Evangélikus Őrálló, 1905 (1. évfolyam)
1905-04-14 / 16. szám
J 905 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 151 TÁRCA. A győri ág. hitv. evang. egyházközség üldözése Mária Terézia alatt* Mária Terézia 1749. évi március hó 14-én adta ki a m. kir. helytartótanács útján azt a rendeletét, melynek alapján a győri ág. hitv. evangélikusok templomát bezárták, annak kulcsait a városi hatóság elvette s egészen a türelmi rendelet megjelenéséig ennek az ősi ev. eklézsiának a hívei vallásgyakorlatukat ott a városban nem folytathatták, hanem, ha istentiszteletre kívánkoztak, kénytelenek voltak a szomszédos falvakra járni. A templombejárás alapjául Mária Terézia és a helytartótanács azt az okot hozta fel, hogy Győrnek csak mint katonai, harcászati véghelynek volt megengedve a szabad vallásgyakorlat; minthogy a törököt az országból már kiűzték, a katonai véghelyek is megszűntek, s így ezen, szerintük „kivételes" jog gyakorlása többé nem törvényes és nem lehetséges. A vonatkozó rendelet így hangzik: „Prudentes ac Circumspecti, Nobis honorandi! Sacra sua Caesareo-Regia Majestas super Acatholicorum tam videlicet Augustanae, quam Helveticae Confessioni addictorum, publici suae Religionis exercitii ad praesens ibidem in Suburbio incompetenter usurpati, ejusque accessoriorum qualitate genuine informata, sub decima hujus benigne resolvit : ut liberum tarn Augustanae, quam Helveticae Confessionum exercitium in civitate hac Jaurinensi hactenus incompetenter continuatum cassetur et obrogetur, consequenter ipsorum etiam utriusque Confessionis Acatholicorum Ministri — nisi privatam vitam ibidem ducere velint — cum reliquis Oratoriorum et Scholorum subministris inde amoveantur ; Fundi vero Oratoriorum Scholorum et Dominorum Ministrorum aliorumque Subministrorum et Scholae Rectorum, velut alioquin civiles et publicis oneribus obnoxii, cum aedificiis desuper suis expensis exsttructis, per civitatem hanc, erga condignam aestimationem, quippe eorundem exsolutionem redimantur. Civitatis hujus proinde Magistratus praedeductam hanc benignam Suae Caesareo-Regiae Majestatis Resolutionen! et Mandatum prae exposita modalitate quantocicuis debite effectuare, super illiusque effectu, Consilium hoc Regium Locumtenentiale genuine informare noverit, nec intermittat. Datum Eorundem Benevoli : Comes Josephus Illésházy m. p., Georgius Fábiánkovics m. p., Michael Domsics m. p." Tehát elkövetkezett az, a mitől, bár Mária Terézia hozzájuk való rosszindulatát ismerték, még álmukban sem mertek félni elődeink. Akkor, midőn annyi törvény, annyi véres harc árán kiküzdött békekötés biztosította a protestánsok vallásszabadságát, egy fejedelmi aláírással mindezt eltörölték. Meghazudtolták a vallásszabadságot, béklyókba verték a lelkiismereti meggyőződés függetlenségét és kiszolgáltatták egyházunkat az önkénynek. S mindezt Mária Terézia királyunk cselekedte, az a Mária Terézia, kinek ingó trónját a maga és utódai számára a magyarok áldozatkészsége mentette meg s a kinek a megmentéséből protestáns eleink épúgy kivették a maguk részét, mint katholikus honfitársaink ! Szóval eltiltották az evangélikusok vallásgyakorlatát Győrött, elmozdították lelkészeiket, nagylelkűen megengedték azonban nekik, hogy ha magánemberek* A győri ág. hitv. evang. egyházközség történetének egyik legszomorúbb korszakát tárja elénk ez a töredék, mely dr. E. Nagy Olivér eperjesi jogakadémiai tanárnak a nevezett egyház kiadásában megjelenő, sajtó alatt levő kötetéből való. ként akarnak élni Győr városában, ez szabad legyen, de máskülönben az „imaházak" (oratorium) és az iskolák alkalmazottjaival együtt távozni kötelesek; templomaikra és egyházi alapítványaikra pedig elrendelték, hogy azokat a városi hatóság becsülje meg és váltsa meg. E kegyetlen rendelet következtében aztán 1749. évi március hó 18-án kénytelen volt a gyülekezet elöljárósága az erőszak és hatalom előtt meghódolva, Győr város tanácsának átadni úgy a templomot, mint az összes egyházi épületeket is. A tanács ennek megtörténtéről a gyülekezetnek ugyanezen a napon bizonyságlevelet adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy az átadás békésen történt, csoportosulás és ellenállás nélkül. A gyülekezet azonban egy kérvényt is adott át a tanácsnak, annak a király elé terjesztéséért esedezve. A kérvényt minőkét felekezetű győri protestánsok nyújtották be, foglalata pedig a következő: Győrnek ágostai és helvetiai vallású protestáns lakosai lelkük megütközésével és könyekkel hallották, hogy templomaik és épületeik elfoglaltatnak s vallásgyakorlatuk beszíintettetik. Azért Ő Felségének veleszületett kegyességéhez egész alázattal járulnak folyamodványukban, hogy minden előadottakat, valamint a becslést és az érték felvételét megsemmisíteni kegyeskedjék, alázatosan remélik, hogy Ő Felsége hű alattvalóit kegyelmesen meghallgatja és megvigasztalja. A városi magistratus még aznap ülést is tartott, a protestáns templomok elfoglalására kiküldött bizottság jelentésének meghallgatása tárgyában. Az itt hozott határozat azután kimondja, hogy a királynénak „ezen Krisztus minden híve által óhajtott s a régi vallás minden hivője által elfogadható rendelete mutatja, hogy 0 Felsége jól értesült, mennyire illetéktelen és törvénytelen úton gyakorolták az a katholikusok idáig vallásukat az új városban (!) s ez okból veleszületett buzgósága és királyi kegyelme folytán, melylyel az üdvözítő katholika hit iránt viseltetik, ezen illetéktelen és törvénytelenül követelt s ez ideig gyakorlott protestáns istentiszteletet megszüntette, eltörlötte s ennek következtében lelkészeit, tanítóit, egészen elmozdította, azon feltétellel mégis, hogy a helybeli katholikus rendek, a protestánsok templomai, iskolái és egyéb épületeinek, ha azok saját költségükön állíttattak, becsértékét megtérítsék s készpénzben megváltsák. A mely buzgóság és kegyelemért 0 Felségének a győri összes katholikus rend hálát mond(!)" A tanácsi határozat ezen visszataszító expectoratió után beszámol arról is, hogy a királyi, illetőleg helytartótanácsi rendeletet előbb ünnepélyesen kihirdette, majd alkalmas iparosok közbenjöttével végre is hajtotta és minderről a katholikus rendek gyülekezetének magyarul és németül jelentést tett. Ezek aztán tanakodni kezdtek a felett, hogy az elfoglalt épületekkel mit csináljanak? Minthogy pedig az újvárosi katholikusoknak templomra volt szükségük, azért azt vélték legtanácsosabbnak, ha az ágostai hitvallású evangélikusok temploma és mellette levő épületei az újvárosi katholikusok templomává, egyéb épületei pedig katholikus iskolákká alakitatnak át, ä reformátusok temploma és épületei pedig kórházzá tétetnek. A katholikus rendek ezen határozatát közölték a győri kath. püspökkel, Zichy Ferenc gróífal, a ki azt helyeselte, sőt meg is dicsérte híveit buzgóságukért. Azonkívül pedig elrendelte, hogy a királyné fiának, József főhercegnek (a későbbi József császárnak) tiszteletére, annak örömére, hogy az ő édes anyja adta ki a katholikus vallás védelmére ezt a rendeletet, továbbá annak emlékére, hogy az így elfoglalt evangelikus templomban 1749 március 19-én, azaz József napján tartották meg az első katholikus istentiszteletet, a templomot is József-templomnak nevezték el. Hasonlóképen