Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1935. november 15

28 33-36, 33. (T.) Tárgyaltatik a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület felterjesztése a lelkészek adóterhének méltánytalan megállapítása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés méltánytalannak tartja, hogy a lelkészek — ámbár ők is közfunkcióra köteles állást töltenek be és az államélet számos terén teljesítenek közszolgálatot — illetményeik adója tekintetében súlyosabb terhet viselnek, mint az állami tisztviselők, azáltal, hogy adóalapjuk minimumának a megállapítása és a községi adók alól való mentesség tekintetében nem élvezik ugyanazokat a kedvezményeket, mint az állami tisztviselők és a lelkészeket terhelő tényleges adóösszeg a háromszorosára rúg annak, amit a hasonló illetményű állami tisztviselő fizet. Az egyetemes közgyűlés a lelkészek adóügyének méltányos rendezése iránt a m. kir. pénzügyminiszterhez felterjesztéssel él. 34. (K.) Tárgyaltatik a bányai, dunántúli és tiszai egyházkerület felterjesztése a vasárnap megszentelése, illetve a teljes vasárnapi munkaszünet törvényes biztosítása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés kimondja, hogy mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari teljes munkaszünetet biztosító törvény megalkotását feltétlenül szükségesnek tartja. Megállapítja egyben, hogy bár az üzletek vasárnapi zárvatartására és a vasárnapi országos vásárok megszüntetésére vonatkozó újabb miniszteri rendeletek közelebb juttatták e kérdést a megoldáshoz, a vasárnap igazi megszentelésének és a teljes vasárnapi munkaszünet biztosításának a korcsmák vasárnapi zárvatartása és a szeszes italok e napon való kimérésének teljes tilalma elengedhetetlen előfeltétele. Jóllehet, a m. kir. pénzügyminiszter ennek keresztülvitelét állampénzügyi szempontból keresztülvihetetlennek jelezte, az egyetemes közgyűlés ebben az irányban elfoglalt álláspontját változatlanul fenntartja. 35. (K.) Az »Erős vár« fordítása ügyében kiküldött bizottság jelenti, hogy a pályázat meddőnek bizonyult ; a szűkebb pályázat sem járt eredménnyel, mert az eredetinek megfelelő, hü és költői értékű fordítás nem született. Ennek következtében a bizottság azt javasolja, hogy az egyetemes közgyűlés újabb és jelentékenyen jobb fordítás megszületéséig a Dunántúli Énekeskönyv »Erős vár« szövegét nyilvánítsa hivatalos szövegnek annál inkább, mert általánosan elterjedt és énekelhetőbb. Bár a pályázat feltétlen értékű fordítást nem eredményezett, a bizottság azt javasolja az egyetemes közgyűlésnek, hogy a pályadijat a viszonylag legjobb két pályaműnek adja ki olyformán, hogy az »Isten a mi oltalmunk és erősségünk« jeligéjű pályaműnek 200 pengő, a »Harci riadó« jeligéjű pályaműnek 100 pengő jusson. Egyúttal annak kimondását is kéri, hogy a pályázat ezzel teljesen le van zárva és újabb fordítást a bizottság csupán akkor vesz figyelembe, hogyha előzőleg valamelyik egyházi lapban megjelent. Az egyházi sajtónak ily szempontú megfigyelésével a bizottság eddigi előadóját, D. Kovács Sándor püspököt bízza meg. Az egyetemes közgyűlés a bizottság jelentését tudomásul veszi, javaslatát elfogadja és 1. az »Erős vár« hiteles magyar szövegének — újabb és tökéletesebb fordítás megszületéséig — azt a fordítást jelenti ki, mely a Dunántúli Énekeskönyvben a 256. szám alatt foglaltatik ; 2. a pályadíjat megosztja a viszonylag legjobb két fordítás közt olyformán, hogy 200 pengő az »Isten a mi oltalmunk és erősségünk« jeligéjű pályaműnek, 100 pengő pedig a »LIarci riadó« jeligéjű pályaműnek jusson. A szabályszerű igazolással jelentkező fordítóknak a jutalmak kiadhatók. 36. (K.) Tárgyaltatik az egyetemes liturgiái bizottság jelentése. A bizottság legutóbb tartott ülésében megállapította, hogy a mult évi egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 43. pontja értelmében a Magyarhoni Evangélikus Lelkészegyesület egyházmegyei értekezletei tárgyalták a D. D. Raffay Sándor püspök szerkesztette új istentiszteleti rendet és azoknak idevonatkozó jelentéseiből kitűnik, hogy azt az általánosan kötelező bevezetésre alkalmasnak tartják. A módosító indítványokat is lelkiismeretesen elbírálván, javasolja tehát a bizottság ennek a rendnek a püspöki kar által szükségesnek tartott módosítások keresztülvitele után kötelező erővel való bevezetését. Megállapította a bizottság, hogy a hazai németnyelvű egyházközségekben az új rend a Dörmer Frigyes-féle átdolgozásban szintén bevezethető. Javasolja a tervezet kinyomatását és a német egyházközségekkel megismerés céljából való közlését. A tótnyelvű egyházközségekben a bizottság szerint a régi istentiszteleti rend maradhat használatban mindaddig, míg I). D. Raffay Sándor püspök tervezetének figyelembevételével új istentiszteleti rendjük elkészül. Az egyetemes közgyűlés a bizottság javaslatait határozaterőre emeli, a D. D. Raffay Sándor püspök szerkesztette istentiszteleti rendet az általa szükségesnek vélt módosítások keresztülvitele és életbeléptetés céljából a püspöki karnak kiadja.