Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-06-30 / 27. szám
1905 EVANGEL IKUS ŐRÁLLÓ 271 szabályait, a miért köszönetet fejez ki gr. Tisza István miniszterelnöknek és Zsilinszky Mihály államtitkárnak, kiknek az egylet e tekintetben sokat köszönhet. Immár a magyar protestáns missiói munkának törvényes alapja van. A mult év jelszava a zsoltár igéi voltak: „Legyünk csendességben az Úrnál és várjuk őt", a jövő év jelszava legyen Aggeus próféta szavai: „Munkálkodjatok, mert én veletek vagyok, ezt mondja a seregek Ura". Azután Szabadi Adolf terjesztette elő pénztári jelentését, melyből kitűnt, hogy a mult évi deficit csökkent ugyan, de nem szűnt meg. Az egylet jövedelmét kizárólag missiói célokra fordítja, de a közönség köréből csak az egész szegények támogatták, míg a társadalom vezető körei erkölcsi buzdítást' inkább, de anyagi támogatást nem nyújtottak. A közgyűlés, miután a felmentvényeket megadta; a tisztviselőket újból megválasztván, ének és ima után véget ért. Közgyűlés után dús szeretetvendégség várta a megjelenteket. Minthogy egyes fővárosi kereskedők sokfélét ingyen adtak, a belépőjegyekből jövedelem is folyt be az egylet céljaira, A rendezésről hölgybizottság gondoskodott, élén Kravarilc Emilia kisasszony. Étkezés után az udvarban folytatódott az ünnepély, Szabó Aladár, Kováts Lajos és Webster Jakab lelkészek beszédeket mondottak. Piros Irén, Kövy Árpád és Barsi Margitka szavalatukkal, a ref. theologusok Losonczy Lajos vezetésével s a kőbányai zenekar Horváth Dezső vezetésével zenéjükkel gyönyörködtették a hallgatókat Már alkonyodott, midőn a harmonium kiséret mellett Csűrös Sándor tárogatón elfújta Luther diadalénekét: „Erős várunk az Úristen". Végh Mihály (Dunavecse) imája után a közönség felállt s megindulva énekelte el az „Isten áldd meg a magyart". Mindenki azzal a benyomással távozott, hogy ily szép és lélekemelő ünnepély csak jó s igaz ügy körül látható s remélhető, hogy a protestáns nem annyira lelkészeknek, mint inkább a világi ifjúságnak, melynek körében ev. reformátusok és evangélikusok körülbelül egyenlő számmal vesznek részt, e kicsiny munkája, mely ma még csak mustármag, holnap s holnapután terebélyes fává fog növekedni. Az ausztriai protestáns mozgalom hat évi statisztikája. A „Konzervativen Korrespondenz" egy értesülése szerint közli a munkásságot, a mit az evangelikus egyház Ausztriában a „Los von Rom" mozgalom előmozdítására 1904-ben tett. Csehországban 1898 óta 33 templomot és 11 imaházat, Sziléziában 5 templomot, Alsó-Ausztriában 5 templomot és 1 imaházat, Steierországban 5 templomot és 4 imaházat, Galíciában 9 templot és 3 imaházat, Ausztria többi részeiben pedig 8 templomot és 6 imaházat, összesen tehát 68 templomot és 25 imaházat állítottak fel újonnan. A szervezett „Los von Rom" mozgalom megindulása óta Ausztriában 33,476 lélek tért át az evangelikus vallásra, még pedig: 1899 6385 lélek 1900 5058 „ 1901 6299 „ 1902 4249 „ 1903 4056 „ 1904 3982 „ Ebből a volt katkolikusok száma 29,330, míg a hátralevő részt a többi vallások adják ki. Ez által a protestánsok száma a Lajthán túl átlépte a félmilliót. A mozgalomban a jelentés szerint visszaesésről szó sem lehet. Mert ha félévenként tekintjük is az evangélikusok szaporodását a következőket látjuk: 1898 első ^felében a szaporodás 656, 1903. év első felében pedig 2334, a második felében 2173, az 1904. év első felében 2263, a második felében 2099 a szaporodás. Természetesen a katholikus egyház kebelébe is áttértek még pedig: 1899675, 1900. 705, 1901. 830, 1902. 937, 1903. szintén 937, és 1904: 1008 tehát összesen ezen időszakban 4062. Az áttérési mozgalom főfészke volt Csehország, a hol 1898-tól 1904. év végéig mintegy 15,000 lélek tért át az evangelikus vallásra. A kis Leitmeritzben az 1890-es népszámláláskor a protestánsok 25,391 lelket számláltak, míg a legutóbbi 1900-as számláláskor 31 ezer 850 volt a protestánsok száma, tehát 1898—1904-ig terjedő időközben a katholikusok 10,111 lelket vesztettek. 1898ban volt itt 23 evangelikus templom, 18 lelkészség, 28 esperes és alesperes, 48 helység, a hol rendes istentisztelet van és 28 helység, a hol csak vallásoktatást adtak. Ma itt 56 templom, 11 imaház 50-nél több lelkészség van, mintegy 60 lelkészszel, azonkívül van 150 helység, a hol rendes istentisztelet van és még több helység a hol vallásoktatást adnak. Steierországban ugyancsak megkétszereződött a lelkészek és templomok száma. A cseh protestánsok a „konstanzi unióban" az evangelikus szövetségnek egy testvéregyesületét szándékozzák megalakitani. Az átlépések legnagyobb száma a nagyvárosokra esik eszerint: 1904-ben Laibachban 42, Karlitzban 53, üuxban 65, Triesztben 67, Klagenfurtban 72, Reichenbergben 81, Aussig 85, Karlsbadban 93, Komotauban 115, Ganbloncban 158, Grazban 241, Teplitz-Turnban 406 volt az áttértek száma. 1902—1904 az áttértek száma Salzburgban 194, Brünnben 231, Marburgban 221 volt. Komotauban 1899-től kezdve az áttértek száma 1133-ról 2128-ra emelkedett föl, Turnban 1898-ban 50 volt a protestánsok száma, 1904-ben már 2200-ra növekedett fel. Sazban ezen időközben 260-ról 1060-ra növekedett. Wien-ben az utolsó 7 év alatt 7262 személy tért át az evangelikus vallásra. Az ó-katholikus egyház 1898—1904-ig 11,600 hivőt nyert; ma 22,000 hívőinek száma. Miután a testvér-egyházak, a neomaniták, methodisták GS J, SJ szabad reformátusok" egyháza is növekedett áttértek által, a jelentés az áttértek összes számát a „Rómától mentes" egyházba 45,000-re teszi. OKTATÁSÜGY. Berzeviczy Albert. A magyar közoktatásügy éléről a Tisza-miniszteriummal Berzeviczy Albert kultuszminiszter is távozott. Nagy műveltségű, széles látású ember, a ki lelkében a tudós alaposságát, a philosophus fennszárnyaló gondolkodását s az igazi munkás lelkiismeretes buzgóságát egyesítette. Eötvös József óta ő az első miniszterünk, a ki egyúttal elismert és tisztelt író. Itáliája, valamint beszédeinek és tanulmányainak a tavaszon megjelent két kötete irodalmunk legszebb terméséből való s szerzőjüknek tudományos mélységéről, valamint művelt finom ízléséről s formaérzékéről egyformán bizonyságot tesz. Nincs egy sora, mely a művészet s a szép iránti fenséges olthatatlan szerelmét ne lehelné vagy pusztán szépen csengő voltáért lett volna írva. A minisztérium az ő keze alatt öntudatos célokat követő közművelődési minisztériummá kezdett átalakulni. A jövendőnek mély barázdát hasított. Bár népiskolai eszményével nem értettünk mindenben egyet, csak sajnálhatjuk távozását. Őszinte fájdalom fog el mindig, ha egy isten kegyelméből való munkást a neki teremtett eke mellől távozni látunk. Berzeviczynek programmjában volt az egyetemi prot. theologiai facultás felállítása is, a mely most megint a bizonytalan, elérhetetlen jövőbe hanyatlott vissza. Nyoma azonban miniszterség nélkül is megmarad történelmünkben.
