Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1938. november 12

9 A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 6963/1938. II. számú leiratával közli az anya-5. könyvi kivonatok kölcsönös kiszolgáltatása tárgyában Párisban, 1937. évi november hó 18-án kelt magyar-francia megállapodást. Eszerint mindkét szerződő fél a másik számára a közigazgatás céljaira vagy szegényjogon költségmentesen szolgáltatja ki a saját területein vezetett anyakönyvekből az annak állampolgáraira és más, külföldi állampolgárokra vonatkozó anyakönyvi kivonatokat. A megkeresést a másik ország diplomáciai képviselete vagy konzulja intézi a helyi hatósághoz, megjelölve a jogcímet is. Magánszemélyek közvetlenül előterjesztett kérelmei a belföldön lakó személyek kérelmeível egyenlő elbánásban részesülnek. A m. kir. honvédelmi miniszter 375/OLP 1938. számú leiratában annak lehetővé tételét kéri, hogy a lelkészek a Légoltalmi Liga útján alakuló légoltalmi csoportok szervezésébe és vezetésébe bekapcsolódjanak, a Liga tagjai sorába lépjenek és a Légoltalmi Liga törekvéseit minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák. Válaszomban közöltem, hogy lelkészí karunknak a légoltalomban való részvételét és annak előmozdítása érdekében való munkálkodását hazafias kötelességnek ismerjük. Erről a helyről is kérem a lelkészi kart, hogy hazafias kötelességeit ebben a vonatkozásban is teljesítse. Nélkülözzük a m. kir. miniszterelnök válaszát a tavalyi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 20. pontja értelmében a reverzálís törvény hatálytalanítása és az 1868. évi LIII. t.-c. visszaállítása iránt tett felterjesztésünkre, valamint a m. kir. pénzügyminiszter válaszát a 16. jegyzőkönyvi pont értelmében az egyházi közületeknek juttatott földbirtokok szénjoga ügyében előterjesztett kérésünkre. A m. kir. kormány egyházunkat érdeklő intézkedései közül különösen ki kell emelnem, hogy a m. kir. földművelésügyi miniszter a Németországban dolgozó magyar evangélikus mezőgazdasági idénymunkások lelki gondozása érdekében magyar lelkész ottani munkába állítását kezdeményezte és tette megfelelő költségösszeg rendelkezésünkre bocsátása útján lehetővé. A megbízást elnöktársammal és a bányakerület püspökével egyetértésben Grünvalszky Károly budapesti segédlelkésznek adtuk meg, aki ezt a különös buzgóságot és tapintatot igénylő szolgálatot elismerésre méltó módon, szép eredménnyel látja el. A református egyházzal való testvéri együttműködésünk köréből megemlítem a közös protestáns bizottság munkáját. A bizottság az év folyamán 1938. évi március hó 3-án tartott ülést és több, egyházainkat közösen érdeklő üggyel foglalkozott, többek között az egyetemi lelkészi állások és a lelkészi javadalmi célokra juttatott földbirtokok ügyével is. A katonai egyházközségek szervezésével kapcsolatos kérdések tárgyalására alakított közös bizottság 1937. évi november hó 18-án és 1938. évi március hó 3-án ülésezett és a helyőrségi templomok kérdését tárgyalta. A szóbanforgó szervezet főgondnokává és a bizottságban képviselőjévé a m. kir. honvédelmi miniszter vitéz Marschalkó Kornél altábornagy helyébe vitéz Jány Gusztáv altábornagyot, Magyarország Kormányzója katonai irodájának főnökét nevezte ki. A közös sajtószolgálat az új keretek között valóra váltotta a hozzáfűzött várakozásokat, így a Farkas Sándor hírlapíróval, mint a Magyar Értesítő szerkesztőjével és kiadójával kötött szerződés bizonytalan időre meghosszabbíttatott. Kívánatos, hogy egyházi közületeink és egyháztársadalmi szervezeteink a sajtót érdeklő híreiket ennek a kőnyomatosnak az útján juttassák el a nagyközönséghez, aminek érdekében ismételt felkéréssel fordultam az illetékes tényezőkhöz. Reményem szerint nem lesz akadálya annak, hogy a református egyház elnökségével létrejött megállapodás értelmében 1939 január 1-étől kezdve a Magyar Értesítő keretében bonyolódhassék le külföldi hírszolgálatunk is, mégpedig nemcsak, mint eddig, német, hanem szűkebb terjedelemben angol nyelven is. Az angolnyelvű hírszolgálat beállításával járó, aránylag csekély költségek erkölcsiekben gazdagon gyümölcsöznek. Amint ugyanis örömmel állapíthatom meg, a külföldi testvérek a magyar protestantizmus életeseményeit élénk figyelemmel kísérik és velünk szemben növekvő rokonszenvet tanúsítanak. Ebben a vonatkozásban nagy a jelentősége D. Kapi Béla püspök a Gusztáv Adolf Egylet ezidei közgyűlése alkalmából Wittenbergben végzett istentiszteleti szolgálatának és annak az utazásnak, amelyet ezzel kapcsolatban Ziermann Lajos gyámintézeti egyházi elnök vezetése mellett híveinknek egy tekintélyes csoportja a Luther-városokba tett. Ezekről a német egyházi lapok nagy elismeréssel és meleg rokonérzés hangján emlékeztek meg. A Lutheránus Világgyűlés vezetőségével többszöri iratváltást folytattam. A világgyűlés legutóbbi jelentése egyházunk életéből több értékes közleményt tartalmaz a helyzetkép alapján, amelyet D. Dr. Prőhle Károly egyetemi tanár a Világgyűlés számára egyházunkról adott. Testvéri együttérzéssel említem meg, hogy az Amerikai Egyesült Lutheránus Egyház e napokban ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A hála érzelmeivel és meleg áldáskívánatokkal köszöntjük.