Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-05-26 / 22. szám

I. év. Budapest, 1905. május 26. 22. szám. ETAIGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven, a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék­lete, minden két hétben. A kéziratot a szerkesztőhöz, a hirdetés szövegét és díját a kiadóhivatalba kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ : KOVÁCS SÁNDOR theol. akad. tanár Pozsony, Konvent-utca 11. szám. KIADÓHIVATAL : HORNYÁNSZKY VIKTOR hirlapkiadóhivatala, Budapest, V., Akadémia-u. 4. A lap ára egész évre 8 kor., félévre 4 kor., negyedévre 2 k. A „Hivatalos Közlemények" melléklettel egész évre 10 kor., félévre 5 kor, negyedévre 2.50 kor. — A Hiv. Közi. a főlap nélkül egész évre 4 kor. — A Hiv. Közl.-t az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Ára az Őrálló meg­rendelőinek 2 kor., külön 4 kor. TARTALOM: Több vallásosság! Székács József. — Egy kényes kérdés. Stromp László. — Oktatásügy. Országos evangelikus Tanáregyesület. Gömöry János. — Külföldi krónika. Dowie és a keresztyén katholikus egyház Zionban. Wack Péter. — Egyházi élet. — Pályázat. Több vallásosság ! Róm. I. 16. Nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát, mert Istennek hatalma minden hivő üdvösségére. Szomorú a mi valláserkölcsi állapotunk! Béke, béke! béke künn, béke benn! és még- sincs béke! Nincs béke künn. Felforgatják az apák nyu­galmát a rakoncátlan fiak; a fejedelmekét az alattvalók; a jelenét a növekedő és jövendő nem­zedék. Gátat a veszélyes árnak. Hogyan ? A vallás által, mert a hívő kebel gyűlöli a sötétség tetteit. Nincs béke benn. Hol van ezerek közt az az egy ember, ki igazán vallhatná magáról: én tudom, kiben és mit hiszek s azért lelkem nyugodt, mert hitem isteni erő bennem, mely vígasztal, ösztönöz, világosít, oktat; Istenhez, az erényhez, a vészek közt nyugalomhoz, a halálban biztos reményhez vezet ? És ha volna ilyen, tegyük fel, több is egy­nél ezer között, mi történik a nagy sokasággal ? Rendszerint kettő. Először a helyett, hogy a vallá­sosság után törekednének, melynek üdvös hatását elismerik, kétségbeesnek maguk, mint már meg­rögzött bíínösök felett, másodszor pedig gyerme­keiknek annál vallásosabb nevelést kivánnak adni, hogy ne legyen ezeknek keble is oly hitüres és ttdvárva, mint az övék. Kár, bogy feledik: hogyan éleszszen vallást a vallástalan, hitet a hitetlen, hogyan értekezzék a vak a szivárvány hét színéről. De abban csakugyan mindnyájan egyek, hogy több vallásosságra van szüségünk. Hála Isten! No de mit értünk ezen több alatt? Ha ez azt jelenti, hogy még több újdonatúj hitcikkekre, ünnepekre, csudákra, szentekre, szigorúbb vezek­lésre volna szükség, — nem írnám alá. Mert ha a vallás nem volna egyéb, mint szaporuló szer­tartások igája — elítélné azt az evangyéliom, mely ezt kiáltaná az igahordók fülébe: A szabad­ságban azért, melylyel minket Krisztus megszabadí­tott, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat a szolgálat igájával. (Gal. 5., 1.) Szerintem azt a több szót a belsőségre kell fektetnünk, azaz több vallásos őszinteség, valóság, melegség, több egyházias buzgalom, több a Krisztus­ból és az ő evangyéliomából. Pál is ezt sürgeti, midőn nem szégyenli a Krisztus evangyéliomát s azt vallja felőle, hogy az csak akkor eszközöl üdvösséget a hívő kebel­ben, ha benne isteni erővé fejlődik. . . Székács József. Egy kényes kérdés. A Budapesten ülésező ev. ref. zsinat az ev. ref. felekezeti tanárok házassága ügyében kimondotta, hogy ezentúl közép- és főiskolai tanárok csak protestáns nőt vehetnek feleségül. Hogy mily határozatokat hozzon az ev. ref. testvér­egyház zsinata, mily rendet és törvényt lásson alkalma­tosnak a saját belélete felvirágoztatása céljából, azt megítélni az ő autonom joga. Nekünk azért a zsinat munkálkodását kritika tárgyává tenni nem feladatunk. Tekintve azonban, hogy ág. h. ev. egyházunk és az ev. ref. egyház között igen erős összekötő kapcsok léteznek, a melyek főleg az állammal és a r. kath. egyházzal szemben való viszonyunkban közös vagy legalább pár­huzamos eljárásra utasítanak; tekintve továbbá, hogy épen az ev. ref. testvéregyháznál megindult és immár meg is valósult zsinati mozgalom nálunk is hasonló moz­galmat létesített s nem lehetetlen, hogy rövid időn magunk is zsinatra fogunk összegyűlni; tekintve végül, hogy az ev. ref. testvéregyház mostani zsinatán tárgyalt egy-két új javaslat és intézkedés a mi zsinatunkon is hasonló javaslatokat fog felszínre hozni: szükségét látjuk, hogy az ev. ref. testvéregyház zsinatát foglalkoztató egyik-másik kérdéshez esetleg mégis hozzászóljunk, hogy ez által mintegy a mi összehívandó zsinatunk szempont­jából a vélemények kialakulását előmozdítsuk. E szempontból vizsgálva a jelen megbeszélésnek tárgyát képező konkrét kérdést, azt — úgy hiszszük — joggal illettük a „kényes" jelzővel és pedig nemcsak

Next

/
Oldalképek
Tartalom