Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-05-19 / 21. szám

1905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ land nyelven is —- Dowie eszméinek leghathatósabb eszköze, reclamja. Egy lelkes híve az osztrák szárma­zású Hadler-Briegner asszony — számos betegnek küldte meg ezt a lapot úgy Osztrák- mint Németországba s ezáltal Dowienak számos tisztelőt szerzett. Ez a lap hatalmas reclam. Minden számában és pedig mindjárt az első oldalon egy-egy csodagyógyítás történetét meséli el, — gyomorbaj, rák, szívbaj, tüdővész stb. betegsé­gekből kigyógyúltak arcképeit hozza betegség előtt s gyógyulás után s írásos bizonyításait is — aztán jön Dr. John Alex. Dowie próféta arcképe is. A lap többi része néha 24—30 oldalon át hozza Dowie beszédeit szószerint. A rendkívüli beteggyógyítások s híveinek isteni magasztalása Dowiet nemsokára nagyobb igényekre késztették. Már 1899-ben azt mondta magáról: 0 „a szövetségnek követe" (Mai. 3. 1.) s már 1901. évi július hó 2-án 7000 személy tomboló örömrivalgása között úgy nyilatkozik, hogy ő „Illés, a megújító!" vagyis III. Illés! Az első Illés ugyanis szerinte Illés próféta, a „romboló", a második Ker. János, vagyis „Illés, az útegyengető". Bizonyítása ehhez igen érdekes: a szt. írás azt tanítja — a legjobb írásmagyarázók is bizonyítják — Krisztus eljövetele előtt ismét eljön Illés is. Ha már most közel a Krisztus eljövetele — a min Dowie nem kétkedik — akkor hát Illésnek már itt kell lennie s aztán így szól: „ha pedig én nem volnék Illés, a megújító, akkor hát kicsoda más" (1902 176. old.) 1902 május hó 25-én ismét új kijelentéssel lepte meg a világot azt mondván: ő ama próféta melyet Mózes — V. Móz. 18, 15 stb. — jövendöl! Dowie ezentúl isteni autoritásának büszke öntudatában imígyen szól: „elküldettünk a bűn elpusz­títására, Isten népe megújítására s Istenországa helyre­állítására" (1902 177- old.). Suhintja most a kardját, „a szellem kardját" az elpártolt egyházak s az elpártolás különféle formái ellen, hogy azokat ő jobban legyőzze, mint egykoron Illés a Baálpapok leölése által a Kérith patakja mellett (1902 176. old.). „Menydörgésünkkel megremegtetjük majd a jelenkor pápaságát, de Luther szellemében megtámadjuk majd a jelenkor Lutheranis­musát is, mert sokkal inkább büntetésre méltók a pro­testáns egyházak, kik ma már nem protestálnak s a társadalom, a vagyon, a politikai s katonai hatalom rab­szolgáivá lettek" (1902 176. old.). Krisztus eljövetele, — Dowie szerint körülbelül 25 év múlva — a millenium hajnalhasadása előtt a népet össze kell gyűjteni „a tisztátalanok ám maradjanak meg sörben vagy Bábelben" ! (Sőr alatt Miivaukét, a sőrvárost s Bábel alatt Chicagót érti.) Ezeket el kell hagyni, Zionnak ezekben nincsen maradása. Azért is már 1899­ben egy külön Zionváros alapítását vette tervbe, a mihez egy egyesületet is létesített. Ez a terve a csodával határos gyorsasággal s nagy ügyességgel meg is valósúlt. 40 mértföldnyire Chicagótól, a Michigantó partján 1230 láncnyi földterületet sikerült megvennie, a melyet nyom­ban utcákra és házhelyekre méretett fel s' alig, hogy ez megtörtént, már haszonbérletbe is adta az egyes helyeket 1100 évre a Zionistáknak (1902 158. old.) abban a remény­ben, hogy akkorára bizonyosan vége lesz már a millenium­nak. Ez a város hihetetlen rohamossággal fejlődött, négy évvel alapítása után már 10,000 lakosa volt. Ebben a Zionban megoldást nyer majd a négy nagy világprob­léma : a vallási, politikai, paedagogiai és kereskedelmi. Különösen az utóbbiban úgy látszik Dowie igazi mester. Dowie azonnal nagy iparügyi vállalatokat teremtett Zion­ban. Van ott jóforgalmú csipkegyár, melyben több száz munkás dolgozik, — cukorgyár, téglagyár, fűrészmalom, áruházak, villamosági gyár — vendégfogadó 1000 sze­mélyre stb. Minden egyes vállalat élén igazgatók állanak ugyan, de a vállalat minden szála Dowie kezében van, hová nevezetesen a pénzek is folynak. Egyszer már a csipke­gyárt részvénytársasággá akarták átalakítani, de Dowie ebbe a tervbe bele nem ment, azt mondván : „én vagyok a részvénytársaság" (1902 159. oldal) ; — a munkások­nak s hivatalnokoknak meg azt ígérte: „abban az évben, melyben 7 .milliót keresek, 1 milliót osztok ki köztetek". (1902 160. old.). O maga azonban ma már többszörös milliomos. 1904 elején azt a hírt hozták a lapok, hogy Zion vállalatai tönkre jutnak, de ez a hír nem bizonyúlt igaznak. Zion pénzügyi állapota kedvező. Dowie 1904. február hó 29-én azt mondja egy prédikációjában: „Zion nem szegény! Úgy állok itt, mint 25 millió dollár rep­resentánsa." (1904 101. old.). A chicagói lap, „Record Harald" 1904. március hó 17-én meg azt írja: „Dowie halad! Zion készpénzzel fizet mindent" ! (Vége köv.) EGYHÁZI ÉLET. Felügyelői-iktatás. A rév-komáromi evang. gyüle­kezet május hó 14-én iktatta tisztébe új felügyelőjét, Kirchner Mihályt. Kirchner a komáromi egyházat mint­egy negyven esztendeje szolgálja már csendes zajtalan munkával, de állandó és hűséges szeretettel. Az egyház­község önmagát tisztelte meg, a midőn e puritán erköl­csű, régi tagját emelte az elnöki székbe. Biztosak vagyunk benne, hogy Komárom, a melynek az utolsó esztendők alatt oly nehéz helyzete volt, hogy saját fel­* ügyelőjével szemben kellett megvédenie érdekeit, az új felügyelő vezetése alatt nyugalmasabb korszakba jut s nevével az alkotásoknak új aérája nyílik meg. Az új felügyelőt az eskü letétel után Jánossy Lajos esperes, dr. Kéler Zoltán ügyész és Kovács Sándor egyháztag üdvözölte. Isten áldása legyen az ősz hajú, de ifjú lelkű felügyelő munkáján ! Lelkészválasztás. A murány-hosszúréti (Gömör m.) ev. egyház f. hó 7-én tartott közgyűlésén egyhangúlag Blázy Lajos kis-kőrösi segédlelkészt választotta meg lelkészévé. Az alföld közepéről a gömöri Svájcba került rokonszenves fiatal lelkipásztort bemutatkozásakor népe hamarjában annyira megkedvelte, hogy eltávozása alkal­mával szinte a régi bizalom melegségével vált meg tőle a viszontlátásra. A próbaistentiszteleten, valamint a választó gyűlésen szép számmal jelentek meg a Coburg­lierceg ev. vallású tisztjei, kik mindannyian mint lelkes protestánsok ismeretesek. Még az nap a kies Murányba rándult át az új lelkész, hol a hercegi tiszteknek szíve­sen látott vendége volt, kik tiszteletére Hensch Emil főerdész házánál családostul megjelentek. Üdvözöljük az ifjú lelkiatyát. Működéséhez szép reményeket fűzünk. Munkájához sikert kívánunk. Próbaszónoklat. Budapesten f. hó 14-én tartotta meg próbaszónoklatát a negyedik jelölt, Kacsián János vallástanár és missiói lelkész, a ki ebben a minőségben már 20 év óta működik a fővárosban s eddigi működé­sével is számos hívet szerzett magának. Már ebből a körülményből is érthető, hogy igen nagy volt irányában az érdeklődés, melyet egyébként gondosan kidolgozott beszédével és nem csekély szónoki képességre valló előadásával meg is érdemelt. Tiszteletére, mint a többi jelöltnál is, este fényes bankett volt. Gombótz Zoltán. Ez egyszerű név egy ifjú nyelv­tudósé, a kit az egész ország széltire ismer és becsül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom