Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1942. november 20

47 -Minden munkánk megerősítése mellett különösen szükségesnek Iá- 4. tom népiskoláink ifjúságának egyházi nevelcmunkába vételét, középisko­lai ifjúságunk megszervezését és tervszerű egyházi nevelését. Sürgős feladatnak látom az iskolánkívüli falusi ifjúság KIE-beszervezésének ••befejezését s az egész szervezet egységessé tételét. Az ifjúság másirányú organizálása a levegőben lebeg. Egyházunk ellen vétkezünk, ha nem lá­tunk bele az idők mélyébe és nem látjuk, hogy milyen kialakulási le­hetőséggel kell számolnunk. Látszólag nem tartozik a lelkimunka komplexumába, mégis annak -biztosítására megoldandónak tartom az egyházi munkások anyagi problé­máját. Eredményes lelkimunkához nemcsak lángoló apostoli lelkesedés, hanem anyagi életbiztosítottság is szükséges. Egyházunk szeme előtt történelmi válságok dübörögnek. Esztendők •alatt új térképek rajzolódnak. Államok eltűnnek, népek összeomlanak, világhatalmasságok meginognak, új tartalmat nyer a jog, a kötelesség, az állam, a nemzet. Gigantikus forgatagban áll a keresztyén egyház, s a világtörténelem tengerében kicsi koráiszigetként emeli fejét ég felé evangélikus egyházunk. Az egyház örök. Rajta az ördög sem vehet -diadalt. De az egyház földi teste, világon elhelyezkedése és emberi kö­zösségekhez való viszonya időnek alávetett és változó. Mi az örök élő •egyháznak, Krisztus testének élő, dolgozó, boldog életbizonyosságában élünk a Krisztusban; Ugyanakkor azonban teljes felelősséggel benne élünk földi egyházunkban, minden gyarló erőtlenségünk ellenére nyo­morult emberi kezünket annak kormánykerekén tartjuk és erősítésére magunk teljességével tartozunk. Egyházi feladatnak tekintem a gyülekezet közösségéből kiépülő evan­gelizáló munka mélyítését és lelki erőszak, avagy sablonizálás nélkül általánossá tételét. Egyháztagnevelő munkát kell végeznünk, hogy hívő és öntudatos evangélikusok éljenek egyházunk várában. Mozgassuk meg Isten igéjének erejével a modern evangélikus pogányságot, a világné­zeti evangélikusokat, a krédót az erkölccsel összetévesztő embereket, mert a jövendő evangélikus egyház kapujában Isten rostájára kerül min­denki, és csak az marad egyházunknak az egyházból táplálkozó és az egyházat tápláló, halálig hűséges gyermeke, aki . élettel és vérrel pe­csételten vallja: hiszek az evangélikus keresztyén anyaszentegyházban! Építsük a lelki egyházat, hogy ezzel is erősítsük a földi egyházat! Formáljuk az Istentől adott kegyelmi eszközökkel a lelki embert, mert, a hívő emberek frontjának erősítése és kiépítése legbiztosabb felkészü­lésünk arra a sok veszedelmet rejtő időre, midőn szükségessé válik a há­ború anyagi, szellemi és erkölcsi váltókötegének kényszerű felszámo­lása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom