Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

29 41. (Z.) A Theológusok Otthona helyi bizottságának jelentése, illetve előterjesztése alapján az egyetemes közgyűlés : 1. Tudomásul veszi a Theológusok Otthona felügyelőtanárának az Otthon működéséről szóló jelentését s neki az intézet körül kifejtett eredményes munkájáért köszönetet mond. 2. Tudomásul veszi, hogy a Theológusok Otthonának pénztára átvizsgáltatott és rendben találtatott, miért is a pénztárosoknak a szokásos fenntartásokkal a felmentvényt megadja és Mühl Nándor és Wojtech Vilmos pénztárosoknak hűségesen végzett munkájukért, valamint Hanzmann Károly egyházkerületi főszámvevőnek a számadások lelkiismeretes és gondos ellenőrzéséért és felülvizsgálásáért hálás köszönetet mond. 3. Tudomásul veszi, hogy a Theológusok Otthonának 1939—40. tanévi költségvetése 33.000 P bevétellel és 33.000 P kiadással állapíttatott meg és ennek alapján a költségvetést jóváhagyja. 4. Hálás köszönetet mond mindazoknak, akik a Theológusok Otthona érdekében az elmúlt tanévben is fáradoztak és azt támogatták, különösen azoknak az egyházközségeknek, melyeknek körében szupplikáció eszközöltetett. A szupplikációt a jövőben is ajánlja az egyházközségek és hívek figyelmébe s jóindulatú támogatásába. Felkéri azokat az egyházközségeket, ahol szupplikáció nem volt, hogy a lelkésznevelés támogatása céljából a Theológusok Otthona céljára tartsanak offertóriumot, illetve helyi gyűjtést. 5. Tudomásul veszi a német- és tótnyelvű tanfolyamok és az ének- s zenetanítás megtartását s örömét fejezi ki ezek eredménye felett. Egyben felhívja a Theológusok Otthona helyi bizottságát, hogy a hittudományi karral együtt tegye vizsgálat tárgyává minden vonatkozásban, miképpen történjék a félévenkinti, vagy évenkinti számonkérés mind a nyelvi tanfolyamok, mind az ének- és zeneoktatás eredménye felől és erről annak idején tegyen jelentést, illetve javaslatot az egyetemes theológiai bizottság útján az egyetemes közgyűlésnek. 6. Tudomásul veszi, hogy „Kapernaum" zárszámadása a Theológusok Otthona helyi bizottsága előtt, a Theológusok Otthona zárszámadásával egyidejűleg, de külön nyer elintézést. 7. Felkéri a püspököket, hogy az egyházkerületük kötelékébe tartozó lelkészektől, illetve segédlelkészektől a Theológusok Otthona hátralékát hajtsák be ; felkéri a Theológusok Otthona helyi bizottságát, hogy a hátralékok képződésének megakadályozására az eddiginél szigorúbb eljárást léptessen életbe. 8. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy Dr. Scheffer Oszkár intézeti orvos nyugalombavonult és így a jövőben a Theológusok Otthona ifjúságának egészségi gondozását nem vállalhatja. Dr. Scheffer Oszkárnak éveken át végzett orvosi szolgálatáért hálás köszönetét nyilvánítja s egyben bizalommal köszönti Dr. Patthy Imrét, a Theológusok Otthona újonnan megválasztott orvosát. 9. Meleg köszönetet mond a Theológusok Otthona helyi bizottságának és a bizottság elnökének a lelkésznevelés körül kifejtett szolgálatukért. 10. Szükségesnek tartja, hogy a hittudományi kari hallgatók kivétel nélkül kötelezett bennlakói legyenek a Theológusok Otthonának, de ebben az ügyben véglegesen a lelkésznevelés küszöbönálló reformja kapcsán fog határozni. 42. (Z.) A theológiai bizottság jelenti, hogy a lelkésznevelés reformjának és a Theológusok Otthona átszervezésének ügyében kiküldöttek az egész kérdéskomplexummal az 1940. év elején fognak foglalkozni. Tudomásul szolgál. 43. (Sz.) Beterjesztetik a Luther Otthon 1938/39. tanévi működéséről szóló jelentés. Az 1938/39. tanév történetéről szólva, figyelmünk két irányba terjed ki. Elsősorban azt nézzük, mi történt a Luther Otthon falai között, másodsorban azt vizsgáljuk, mi ment végbe azokon kívül. Ez a kettő együtt alkotja a Luther Otthon 1938/39. tanévi életének igazi történetét. A falakon belül szorgalmas munka folyt, amely örvendetes módon rendkívül jó tanulmányi eredményt biztosított. Ez annál is dicséretesebb és elismerésreméltóbb, mert az intézet falain kívül olyan közismert s azért itt nem részletezett világtörténelmi események zajlottak le, amelyek az ifjúság figyelmét könnyen más irányba terelhették s ebből tanulmányaiknak kára származhatott volna. Kétségtelen része van ebben a Luther Otthon életét átható vallásos szellemnek, amelyet ebben az évben is tovább ápoltunk. Ennek a szolgálatában álltak a rendszeres esti áhítatok, az egyetemi istentiszteletek és az előadóestek is, amelyek a legváltozatosabb témakörben mozogtak, de minden tárgyat az evangélium megvilágításában állítottak az ifjúság elé. A rend és fegyelem szempontjából nem volt semmi kifogásolni való, s az egészségi állapot is kielégítő volt.