Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1936. október 29

Iii vallás- és közoktatásügyi miniszter útján megkeresi a m. kir. pénzügyminisztert, hogy ezen visszás helyzetnek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék. 20. (Ko.) Olvastatik a dunántúli egyházkerület felterjesztése a több egyházközségben az egyháztagokat terhelő kegyúri terhekkel és községi, illetve érdekeltségi iskolai adóval járó többszörös kultúradóztatás megszüntetése tárgyában. Az egyetemes közgyűlés, tekintettel arra, hogy ezen kérdés rendezése a zsinat hatáskörébe tartozik, az egyházkerület felterjesztését a szükséges intézkedések megtétele végett a zsinathoz átteszi. 21. ÍZ.) Tárgyaltatik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek az egyetemes felügyelőhöz intézett 5309/1936. II. ü. o. számú leirata, amelyben intézkedést kér arra vonatkozóan, hogy az igazolt hadirokkantak elhalálozása esetén a lelkészi szolgálat díjmentesen végeztessék el. Közli a leirat, hogy a róm. katolikus püspöki konferencia akképen határozott, hogy az igazolt szegénysorsú hadirokkantak és hadiözvegyek ingyenes beszentelésben részesíttessenek és mindenütt, ahol a halottak síri kisérése szokásban van, e megszentelés is külön stóladíj nélkül megadassék nekik. A miniszter ezt a kérést azzal indokolja, hogy a hadirokkantak részére megállapított temetési segély oly törvényes járandóság, amelynek fölhasználásáról senkinek sem tartozik számot adni az, aki az eltemettetésről gondoskodik, így a sírhoz kisérés költségét sem köteles viselni. Az egyetemes közgyűlés megállapítja, hogy a temetési költségek megszabásának ioga elsősorban az egyházközségek hatáskörébe tartozik és ez idő szerint nincsen olyan jogszabály, amelynek alapján elrendelhetné, hogy igazolt hadirokkantak elhalálozása esetén a temetést végeztető hátramaradottak semmiféle díjat ne fizessenek. Egyházközségeink állandó gyakorlata szerint azonban igazoltan szegénysorsú hívek eltemetése ingyenesen szokott megtörténni. Ezért az egyetemes közgyűlésnek nincsen kétsége az iránt, hogy ez a kedvezmény a hadirokkantakra különös jóindulattal terjesztetik ki abban is, hogy a sírkíséret is ellenszolgáltatás nélkül megadatik nekik. Nagyobb nyomaték kedvéért azonban figyelmébe ajánlja az egyházközségeknek és a lelkészeknek a hadirokkantakkal szemben mindnyájunk által élénken érzett erkölcsi tartozásnak ezt a követelményét. 22. (Z.) Tárgyaltatik a m. kir. belügyminiszternek a templomok tűzbiztonsága érdekében kiadott és előzetes hozzászólás végett az egyetemes felügyelőhöz megküldött 176.379/1935. VIII. a. számú következő rendelete : 1. A templomajtókat kulccsal bezárni nem szabad akkor, amikor ott hívek tartózkodnak. 2. A templomok befogadóképességének megállapítására föltétlenül szükség volna és olyan ünnepélyes alkalmakkor, amikor oda a megállapítottnál nagyobb számú gyülekezetet bocsájtanak be, föltétlenül gondoskodni kell arról, hogy minden kijáratnál legyen olyan egyházközségi megbízott, aki szükség esetén az ajtó azonnali megnyitásáról, befelé nyíló ajtóknál a megnyitáshoz szükséges terület szabadon tartásáról gondoskodik és a hívők nyugodt eltávozásának biztosítására szükséges intézkedéseket megtenni alkalmas legyen. 3. A 2. alatti esetben nem szabad a templomban mozgó üléseket, behordott padokat, székeket elhelyezni és még kevésbé szabad ilyenekkel vagy bármi mással a kijárat felé vezető utat eltorlaszolni. 4. Olyan templomokban, amelyekben fűtés is van, az egyházi hatóság ügyeljen arra, hogy ezeket a fűtőberendezéseket a helyi tűzrendészeti hatóság útján évenként legalább egyszer tűzrendészeti szempontból fölülvizsgálják és a netán észlelt hiányok, vagy tűzveszélyes szabálytalanságokat haladéktalanul rendbehozzák. 5. A templomban vagy a toronyban avagy bárhol alkalmazott villamos berendezésnek a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által előírt szabványoknak megfelelőnek kell lennie. Ezt a körülményt évenként legalább egyszer szakértővel fölül kell vizsgáltatni és az erről szóló jegyzőkönyvet a tűzrendészeti hatóságnak, be kell mutatni. 6. Gondoskodni kell arról, hogy a templom tornyába vezető följárat mindenkor zárva legyen és annak kulcsát megbízható embernél (egyházszolga stb.) tartsák. Idegenek csak az ő jelenlétében mehessenek föl és tartózkodhassanak a templom tornyában. 7. A toronyban dohányozni, szabad tüzet (gyufa, gyertya, nyilt lámpa stb.) gyújtani nem szabad. A templomok tornyát portól, pókhalótól stb. meg kell tisztítani és ott évente legalább egyszer alapos takarítást kell végezni. 8. Jövőben a templomokat csakis kifelé nyíló ajtókkal kell építeni. Addig is, amíg a templomok ajtajának kifelé nyílóvá átalakítása elkészülhet, célszerű a templomon belül olyan szélfogó ajtókat alkalmazni kifelé nyíló berendezéssel, amelyek alkalmazása melleit a befelé nyíló külső 1