Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1934. október 26

8 .tésére, a soproni liceumi internátus létesítése érdekében nyújtott támogatásra, a tanítói internátusi alapból biztosított segélyekre s a tanítóink helyi javadalmát illetőleg fennálló nehézségek áthidalására vonatkozó kormányrendeletre utalnom, amely, ha nem is jelent teljes megoldást és ha esetleg ellenmondást válthat is ki, mégis félreérthetetlen bizonysága annak, hogy az állam foglalkozik problémáinkkal és a segítésnek a lehetőségek határai között alkalmazható módozatait keresi. Ebből bíztatás szól hozzánk abban az irányban, hogy azon törvényes és méltányos kívánságaink teljesítése sem maradhat el végkép, amelyekkel az állam kapuján eddig hiába zörgettünk. így különösen a lelkészi kar jogos igényeinek kielégítése. A lelkészi kar végezte szolgálat az állam szempontjából kellőkép alig értékelhető. Fontos államérdek is tehát annak a könnyen előállható látszatnak az elkerülése, mintha az állam a lelkészi kart mostohagyermekként kezelné. Indíttatva érzem magam, hogy az állam és egyház viszonyáról szólva, még egy megállapítást tegyek. Közösségek érzései egyéneken keresztül nyilatkoznak meg. A legjobb lelkiismerettel állíthatom, hogy az államélet azon vezető tényezői, akikkel egyházunk ügyeiben ez évben is a leginkább érintkeztem : vitéz Gömbös Gyula, miniszterelnök, Dr. Hóman Bálint, vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dr. Darányi Kálmán, miniszterelnökségi államtitkár és Dr. Petri Pál, vallás- és közoktatásügyi államtitkár Őnagyméltóságáék, Dr. Tóth István és Dr. Szily Kálmán, államtitkár Őméltóságáék olyan messzemenő megértést és jóindulatot juttatnak minden ügyben és minden alkalommal kifejezésre, hogy őket egyházunk hálája illeti. A kormánnyal való írásbeli érintkezéseink sorából a következők felsorolását tartom szükségesnek : A m. kir. belügyminiszter 900/11./1933. számú leiratában egyházunk elfoglalt álláspontját teljes mértékben honoráló szellemben válaszolt az 1932. évi egyetemes közgyűlésből a 21. jegyzőkönyvi pont alapján az 1868. évi LIII. t.-c. 13. §-ának és az 1894. évi XXXII. t.-c. 3—5. §-ainak alkalmazása körül kifejlődött sérelmes és törvényellenes eljárás tárgyában tett felterjesztésünkre. A jogügyi bizottság a tárgysorozat vonatkozó pontjánál javasolja a leiratnak a közgyűlés jegyzőkönyvébe teljes terjedelmében való felvételét. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 7581/II./1933. szám alatt válaszolt a lelkészek állami javadalma ügyében hozzá intézett mult évi egyetemes közgyűlési felterjesztésre. A válasz szerint, mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, igyekszik a dolog érdekében minden lehetőt megtenni. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek a püspöki javadalmi földekre vonatkozó birtokbajuttatási okmány-, illetve az azok felügyeletét illető szabályrendelet-tervezete tárgyalás alá vétetett. Ez ügyben a református egyetemes konventtel közös felterjesztést intéztünk a miniszterhez és ennek következményeképen várjuk a mult évi egyetemes közgyűlés 13. pontjában elhatározott kérdéseknek az elintézését is. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 6827/11./1934. szám alatt megküldte a m. kir. pénzügyminiszternek a mult évi egyetemes közgyűlésből a vasár- és ünnepnapok megszentelése tárgyában tett felterjesztésünkre adott válaszát, amely szerint, miután az italmérés szüneteltetése a kincstár és az érdekelt iparosság érdekeit sértené, azt a kereskedelemügyi miniszternek nem javasolhatja. Közli egyben a kereskedelemügyi miniszter oly értelmű válaszát is, hogy a vásárok hétköznapra való áthelyezésének kérdését a készülő törvényjavaslatban igyekszik megoldani. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 4149/11./1934. szám alatt megküldötte véleményezésre a belügyminiszter hozzá intézett átiratát, amelyben hozzájárulását kéri az 1674/1895. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 7. §-ának megváltoztatásához. Az egyházkerületek elnökségeivel egyetértésben állást foglaltam ezen szándék megvalósítása ellen és másolatban megküldöttem a miniszternek az 1932. évi egyetemes közgyűlésnek a 7—18 éves gyermekek vallásváltoztatása ügyében a gyámhatóságoknak kialakulóban lévő, a törvénnyel ellentétes gyakorlata tárgyában tett felterjesztését, amelyre eddig még nem kaptam választ, de amelyre később, mint már előbb jelentettem, az egyházunk álláspontját teljes mértékben honoráló válasz megérkezett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 4110/II./1934. számú leiratával véleményezésre megküldte a belügyminiszter körrendelettervezetét a külföldi állampolgárok vallásának és a gyermekeik vallására vonatkozó megegyezésnek anyakönyvi bejegyzése tárgyában. A meglévő állapot szerint a házassági s a halotti anyakönyvbe a külföldi állampolgárok vallását be kell jegyezni, a születési anyakönyvbe azonban nem szabad. Ezt a jogelvi ellentétet, amelynek elfogadható jogpolitikai indoka nincsen, a körrendelet fenntartani, sőt kimélyíteni kívánja. Véleményemben, a református egyetemes konvent állásfoglalásához csatlakozva, az egyházkerületi elnökségekkel egyetértésben azt javasoltam, hogy a külföldi állampolgárok vallása a születési anyakönyvbe is jegyeztessék be s vallásváltoztatás esetén az anyakönyv vonatkozó adata kiigazíttassék. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 4300/II./1934. számú leiratával közölte a pénzügyminiszter 38.373/VIII-a/1933. szám alatt kiadott körrendeletét, amely szerint a lelkészeknek a hivatásukkal kapcsolatosan közpénztárból felvett bármilyen járandóságukról kiállított nyugtái illetékmentesek. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 7200/11./1933. számú leiratban közölte velem a lelkészi állások betöltése bejelentésének mikéntjét, annak megakadályozása céljából, hogy valaki az állampénztárból kettős javadalmat, illetve javadalomkiegészítést húzhasson.