Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1938. november 12

3 1. (Sz) Az egyetemes közgyűlést bevezető istentisztelet 1938. évi november hó 10-én, estei. 6 órakor a Deák-téri templomban folyt le, egyúttal mint gyámintézeti istentisztelet is és annak szent szolgálatát Németh Károly esperes, egyetemes törvényszéki bíró, a Misszió-egyesület elnöke végezte. A közgyűlés 1938. évi november hó 11-ére hívatott egybe, de a Kassára való ünnepélyes bevonulás miatt egy nappal elnapoltatván, 1938. évi november hó 12-én ment végbe, amikor is a köz­gyűlés tagjai a leánygimnázium dísztermében egybegyűlvén, D. Kapi Béla püspök, egyházi elnök a következőképpen imádkozott : Mindenható szent Isten, egyházunk és nemzetünk örökkévaló Ura ! Magyar evangélikus anyaszentegyházunk nevedet hívja segítségül számadásának és új munkára elindulásának napján. Nem soroljuk fel gondviselésed áldott bizonyságait, mert emberi szó és magasztalás kevés ahhoz. Nem mondunk éneket megbocsátó irgalmadról, mert naponkint szünetlenül eltöltesz kegyelmed jóságával s egész életünknek egy szent új éneknek kell lennie. Ebben az ünnepi órában azért áldunk és magasztalunk hálatelt szívvel, hogy nemzetünk és egyházunk életében felemelted és megmutatod szent kezedet. Áldunk Téged védelmező jobbodért. Egyházunkat küzdelmeiben megőrizted. Munkájához erőt adtál. Világosságot derítettél munkamezejére s megmutattad szent Igéd világánál Tőled nyert szolgálatát. Jobbodat kiterjesztetted kereszthordozó magyar nemzetünk fölé. Midőn ránk támadtak népek és emberek, mellénk álltál. Mikor felgerjedt haragjokban elevenen nyeltek volna el minket s átfutottak volna rajtunk egy új háború felbőszült vízáradásai, akkor parancsolólag magasra emelted jobbodat. Öldöklő fegyver helyett az igazság fegyverét vitted diadalra, vérharmat helyett milliók könnyharmatával öntözted meg jövendőnk zöldelő új vetését. Visszahoztad elveszített ősi földünk egy darabját s nemzetünk ölelő karjai közé helyezted hazatérő testvéreinket. Áldunk, örökkévaló Isten, a Te feddő szent kezedért és nem felejtjük, hogy nincsen hála­adás számadás, nincsen kegyelem-meglátás alázatos bűnbánat nélkül. Mérlegre helyezzük esztendei munkánkat és önmagunkat. Nemcsak azt keressük, hogy dolgoztunk-e híven Érted, örökkévaló Istenünk, hanem hogy engedtünk-e Téged munkálkodni magunkért és anyaszentegyházunkért ? Engedtük-e, hogy Te építsd evangélikus anyaszent­egyházunkat ? Engedelmeskedtünk-e akaratodnak ? Megkerestük-e minden egyházi munkánkban a Te parancsodat ? Mondtuk-e erőpróbáló, nehéz sötétségű éjszakákon : Szólj Uram, hallja a Te szolgád ! Óh Uram, felemelt jobbkezed feddjen meg minket ! Te bírája vagy magyar népünknek is, örökkévaló Atyánk ! Csodás dolgokat cselekedtél vele. Vérző szívekkel kövezett, szenvedés könnyével áztatott két évtizedes történelmi országútján bérc­oromra vezetted s megmutattad néki az ígéret földjét. De míg külső életutunkat építed, atyai szemmel keresed, hogy Hozzád vezető belső utunkról nem felejtkeztünk-e meg botorul ? Vizsgálod szívünket, megpróbálod gondolatainkat. Leméred hívő istenfélelmünket s megnézed egymás iránt való szerete­tünk értékét. ítéleted szavával betöltöd a magyar földet : Miért nem adod nékem egészen magadat, magyar népem, miért nem látod meg felemelt jobbomat ? Áldunk örökkévaló szent Isten, hogy felemelt jobboddal vezetsz minket. Reád támasz­kodunk, Te vagy egyedüli bizodalmunk. Evangélikus anyaszentegyházunk Benned keresi önmagát, mert Benned önmagadat adtad néki. Élő valóságként benne él Szent Fiad, a Megváltó Krisztus s egyházunk számára az ő benne való élet az egyedüli élet. Könyörögve kérünk : légy számunkra út, erő, élet és megtartás. Felemelt job­boddal vezess ködön, romon, szakadékon át az élet mezejére. Felemelt jobbkezed segítse nemzetünket történelmi gazdagodásának útján. Megajándé­kozottságának boldog idejét szenteld a kegyelem idejévé. Lelkeddel tedd méltóvá örökkévaló szerel­medre, hogy míg országa gyarapodásának örvendez, meglássa és építse a Te örökre fennálló szent országodat. Magasztalunk Uram, hogy védelmül felemelted jobbkezedet ! Lehajtott fejjel áldunk, Uram, hogy feddő jobbodat megláttatod velünk ! Könyörögve kérünk, Uram, hogy felemelt jobbkezeddel vezess előre és felfelé ! Ámen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom