Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

48. nak adópengöben való rögzítése is teljesen eredménytelennek bizonyult. A túlkiadásokat az egyetemes egyház segélye fedezte. Az intézet újjáépítése fokozatosan haladt előre. 1945 tavaszán az egyetemes egyház a tetőzet s a belövések okozta rombolások helyreállítását nagyjából elvégeztette, az asztalosmunkák, a bútorok kijavítása, az üvegezés szinte megszakítás nélkül folyt, amint arra fedezet mutat( kozott. Jelenleg minden helyiség lakható állapotban van, a bútorzat bár szegényes, de a legszerényebb igényeket kielégíti s az üvegezést egyrétűen mindenütt sikerült elvégeztetni. Fedezetül szolgált az Egyházak Világtanácsától kapott 15.820 Ft. újjáépítési segély, továbbá az Egyei temes Egyház hálára kötelező juttatása. Nagy hiányok mutatkoznak bútorzatban, edényben, étkészletben és ágyneműben, de erős a reménységünk, hogy erre lehetséges lesz külföldi segélyt elérnünk. Szívből szóló hálát kell mondanunk a Svéd Vöröskereszt evangélikus intézmények osztályának és Purgly Lajos egyházkerületi felügyelőnek, akik az összeomlás előtt hathatós támogatást nyújtottak az Otthonnak, az összeomlás utáni évekre vonatkozólag pedig az Egyházak Világtanácsának, az ír Államnak, a Svéd Evangélikus Egyház Segélyegyletének, a svájci Evangélikus Egyházak Segélyszervezetének, valamint a Dán és Norvég evangélikus egyházi szerveknek, amelyek a legnagyobb inség idején élelmiszereket juttattak az Otthonnak. Az intézet belső életére vonatkozólag megállapítható, hogy a negyedfél év alatt egyetlen fegyelmi ügy sem volt. Két növendéket, aki nem tudott kellőképpen beleilleszkedni az Otthon szellemébe, az ifjúság kívánságára a Kisbizottság a következő évre nem vett fel az Otthonba. A súlyos életviszonyok, az ifjúságot is ért csapások és megpróbáltatások közelebb hozták az ifjúságot a vezetőséghez és az ifjúság közmunka végzésével, példás öntevékenységgel segítségére volt az Otthon helyreállításában és igazgatásában. A legnehezebb fizikai munkától sem riadt vissza, ha az az Otthon javát szolgálta. Az ifjúság bizonyos fokú autonom szervezete is az igazgató munkájának alátámasztására szolgált, nem pedig — mint sok helyütt — túlzott követelések hangoztatására s a fegyelem lazítására. Az intézeti fegyelemre legéberebben éppen az idősebb korosztályok őrködtek. A vallásos lelkületet az egyetemi lelkész áltaLvezetett szerdai bibliaórák, a napi áhítatok, vendégül meghívott vezető személyiségek előadásai s az egyetemi istentiszteletek és világnézeti előadások látogatása mélyítették. A hazafias szelleműt s a tudományos tájékozódást a szerdai és pénteki vitaestek, illetőleg előadássorozatok szolgálták. Az ifjúság, lélekben egységes, töretlenül hisz azokban az eszményekben, amelyek az Otthon alapítóit vezették és irányították. Nemzet és egyház olyan értékek, melyeket ifjúságunk minden szellemi zűrzavarban kikristályosodási pontnak tart. Az egyetemes egyház által kiküldött számvizsgáló bizottság 1947. január 17.-én megvizsgálta a Luther Otthon 3 évre terjedő számadásait. Az 1943—44. évben 140.641.06 P. bevétellel szemben 124.501.11 P. kiadás volt s ennek következtében a számadás 16.139.95 P. maradványnyal zárult. Az 1944—45. év számadásait a bizottság 133.790.76 P. bevétellel szemben 73.523.41 P. kiadással, azaz 76.407.30 P. maradvánnyal tel-