Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1947. április 25

14* 3-5 házát szívének egész hevével szerető férfiút állított a fontos őrhelyre. Elnöktársával példás összhangban céltudatos munkát végez, amely a háború által rendkívüli mértékben sújtott egyházkerület életében szemmel láthatólag érezteti hatását. Példás egységnek voltam tanúja az egyházkerület röviddel ezelőtt lefolyt, magasszínvonalú közgyűlésén. Rövid együttes egyházkormányzásuk eddig eredményesnek bizonyult és még sok áldást ígér. A nyereségért, amelyet Purgly Lajos személye jelent, legyen Istené a hála. Hittestvéri és munkatársi megbecsüléssel és szeretettel köszöntöm őt. Az egyetemes közgyűlés hálás érzelmekkel emlékezik meg D. D. Raffay Sándor püspök felbecsülhetetlen értékű szolgálatairól, őt tiszteletbeli egyetemes presbiterré választja meg és nyugalmának idejére Isten áldását kéri. Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelő emlékét jegyzőkönyvében hálás kegyelettel megörökíti. Kuthy Dezsőnek egyetemes főtitkári szolgálataiért köszönetét nyilvánítja s őt, valamint Ordass Lajost a püspöki székben, Purgly Lajost pedig az egyházkerületi felügyelői tisztségben áldó jókívánatokkal melegen üdvözli. 4. (K.) Napirend előtt szót kér a közgyűlésen, mint vendég, jelenlévő Seland Bernhard norvég lelkész. Németnyelvű felszólalásában elmondja, hogy, mint a háború befejezése óta az összes egyházak, a norvég egyház is keresi a világ többi egyházaival a kapcsolatot s azt bensőbbé tenni igyekszik. Különös súlyt helyez a délkeleteurópai egyházakkal s azok sorában a magyar egyházzal való viszony elmélyítésére. 0 a közelmúlt napokban, mint Johnson Gisle püspök utóda, átvette a budapesti norvég zsidómissziói állomás vezetését. Ezen a szolgálaton túlmenően szeretne össszekötő lenni a magyar és a norvég egyház között. Kéri mindkét törekvésében egyházunk támogatását s a közgyűlésre — a norvég egyház testvéri üdvözletét tolmácsolva — Istentől áldást esd. Az egyetemes felügyelő az üdvözletet a közgyűlés nevében szívélyesen viszonozza és biztosítja Seland Bernhard lelkészt egyházunk szolgálatának támogatására irányuló készségéről, a norvég egyházat pedig meleg testvéri érzelmeinkről. Az egyetemes közgyűlés csatlakozik az egyetemes felügyelő megállapításaihoz és a testvéri üdvözletváltás tényét jegyzőkönyvében megörökíti. • , 5. (K.) Napirend előtt felszólal Dr. Jánossy Lajos, közgyűlési tag, mint a Hittudományi Kar dékánja. Abból az alkalomból, hogy az egyház legfőbb kormányzati szerve, az Egyetemes Közgyűlés, hosszú háborús szünet után elsőízben gvült egybe, a Hittudományi Kar indíttatva érzi magát arra, hogy áldásldvánatait kifejezésre juttassa. Erre kötelezi az a benső kapcsolat, amely az egyházhoz fűzi s amelynek fenntartása s mind szorosabbra fűzése a Karnak kpmoly törekvése. A Hittudományi Kar ugyanis, bár állami intézmény, az egyházénak tudja s vallja magát. Kéri, hogy az egyház továbbra is ilyenként kezelje s adjon neki minél több alkalmat oclaadó egyházszolgálatra. Köszönetet mond az Egyetemes Közgyűlésnek azért a külföldi