Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21

93 I . \ lap és ugyancsak ennek a rétegnek akar elsősorban szolgálni az Erő, amely az evang. ifjúság számára külön evangélikus, vallásos tartalmú számot ad. Az evang. leánymunka a fiúmunkához hasonlóan folyik az evang. leányközépiskolákban. A nem evang. leánysereg a legtöbb városban szintén szervezkedett a lelkész, vagy egy-egy buzgó ev. leány vezetése alatt. Sok helyen lelkes papnék vezetik a leányegyesületeket, amelyek néhol a nőegyletekkel kapcsolatosan működnek. A MEGDESZ és a vallástanítási szakosztály a nyáron Tahiban középiskolás leánykonferenciát is tartott 51 résztvevővel. A MEGDESZ gárdája szólott az ev. leányokhoz is Szarvason, Békéscsabán, Aszódon, Nagykanizsán, Győrött. Nagyon szépen megindult az ev. leánymunka a Keresztyén Leányegyesület keretében, amióta ott megszerveződött a külön evangélikus ág, és annak titkári teendőit Majoros Edith végzi. Az egyesület konferenciákat tartott Ózdon 120, Győrött 150, Békéscsabán 200, Sopronban 300 résztvevővel. A KIE igyekszik szervezni, vagy legalább is segíteni mindenütt az ev. leánymunkát. Eddig mintegy 110 ev. leány egyesületről tud, de ezek közül még csak 10 csatlakozott a KIE szervezetéhez. A leányegyesületek mindenütt szigorúan konfesszionális alapon működnek egyetértésben az egyházi vezetőséggel. Csak néhol panaszkodnak azon, hogy a nőegyletek elnyomják a leányegyesületeket. A munka egyébként leginkább szociális természetű. Kevesebb gond fordíttatik a lelkiekre s a Bibliára. A legnagyobb baj ezen a téren is a vezetők hiánya. Az iskolánkívüli ev. fiúmunka is fejlődőben van. Sokhelyt működik ev. ifjúsági egyesület és konfirmandusok egyesülete. Ezen a téren kétségkívül a legnagyobb szolgálatot teszi a KIE ev. ága. Nagy baj, hogy az ev. titkár ezidőszerint kiemeltetett a munkából. Még szerencse, hogy Scholtz Oszkár dr., ez a lelkes, fáradhatatlan, ev. ifjúsági munkaszervező, nagy buzgósággal tesz meg mindent, amit csak tehet az ev. KIE érdekében. A KIE lelkes gárdája mindig készen van a szolgálatra. A mult évben a következő ev. konferenciákat tartották: Balatonszárszón, Győrött, Celldömölkön, Nagygeresden, Orosházán, Balassagyarmaton, Nyíregyházán és még ez évben lesz konferencia Bonyhádon és Györkönyben. A KIE állította munkába Erős Sándor végzett theológust és Unger Lőrinc földműves ifjút. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ev. ifjúság, kiváltképen a földműves- és iparosifjúság nagyon szívesen vesz részt evangéliumi munkában. Ahol eddig kibontották a zászlót, ott mindenütt nagy volt a siker. Csak vezető kellene minél több, és természetesen pénz is a szervezéshez. Végezetül még meg kell emlékeznem az ifjúsági munkának egy nagyon fontos ágáról, a cserkészetről. Szomorúan kell jelentenem, hogy ezen a téren nagyon elmaradtunk. Még csak azt sem jelenthetem, hogy minden középiskolánkban működik cserkészcsapat. Iskolánkívüli csapatunk pedig alig számottevő. Mindössze 19 ev. jellegű cserkészcsapatunk van, amely szám az ország 560 csapatához viszonyítva alig több, mint 3 százalék. Pedig, ahol ev. csapatot szerveztek, az csaknem mindenütt igen kiváló. Nagy kár, hogy ezt az ifjúságnak olyan kedves mozgalmat, amely az egész világon éreztette már nagy jellemfejlesztő erejét, nem akarja a mi egyházunk a maga ifjúsága nevelésének szolgálatába állítani. Mindenik más egyház felhasználja ezt a mozgalmat. A róm. kat. papság minden rétege aktív részt vesz a cserkészmozgalomban. Igen sok nem katolikus jellegű csapatnak is kat. pap, vagy szerzetes a parancsnoka, a mi lelkészeink között pedig, ha jól tudom, mindössze 5 parancsnok van, de még ezek sem mind teljesjogú tisztek. Biztató azonban, hogy a soproni theológusoknak van cserkészcsapatuk ( a kat. szemináriumokban mindenütt igen élénken működő csapatélet van), és így a jövőben szélesebbkörű munkát remélhetünk. Pedig a cserkészet varázsával olyanokat is lehet ifjúsági munkába szervezni, akik más szervezetbe soha be nem lépnek. A cserkészet a szülők szemében is rokonszenves. A jó cserkészet pedig igazi áldás. Ezekben vázoltam röviden az ev. egyház ifjúságának belmissziói munkáját. Korántsem teljes a kép. Hiszen pontos adatok sem álltak rendelkezésemre. Egyedül a dunántúli egyházkerületből kaptam részletes, mindenre kiterjedő, pontos jelentést. Mert csak a Dunántúlon van megszervezett, ifj. belmissziói munka. Itt nemcsak egységes munka és utasítás van a munkára, hanem csaknem minden egyházmegye lelkészi köre külön foglalkozott e kérdéssel. Ha mégis nem tüntettem fel a dunántúli egészen pontos adatokat, azt csak azért tettem, mert tudom, hogy más egyházkerületben is folyik jóval több ifjúsági munka, mint amennyiről jelentést tettek. így azután, ha csak a dunántúli adatokat hangsúlyoztam volna, egyoldalú színezetet nyert volna a jelentésem. Felmerülhet az a kérdés, hogy nem volna-e helyes egységes, ifj. belmissziói programmé alkotni, s a szerint kötelezővé tenni ezt a fontos munkát. Kétségtelen, hogy a jó, egységes programm és utasítás előreviszi az ifj. belmissziói munka ügyét. De véleményem szerint nem ez a legnagyobb hiány. Hiszen az is feltehető, hogy ugyanaz a mód-