáns politikáját folytatják-e utódai? s ha nem, milyen eszközökhöz folyamodhatik egyházunk ? A beszédet különben a maga helyén egész terjedelmében közöljük s kiki megítélheti belőle, a napi sajtó magyarázgatásaitól függetlenül, hogy átlépte-e az országos viszonyok bírálatának jogos és megengedett határát. Á gyűlés tagjait Kőszeg városa felekezeti különbség nélkül magyaros vendégszeretettel ölelte keblére. A bejelentett részvevők száma 123 volt, de ezenkívül még nagyon sokan jöttek s Kőszeg képe pár napra rendkívül mozgalmassá, élénkké változott: ott láttuk a kerület vezéremberei közül Poszvék Sándort, Stettner Gyulát, Kund Samut, Horváth Samut, Varga Gyulát, Horváth Sándort, Brunner Jánost, Németh Pált, Farkas Mihályt, Madár Mátyást, Czuppon Sándort, Bognár Endrét, Löw Fülöpöt, Isó Vincét, Zábrák Dénest, Torda Lajost, Horváth Dezsőt, Pröhle Henriket, Jausz Vilmost, Bancsó Antalt, Stráuer Vilmost, Kiss Jánost, Pálmai Lajost, Pulay Gábort, Tomka Gusztávot, Tonika Károlyt, Karsay Imrét, Hérincs Lajost, (egyháziak), Berzsenyi Jenőt, Berzsenyi Dezsőt, Bélák Istvánt, Ajkay Bélát, Mesterházy Gedeont, Purgly Sándort, Beniczky Gézát, Dukai Takáts Ferencet, Badó Lajost, Mesterházy Ernőt, Lágler Alfrédet, Hering Zsigmondot, Ajkay Elemért, Hrabovszky Istvánt, Thamm Frigyest, Hrabovszky Mórt, Mesterházy Ernőt, Vécsey Sándort, Weöres Ivánt, (világiak), Gecsányi Gusztáv, Gyalog István, Papp József igazgatókat, Horeczky Gyula. Szutter Dániel, Bándy János, Sass István, Hajas Kálmán tanítókat stb. Júl. 10—11-én a bizottságok tartották üléseiket. Az első nagyobb figyelmet érdemlő gyűlés a kerületi lelkészegylet értekezlete volt, a miről következő tudósításunk számol be. A kerületi lelkész egylet gyűlése júl. 11-én. A dunántúli egyházkerület lelkész-egylete, ez évi értekezletét f. hó 11-én d. e. 8 órától kezdődőleg tartotta Kőszegen Gyurátz Ferenc püspök elnök és Ihász Lajos kerületi felügyelő mint tiszteletbeli elnök vezetése mellett, a tagok szép számú részvételével. — Buzgó ének és fohász elhangzása után elnöklő püspök megnyitó beszédében az értekezlet munkáját az apostolokéhoz hasonlítja, kik gyakrabban összejöttek, hogy nagy feladatukról tanácskozzanak s újult reménynyel folytassák a nehéz harcot. Mi is gyakran panaszkodunk a terhek miatt, azoknak még több okuk lett volna erre, hisz egy egész ellenséges világgal vették fel a küzdelmet s Pál apostol csak az ő nyoniorúságaival tud dicsekedni. De magasztos eszme szolgálatában a gyaláztatás is dicsőség volt s a Krisztus sebei mindenkor erőt adtak nekik. Az apostoli példával buzdít, hogy ugyanazon hittel szivünkben, ugyanazon evangeliummal kezünkben, ugyanazon magasztos eszmékért küzdjünk mi is kitartva. Egyházunk is sok sebet kap a küzdelemben, sokszor fenyeget bukás, előre tör az anyagiasság, mely a fénynek hódol, ostromol a vallást letörölni akaró irány, ezzel szemben ritkulnak az áldozni tudóknak sorai s panaszkodhatunk, hogy „sokan hátra állanak", de a panasz eredménye ne csüggedés, hanem újabb lelkesedés legyen. Hangozzék szüntelen a biztatás „én veletek vagyok" s vigyük magunkkal a hitet az igazság törhetlen hatalmában. —- A győzelem a vezérek nevéhez fűződik és biztos, ha ők lelküket a csapatokba tudják lehelni. — Az evangelium átültetése a szivekbe s családokba a lelkész nevéhez fűződik s ez csak úgy lehetséges, ha az ott van magának a lelkésznek szivében. Tanuljunk buzgón imádkozni magunk, hogy másokat is emelhessünk. Ehhez kéri a kegyelem Istenének áldását. Üdvözölve elnöktársát és a tagtársakat az értekezletet megnyitja, tiszteletbeli tagokul ajánlván a jelenlévő dr. Ajkay Béla vil. főjegyzőt, Mesterházy Gedeon vil. aljegyzőt, továbbá Freyler Lajost a kőszegi gyülekezet felügyelőjét. — Az elnöki indítvány egyhangúlag elfogadtatott, egyúttal az értekezlet elhatározta a feszült figyelemmel hallgatott megnyitó beszédnek jegyzőkönyvbe foglalását. Az értekezlet legfőbb s legérdekesebb anyagát évenként az egyházmegyei lelkészi egyletek munkálkodását feltüntető összefoglaló jelentés szolgáltatja, mely évről-évre tartalmasabb, úgy, hogy mint a jelentést előterjesztő Zábrák Dénes értek, főjegyző megjegyzi, a kis mustármag kezd terebélyesebb fává nevekedni. S ez nem utolsó levél Gyurátz Ferenc püspök érdemkoszorujában, ki 10 év óta vezeti az egyletet lankadást nem ismerő buzgalmával s az általa évenként felvetett gyakorlati és elméleti változatos kérdések, nagyban hozzájárultak az egyletek munkálkodásának megtermékenyítéséhez. — Az eszmecsere most is főképen ezek körül forgott. Nevezetesen, „az 1848. XX. t.-c. és a prot. autonómia" című kérdésre vonatkozólag általános helyesléssel fogadtatott a győri ehm. lelkészegylet álláspontja, melyet Madár Mátyás ezen lapban is kifejtett; szintúgy megegyezik minden egylet abban, hogy a modern népvándorlás jellegét öltő amerikai kivándorlásra akadályozólag hatni szinte lehetetlen, csak a szellemi s egyházi kapcsolat fentartására törekedhetünk. Érdekes elmefuttatások történtek a katholicismus protestantismus egymással szemben való erősségéről s gyengeségéről, a hit és tudomány egymáshoz való viszonyáról, az egyházi adózásról, a konfirmációi szertartás egyöntetűségéről. — A kerületi értekezlet óhaját fejezte ki, hogy a megyei körök a püspöki kérdéseken túlmenőleg is minél szélesebb körű munkálkodást fejtsenek ki s az érdekesebb dolgozatokat az egyházi lapban lehetőleg a kerületi értekezlet előtt közöljék. Foglalkozott az értekezlet a parochiális könyvtárak kérdésével Bancsó Antal tervjavaslata alapján. Az eszmét, abban az alakban, hogy a szegény gyülekezet .vásárolja a lelkésznek s tanítónak az önképzéshez szükséges műveket, sem a méltányossággal, sem az állás tekintélyével nem tartja teljesen összeegyeztethetőnek. Ha e téren valamit tehetünk, azt helyesebbnek vélné általánosabban, népkönyvtár alakjában tenni, melynek egy osztályát képezhetné a tudományos rész is ? tekintettel a lelkészre
