Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1938. november 12
lô 5. A Luther Akadémia nyári konferenciáján egyházunk köréből D. Dr. Prőhle Károly, Dr. Kiss Jenő és Dr. Sólyom Jenő egyetemi tanárok vettek részt és a két előbb megnevezett előadással is szolgált. A konferenciát egyházunk nevében D. Dr. Prőhle Károly üdvözölte. A Német Evangélikus Egyház külügyi hivatalának vezetője, D. Heckel Theodor püspök, Magyarország Kormányzójához annak németországi látogatása alkalmából üdvözlőiratot intézett, amelyre a Kormányzó Űr sajátkezű aláírásával ellátott iratban válaszolt. D. Heckel Theodor püspök Görögországba, Egyiptomba és Palesztinába vezető útjában nálunk rövid pihenőt tartott és velem érintkezést keresve, alkalmat adott arra, hogy régi kapcsolatainkat tovább ápoljuk. Személyesen is kifejezhettem köszönetemet azért, hogy a Német Evangélikus Egyház az általa az ágostai hitvallás 400 éves jubileumára kiadott hitvallási iratoknak azok magyar kiadásban való felhasználására az engedélyt testvéri szolgálatkészséggel megadta. Örömmel emlékezem meg arról, hogy az osztrák egyházi főtanács új elnöke, Dr. Kauer Róbert, az osztrák egyháznak a német egyházba való bekapcsolódása és ezzel kapcsolatban hivatalának elfoglalása alkalmából üdvözlettel keresett fel minket és testvéri közeledésre irányuló készségének azóta is több jelét adta, amelyet természetesen hasonló szivélyességgel viszonoztam. A tavalyi finn-ugor lelkészkongresszus egyik örvendetes folyománya, hogy D. D. Rahamági Hugó észt püspök Kiviranna Rudolf magiszter személyében,.aki néhány hónapon át a soproni theológiai fakultáson folytatta tanulmányait, megbízottat küldött közénk, tanulmányozná egyházunk életét és ismertetné meg egyházunk hívőseregét az észt egyház életével, hogy a két egyház között minél szorosabb kapcsolatok létesüljenek. Anyagi és erkölcsi támogatással igyekeztem ennek a megbízatásnak eredményes teljesítését előmozdítani. A dán testvérek 200 dán korona, a svéd testvérek pedig 600 svéd korona segélyt küldtek, amelyet az egyházkerületek püspökeivel egyetértésben használtunk fel. Több külföldi meghívásra képviselő kiküldése helyett az általános nemzetközi helyzetre és anyagi nehézségeinkre való tekintette] üdvözlőirattal válaszoltam. Az esztendő tervbevett legfontosabb gyűlése, a Protestáns Világszövetség stiassburgi nagygyűlése, a háborús feszültség miatt elmaradt. Amikor rátérek egyházunk belső életeseményeinek ismertetésére, először az egyetemes törvényszék munkájáról szólok. Egy ülést tartott, 1938. évi június hó 22-én. Kartalik János tanító ítéletkiegészítés iránti kérelmét elutasította, Tóth József lelkészt az Egyházi Alkotmány 326.§-ának c) pontja alapján hivatalától való elmozdításra ítélte, Lábossá Lajos hitoktató lelkész fegyelmi ügyében a tiszai egyházkerületi törvényszék végzését helyben hagyta és a panaszos debreceni egyházközséget a harmadfokon felmerült eljárási költségek lerovására kötelezte, végül Mészáros Sándor volt helyettes lelkészt az Egyházi Alkotmány 326. §-ának e) pontja alapján hivatalából elmozdította. A közigazgatás munkájában hálára kötelező módon támogattak bizalmukkal és jótanácsaikkal az elnökségek tagjai, akikkel a felmerült szükséghez képest negyedévenkint értekezletre gyűltünk egybe és megbeszéltünk minden olyan kérdést, amelyben való együttes állásfoglalás mutatkozott kívánatosnak.Ismételten tárgyalás anyagát képezte közöttünk a tanítóképzés reformja egyházunkat érintő vonatkozásaiban. A Luther-énekeknek az egyetemes közgyűlés elhatározta kiadását, valamint az elemi iskolai tanterv és tantervi utasítás kiadását is a Luther Társaságra bíztuk és megállapítottuk, hogy azok beszerzésére kik kötelesek. Foglalkoztunk a biblia-revízió bírálatának ügyével, a Lutheránus Világgyülés központi választmányának az Ökumenikus mozgalmakat illető javaslatával és a zsinati költségek fedezetének kérdésével. Az Egyházi Törvények alapján készítendő szabályrendeletek ügyében az egyetemes közgyűléstől vett felhatalmazással is elnöktársaimmal egyetértésben éltem és a Németországban dolgozó magyar evangélikus mezőgazdasági idénymunkások lelki gondozása tárgyában tett intézkedéseket is megbeszéltem az elnökségekkel. Az elnöki értekezletek anyagából külön kiemelem az alábbi pénzügyi vonatkozásuakat. Az egyik a reformáció 400-ados évfordulója alkalmából létesített jubiláris alap kérdése. Ennek az alapnak lett volna rendeltetése a reformáció emlékének megörökítése. Sajnos azonban, az eredeti elgondolás szerinti nagy célok megvalósítására az elért összeg távolról sem elegendő, gyarapít ására pedig számítani nem lehet. Viszont időközben a reformáció emlékének megörökítésére is szolgáló Luther-szobor felállítását célzó mozgalom olyan fényes eredménnyel járt, hogy a monumentális e mlékmű létesítése már csak technikai kérdés, amely reményünk szerint még a jövő évi egyetemes közgyűlés előtt végleges megoldást nyer. Mindezekre való tekintettel az elnöki értekezlet az alap megszüntetését javasolja, még pedig oly módon, hogy annak gyűjtésből előállt része a Luther-szobor alaphoz csatoltassék, az egyházegyetem dotációjából eredő része pedig, amely az előbbihez hasonlóan a devalváció következtében úgyis elértéktelenedett s csak az egyházegyetem újabb hozzájárulása folytán növekedett jelenlegi értékére, a költségvetésben nyerjen felhasználást.
