Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-05-19 / 21. szám

1S6 1905 hogy a dolog azonnal dűlőre jusson. A óra int s az öreg Giovanni d' Andreanak az egyetemre kell mennie. Hanem épen jókor beállít Zancari, a tudós orvos és astrologus, a kit titkon az atj^ja gyöngélkedése miatt aggódó Bettina hivatott el s egyszerűen megtiltja az öreg tudósnak, hogy az egyetemre menjen és pedig nemcsak a pulsus verésének gyöngesége miatt, de mert a csillagok constellációja is igy követeli, a mennyiben Saturnus a Bak körébe lépett s most a Jupiter quadraturájában áll. Hát ily nyomós okok s szeretteinek aggódó kérése végre rábírja az öreg tudóst, hogy jó, hát itthon marad a megszabott ideig, különben is óráit majd lefoglalja a probaelőadásokkal — Novella. — (I.'felv.) Az egyetemen már várják tudós professorukat a scholarisok. Van ott mindenféle natio, ifjú s vén diák — valóságos Bábel. S mert az öreg tudós késik, hát megered a duhaj tréfa, a mely csakhamar éktelen orgiába fúl. Már együtt fújják a szilaj diáknótát, ökleikkel verve ki a taktust: „Amor regit juvenes Amor capit virgines." a midőn egyszerre pisszegés támad: „Jön az öreg." És belép — Novella, Már fennáll a kathedrán; már kinyitotta a könyvét, már meg is szólal: „Commilitones !" ... A scholarisok egyszerre, mintegy igézet alatt, összesúgnak. Véleményök abban kulminál, hogy itt a sátán nyilvánvaló csodát tett, átváltoztatta az öreget ifjú szűzzé — s már megered a pajkos megjegyzések áradata a védtelen leánynyal szemben. Már is szerelemitassan körülözönlik s fennen követelik, hogy ne a decretálisokat, de Petrarkát. olvassa nékik s egybe össze is vesznek egymással s csakhamar két pártra szakadva versengenek, mint gvelfek és ghibellinek. A vége az, hogy végül is Ugo cyprusi királyfi, kiről már előbb, még az öreg tudós házában megsejthettük, hogy imádja Novellát, egy tolakodó scholarist páros viadalban megsebez — s a botrány vége, hogy a megjelent rector az előadást egy órára felfüggeszti. Ám Novellát az átélt izgalom nem töri meg. Kijelenti az akadékoskodó rectornak, hogy előadását a jövő órában újból megkezdi s addig is ott marad a tanteremben, sírva egy padra könyökölve. (Vége kö

v.) KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Dowie és a keresztyén katholikus egyház Zionban. „Az egész világnak számolnia kell ma Zionnal." „A huszadik század 4-ik esztendejének hajnalával Zion reprensentálja a jelenkor leghatalmasabb szellemi mozgalmát. Zioni-rodalom után szomjúhoznak ma nemzetek s királyok is megtértek már Zion világosságához." így szól „Rev. John Alex. Dowie." A „christian science" Dowieban s az általa alapított Zionban éles concurrentiára talált. A skót származású Dowie 1846-ban született Edinburgban. Mint fiatal ember atyjával Austráliába ment, a hol arra határozta el magát, hogy pap lesz. Tanult szülővárosában, Edinburgban. Tanulmányai befejeztével Austráliában a congregationalis egyház szolgálatába állott. Egyházának szigorú szervezete azonban feszélyezte, lerázta tehát azt s községét Sydneyben magával ragadva, saját belátása szerint kezdett működni. Megnyerte a social reformpártot a maga számára, sőt vezetője is lett. Maga mondja, hogy Ujdélwales miniszterelnöke is lehetett volna, de nem fogadta el e magas tisztséget, mert csak pap akart maradni. Australia majd minden nagyobb városában gyűléseket — meeting — tartott, melyekre óriási számban jöttek el az emberek, nemcsak megragadó szónoklatai, de inkább imával s kézféltevéssel való beteggyógyitásai miatt. Dowie azt állítja: ezrenként tódúltak hozzája a sánták, bénák, vakok s mindenféle betegek, megtöltvén egész házát sőt háza tornácán s lépcsőin is feküdtek. A ki pedig járni nem tudott, azt betegágyán hozták el hozzája s mindenike csak azt óhajtá, hogy Dowie ruháját érinthesse, vagy hogy csak az árnyéka essen reája — s Dowie ezreket meg is gyógyított. De miért hagyta el mégis ez a csodatévő férfiú 1888-ban Austráliát, hol győzelemről-győzelemre ment s győzelmeit napról-napra ünnepelhette? Dowie maga azt mondja: hogy Amerikába is elvigye a megváltás teljes evangeliomát — testre, lélekre gyógyulást és szentséget, (lásd Blätter der Heilung 1902 2. oldal). Mások azonban azt mondják: Austráliában tovább már nem maradhatott, talpa alatt égett a föld. „A kicsi vándorcsalád — Dowie feleségével s két gyermekével jött Amerikába a nélkül, hogy egy lelket is ösmert volna, missióját megkezdette Amerikában abban a tudatban, vele van az Isten, s hogy ott dicső munka vár reája. San-Franciskóban s Nyugatamerika más városaiban az „isteni gyógyítás" — Divine Healing — egyletét hívta életre. 1893ban a kiállítás alkalmából Dowie Chicagóba jött s közvetlen a kiállítási helyiség előtt egy Ziontabernakulumot emelt s egy hétemeletes házat beteg otthonná — kórházzá. Ebben a betegek és szenvedők eltartásban s ápolásban részesülhettek hetenként 10—15 dollárért, a „Gospel of Healing", a gyógyítás evangeliomiát pedig, mint Dowie hangsúlyozta: „without money and price" fizetés nélkül, ingyen nyerik. „Kezdetben Chicago szavára hallgatni nem akart, de szellemi és physikai részegségében neveté Ziont" (1902. 2. old.). De nemsokára csodagyógyításai által nagy hatást idézett elő ott is Dowie. A Tabernakulum falait a divine healing számos trophaeusai ékesítik — mankók stb. — s számosan tanúbizonyságot tesznek teljes meggyógyulásuk s megváltásuk tényéről. Dowie korántsem ékeskedik a szerénység erényével, ő t. i. azzal is dicsekszik, hogy egyetlenegy gyűlésén több sikeres beteggyógyítás bizonyittatik, mint különben az egész bibliában (1900. 183. old.). Kihívó, nyegle fellépésével, különösen az orvosi tudománynyal szemben (írt ő egy röpiratot ezen a címen: „Doctorok, Medikusok és Ördögök") sorompóba szólítá az ellenmondást s ellenállást. Az 1895. évet Dowie a harc és üldöztetés esztendejének mondja. Kórházát bezárta a rendőrség, őt magát s híveit többször letartóztatták, az összes chicagói sajtó meg kigúnyolta, elitélte, de végeztére mégis csak Dowie győzött. Á legfelső törvényszék fölmentette s az ellene kezdett hajszából mint híres ember került ki. Fölmentése után Chicago legnagyobb termében, az úgynevezett „Auditóriumban" kezdett prédikálni s hallgatósága 4000—5000-re ment vasárnaponként. 1896-ban február hó 22-én, — Washington születése évfordulóján — híveivel megalapította „a ker. katholikus egyházat", melyet közönségesen „Zionnak" neveznek. Mint előtte más egyházalapítók, ő is az apostoli egyházat vette példájául s jogot formált magának ahhoz, hogy az I. Kor. 12, 8 s tovább — felsorolt Léleknek nyilvánvaló ajándékait új életre ő keltette, különösen pedig a gyógyítás ajándékát. Az 1896 óta megjelenő Dowie lapjának címe azért is: „Learves of Healing" (gyógyítás lapjai). Ez a lap — 1899 óta német és hol-