Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1930. november 21
14 6. amint a 210—2/368—1930. számú válaszleirat tanúsítja, sajnos, nem járt az óhajtott eredménnyel. Más felterjesztések. Felterjesztéssel fordultam a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, valamint átirattal a budapesti kir. törvényszékhez, mint cégbírósághoz, gazdasági alakulatok egyházi elnevezése ügyében, kérve, hogy gazdasági alakulatok nevébe egyházi jelző felvételét csak hozzájárulásunk alapján engedélyezze. Dr. Rásó Lajos, egyetemes ügyész, aki ebben a kérdésben értékes fáradozást fejtett ki, rövid úton azt az értesítést kapta, hogy a cégbíróság kérésünk értelmében fog eljárni. A miniszter 131.716/1930. K. M. XIV. számú válaszleiratában magáévá tette kérésünket. Azonos intézkedés céljából megkerestem a református egyetemes eonventet. Az ügy mai tárgyalásunk anyagához tartozik. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztést adtam be a bolettatörvény végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet oly értelmű módosítását szorgalmazva, hogy miután egyházi közületeink és egyházi tisztviselőink annak rendelkezései következtében súlyos károsodást szenvednek, és az a biztosíték, amit a köztartozások fedezésével kapcsolatban a törvény a kincstárnak szán, ezen egyházi közületeink és tisztviselőink rovására, tekintve, hogy az adót nem a bérlő fizeti, tulajdonkép a bérlő előnyévé . válik, tegye meg a lépéseket a törvény oly értelmű módosítása érdekében, hogy vagy minősíttessenek a mi érdekeltjeink termelőknek, vagy szolgáltattassék ki részükre a bér gabona boletta nélkül. Erre a felterjesztésemre válasz még nem érkezett. Egyéb érintkezések a kormánnyal. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter arról értesített, hogy a vegyesházasságban élő felek egyházi adója ügyében felekezetközi értekezletet kíván egybehívni. Ebben a kérdésben dr. Mikler Károly, ny. jogakadémiai dékán, egyházmegyei felügyelő, felkérésemre értékes munkálatot készített. A jelzett értekezlet azonban mindeddig nem hivatott egybe. E helyütt még csak azt állapítom meg, hogy minden, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium II. ügyosztályának hatáskörébe tartozó kérdésben a legmesszebbmenő jóindulatot és készséget tapasztalom úgy az ügyek élén álló dr. Petri Pál, államtitkár, mint az ügyosztály kiváló vezetője, dr. Tóth István, helyettes államtitkár, és az ügyosztály minden mérvadó tényezője részéről, amiért kötelességemnek ismerem itt, az egyetemes közgyűlés színe előtt, is kifejezést adni hálás köszönetemnek. Már csak ezen oknál fogva is természetesen örömmel ragadtam meg az alkalmat arra, hogy dr. Petri Pál államtitkárt a II. rangosztályba való előléptetése alkalmából üdvözöljem és a legmelegebb érdeklődéssel kísértem dr. Tóth István, h. államtitkár, huzamos időn át tartott, sajnálatos betegségét, amely örvendetes módon kedvező fordulatot vett és remélnünk engedi, hogy egyházunknak ez a melegszívű barátja mielőbb visszanyeri régi egészségét. Felekezetközi viszonylatban sajnálatos módon ma is fennállanak ugyanazok a visszásságok, amelyek az utóbbi esztendők során következetesen sérelmeztettek. Különösen a reverzális-iigy, a történelemátértékelés akciója, egyes időszaki lapoknak és egyes felelőtlen tényezőknek a magyar protestantizmussal hozzánk és önmagukhoz méltatlan hangnemben foglalkozó cikkei és egyéb megnyilatkozásai foglalkoztatják egyházunk közvéleményét. Egyházunk vezető férfiai felelős helyről rámutattak az egyházkerületi közgyűléseken ezekre a visszásságokra, amelyeknek kiküszöbölése komoly államérdek. Sajnálatos, hogy a sajtó egy része ezeket a ténymegállapításokat olyan színben állította olvasóközönsége elé, mintha azok nem fednék a valóságot és az illető egyházi férfiakat a bántó tények feltárásában a békebontás és nem a békeszerzés szándéka vezette volna. Ezt a beállítást vissza kell utasítanunk. Amilyen sajnálatosak a felekezeti ellentétek folyton megismétlődő jelenségei, anynyira örvendetes, hogy egy protestáns egyháztársadalmi szervezetnek sikerült a különböző keresztyén egyházakhoz tartozó egyháztársadalmi szervezeteket égető társadalmi problémák megbeszélésére megnyerni. Jelentős eseménye ennek az esztendőnek ebben a vonatkozásban az a tiltakozó gyűlés, amely az oroszországi vallásüldözés ellen tartatott, és amelynek keretében az összes keresztyén egyházak tekintélyes közéleti pozíciókat betöltő egyéniségei részéről hangzottak el egyazon lélekből fakadt felszólalások. Adná Isten, hogy az oroszországi vallásüldözés, amely az egész keresztyénség ellen tör, ráeszméltetné az egész keresztvénséget a fenyegető veszedelemre és azt eredményezné, hogy ki-ki a maga hitelveinek fenntartásával a testvéri békesség szellemében munkálkodnék a veszedelem elhárításán és a maga Istentől vett missziójának minél tökéletesebb betöltésén. A református egyházhoz való viszonyunk örvendetes módon a legjobbnak mondható. Érintkezésünket a megértés és a szeretet szelleme hatja át.