Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1939. november 10

30 Az ifjúság nemes szórakozásokban is résztvett. Ezekről részben az intézet maga gondoskodott. A mikulásesti bál és a tánccal egybekötött teadélutánok sok leányos evangélikus úri családot vonzottak az intézet falai közé, amelyek viszont a maguk otthonában szívesen látták vendégül a Luther Otthon ifjúságát. Az intézet teljesen megtelt. Mindkét félévben 49 tagja volt. A kedvezményes helyek biztosítása céljából az egyházegyetem és a bányai egyházkerület által rendelkezésre bocsátott összesen 500 P felhasználását a bizottság összefüggésbe hozta a felvidéki félév közbeiktatásával és egyéb méltányos esetekkel kapcsolatos díjkedvezmények biztosításával, az összeg egy részét kifejezetten ösztöndíj címén használva fel. Az a műhiba, amelyet az egyetemes székház a Luther Otthont is magában foglaló részének az intézet megalapításakor internátus céljaira való átalakításával kapcsolatban abban a formában követtek el, hogy a válaszfalakat egyszerűen a padlóra állították, a tanév végefelé olyan következményeket vont maga után, amelyek az épület biztonsága, rendje és tisztasága érdekében feltétlenül kiküszöbölendőnek mutatkoztak. Egyes falakat le kell bontani és helyükbe újakat húzni, a falsarkok és mennyezeti hajlatok repedéseit rabicháló alkalmazása mellett részben a vakolat teljes leverésével és újrakészítésével, részben pedig a repedéseknek egészen a nyersfalig való kivésésével és bevakolásával el kell tüntetni. Ezekkel a munkálatokkal kapcsolatban az egyházegyetem a Luther Otthon szemináriumi alapból 2500 P-t bocsátott rendelkezésre. Részben ezen munkálatok miatt, de ezektől függetlenül is szükségessé vált az egész épület festésének és mázolásának megújítása. A Luther Otthon a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől 500 P segélyt kapott. Az ösztöndíj-alap 1208-97 P, a zongoraalap 250-12 P. A fentebb körvonalazott munkálatok költségeinek fedezésére tatarozási alap létesült. A tanév számadási eredménye 40.616-16 P bevétellel szemben 40.484-12 P kiadás, azaz 132-04 P maradvány. Az intézet egy véndiák-találkozót rendezett, ezzel is igyekezvén volt tagjaival a kapcsolatot tovább ápolni s őket a Luther Otthon szolgálta egyházias szellemben megerősíteni. A Luther Otthon egyik legkiválóbb és leghűségesebb véndiákjának, a korán elhúnyt Maróthy Jenő írónak, kegyelet állította vanyarci emléktáblájára koszorút helyezett. A Luther Otthon az 1938/39. tanévben is 30 éves tradícióihoz változatlanul az igyekezett maradni, ami eddig volt, a közegyház egyik nélkülözhetetlen intézménye. Az egyetemes közgyűlés a jelentést jóváhagyólag tudomásul veszi és mindazoknak, akik a Luther Otthont anyagilag, vagy erkölcsileg támogatták, különösen is Dr. Zsigmondy Zoltán főorvosnak, aki a Luther Otthon háziorvosi teendőit önzetlenül látta el, köszönetét nyilvánítja. Az 1938—39. tanév számadását és az 1939—40. tanév költségvetését az egyetemes közgyűlés — a felmentésnek a szokásos fenntartással való megadása mellett — tudomásul veszi. 44. (Sz.) Az egyetemes tanügyi bizottság bejelenti, hogy szeretettel üdvözölte a Felvidék visszatért iskoláit, azok tanárait és tanítóit, kegyeletes érzéssel emlékezett meg D. Dr. Schneller István, egyházi és nemzeti kultúránk büszkeségének, az egyetemes tanügyi bizottság tiszteletbeli tagjának elhúnytáról és köszönettel adózott az előadói tisztségéről lemondott Dr. Bánkúti Dezső bizottsági tagnak hosszú időn át végzett értékes előadói munkájáért. A közgyűlés a kifejezésre juttatott érzelmekben teljes szívvel osztozik. 45. (Sz.) Az egyetemes tanügyi bizottság bejelenti, hogy tárgyalta a miskolci jogakadémiára, a középiskolákra, tanító- és tanítónőképző intézetekre, a polgári iskolára és internátusokra vonatkozó részletes jelentéseket és azokat tudomásulvétel és jegyzőkönyvébe felvétel céljából az egyetemes közgyűlés elé terjeszti. I. Főiskola. Miskolci jogakadémia. A miskolci jogakadémia kebelében 7 nyilvános rendes, 1 nyilvános rendkívüli, 1 magántanár és 2 lektor működött. Az első félévre felvehető hallgatólétszámot a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a fennhatóság kérelmére 70-ben állapította meg. így az első félévben 320 (tavaly 341) hallgató volt, ebből evangélikus 46 (43), a második félévben 285 (312), ebből evangélikus 43 (44). A tanári kar tudományos és társadalmi működése ebben az évben is élénk volt. Az ifjúság különösen az egyházjogi szemináriumban működött, de élénken résztvett a büntetőjogi, statisztikai és közgazdaságtani szemináriumban is. Négy ifjúsági egyesületben tömörült az ifjúság. A tanárok közül Sztehló Zoltán a debreceni egyetem rendkívüli tanárává neveztetett ki,