Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)

1905-04-21 / 17. szám

J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 172 míg ellenben a tudományos — theor. jellegűek — gyakorlatokká, illetőleg seminarium-szerüekké alakulnak. A lelkészjelöltek egyike s nem a tanár tartja ugyanis az előadást, egy másik fűzi ehhez a köteles bírálatot ; mindkettőhöz hozzászólnak a többiek s végül a vezető is. Ily gyakorlati, illetőleg seminariumi módon kezelik heti 3 órában a tudományos exegesist; heti egy órában a topicat, azaz egy-egy kényesebb theol. tantételt, különösen azon szempontból, hogy ezt a prédikációban hogyan lehetne felhasználni és kifejteni. (Innen a neve: Predigertopik.) Havonként egyszer latinul is disputálnak s egyszer havonta thesisekbe foglalt theol. kérdések fölött német nyelven. Mindenesetre érdekes, hogy a gyakorlati tudományok az elméletiek alakjában, míg az elméletiek a gyakorlatok alakjában lépnek fel. Ezen elméleti irányzatú gyakorlatok mellett vannak még a practica-theologia körébe tartozók is. Ilyenek a szentbeszédek tartása, a liturgiái, katechetikai gyakorlatok. A lelkészjelöltek néha-néha a városi templomban is fellépnek; de a szép és emlékezetes vártemplom liturgiái és homiletikai ellátása kizárólag a lelkészjelöltek feladata. Vasárnaponként egy éven át evangéliumi, más éven át epistolai perikopák fölött ők prédikálnak, a heti prédikációt pedig szabad textusok fölött tartják. Minden prédikációt dispositiojában, valamint megtartása után is szigorúan megbírálják hétfőn és kedden (a heti prédikáció) d. u. 3—4V

2 óráig. A házi auditóriumban is gyakoroltatnak egyesek, szükség esetén a declamatióban, textus felolvasásában. A katechesist az ügyesebbek a vártemplomban, a többiek az auditóriumban végzik; a melyet szerdán 2—3V2 órában hetenként a társak és a vezetők egymást felváltva, megbírálnak. A katecliesis kapcsán a Luther-iskoláról és az abban végzendő gyakorlatokról kell közelebb megemlékezni. A Luther-iskola eredetileg szegények ingyen-iskolája volt. Luther házában vannak az iskola helyiségei. Innen az iskola újabb neve. Az iskolának három osztálya van, de csak két tanítója és két helyisége. A tanítás mindég csakis egy osztálylyal folyik. Lehetséges ez olyformán, hogy az I. és II. osztályúak 7—9-ig és 1—3-ig vannak az iskolában; ellenben a III. osztályúak csakis 9—11-igA lelkészjelöltek ez iskola két alsó osztályaiban hospitálnák és tanítanak és pedig kiki két féléven át. Hatos csoportban vezeti be őket egy-egy tanitó a gyakorlati oktatásba. E hatan a tanítóval együtt képezik az osztály tanítótestületét, mely testület a főegyháztanács (Oberkirchenrath) közvetlen felügyelete alatt áll s így teljesen önállóan, esetleg kísérletezve viszi a tanítás és nevelés ügyét. A hat lelkészjelölt az iskolaév kezdetén rövid ideig hospitál, azután pedig csakhamar átveszi a vallásoktatást az I. félévben; a második félévben pedig heti 4—6 órában a népiskola többi tantárgyait felváltva tanítja. Minden órán természetesen jelen van a tanító s minden óra végével a hospitáló társak s végül a tanító mond ítéletet a lelkészjelölt tanítása fölött. Közben közben maga a tanító tart minta-előadást. Mint minden rendezett iskolában: úgy itt is havonta legalább egyszer tart a tanító az ő testületével (a hat lelkészjelölttel) értekezletet, a melyben a nevelési gyakorlati kérdéseken kívül az újabb népiskolai irodalom ismertetésével és megvitatásával foglalkoznak. A lelkészjelöltek, ugyancsak mint leendő iskolafelügyelők, de másrészt mint az istentisztelet liturgiái részének meghatározói, igen helyesen az orgonaismében (Orgelkunde) és énekben is nyernek oktatást. A népiskolai oktatás ügyével való komolyabb és sokoldalú foglalkozás csak az újabb időnek vívmánya. 1 III. A lelkészi teendőkbe való bevezetés harmadik módját a megbeszélések képezik. Havonta más-más tanár lakásán körülbelül ötös csoportban gyűlnek egybe a lelkészjelöltek egy-egy órára. A megbeszélések tárgyát gyakorlati egyházi kérdések képezik : nevezetesen az anyakönyvek vezetése, a lelkipásztorkodás, az iskolafeltigyelet stb Régebben eme megbeszéléseket a wittenbergi lelkészek lakásain is tartották; jelenleg nincs semmiféle hivatalos érintkezés a lelkészjelöltek és a helybeli lelkészek közt. A belmissió munkájában való részvétel szintén privát ügy. A lelkészjelöltek nagyobb része a belmissiót szolgáló ifjúsági egyletnek tagja ugyan, de az ily egyletben avagy a belmissió ügyében való ténykedés egy lelkészjelöltnek sem kötelessége. A concentratio, a hivatásba való elmélyedés és a lelkészi feladatoknak elvi alapon való megértése s így egy valóban ön- és céltudatos vezető papi aristocratiának képzése a wittenbergi seminariumnak főfeladata. Schenkel idézett művében a seminarium ezen exclusiv irányzatát nem helyesli: de a ki tudja azt, hogy mennyi függ a vezetőktől az élet minden terén, bizonyára a wittenbergi seminarium ezen irányzatát kellőleg méltányolni fogja. Hogy pedig a seminarium ezen elmélyedésre indító és alkalmat adó irányzatával mily tudatosan számol: erről tanúskodik azon újabb intézkedés, a mely szerint a 24—25 felvett lelkészjelölt közül 3—4 minden gyakorlati papi irányzattal járó kötelezettségek alól fel van mentve. Ezek ugyanis vagy vallástanári, avagy egyetemi tanári pályára készülnek, doctoratust vagy theologiae licentiatust kívánnak tenni s itt lelik meg eddigi munkásságuk jutalmául az alkalmat arra, hogy az egész egyházra nézve oly fontos, tudományos pályájukra gondtalanul, zavartalanul készülhessenek. Minden egyes lelkészjelölt belépésekor arra kötelezi magát, hogy két évet e seminariumban tölt s hogy ha netán előbb hagyná el a seminariumot, az élvezett ösztöndíjat visszafizeti. Dr. Reinecke igazgató arról biztosított, hogy ez még mindeddig nem történt meg; mert mindenki igen szívesen tölti itt az időt, tanulva, tanítva, okulva. Büntetőjog és keresztyén erkölcs. Alig van a jogtudománynak olyan ága, a mely szorosabb összefüggésben állana a keresztyén világnézlet kialakulásával, az erkölcsi fogalmaknak keresztyén alapon való meghatározásával, mint a büntetőjog. Tény ugyan, hogy a jog nagy mezején a keresztyénség erkölcsi elveinek minden téren meg kell valósulniok. mert hisz tágabb értelemben a modern államéletnek majdnem minden szükséglete, minden intézménye keresztyéni alapokon épült fel, a mire csak példa gyanánt hozzuk fel a jogegyenlőségnek kétségkívül az emberszeretet tanaiból táplálkozó elveit, vagy a tulajdon szentségének ma már minden kulturállamban tételes törvényekkel védett intézményét. De viszont az is tény, hogy a keresztyén világfelfogásnak úgyszólván a jogtudomány egyetlen ágában sem lehet nagyobb szerepe, mint éppen a büntetőjogban. Es miért ? A felelet nagyon egyszerű. Mert a bün és 1 Schenkel: „Die Bildung der evang. Theologen" 1863. c. müvében csak a vallásoktatásba való bevezetésről beszél. Eichhorn : ,.Das evang. Prediger Seminar" 1888. c. művében csak egy semesteri heti 2 órás oktatásról emlékezik meg. 40. 1.