Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1927. október 27
vágyódó, nehéz problémák megoldása előtt álló egyházunk egyetemének a bizalma állított 4. a szolgálatban legmagasabb őrhelyre. Végzetesen félreértetném, ha az elmondottakból valaki nagyjelentőségű "kérdésekben súlyosabb természetű félreértések, ellentétek fennforgására következtetne. Ez az eset nem áll fenn. Az elmondottak inkább akadémikus megállapítások, amelyek azt célozzák, hogy tisztán álljanak egyházunk közvéleménye előtt a saját magamtartásának igazi indító okai és céljai. Az előrebocsátottak nézőszögéből bírálandó el mindaz, amit a lefolyt évben tettem, vagy mulasztottam, mindaz, amiről ezen évi jelentésem beszámolni hivatott. A zsinat előkészítése. A zsinat előkészítése abba a stádiumba jutott, hogy elkészült az Egyházi Alkotmány V. és VI. részére vonatkozó tervezet is, amely keresztülment az albizottságokon, részben a nagybizottságon is. így az egész zsinati anyag készen áll. Nagyon üdvösnek ítélem azon dr. Rásó Lajos egyetemes ügyész által felvetett gondolatot, hogy az egész alkotmánytervezetet adjuk ki egy 4 — 5 tagú, törvényszerkesztő szakférfiakból álló bizottságnak, amelynek feladata lenne kiemelni az anyagból azt, ami nem törvényre, hanem szabályrendeletekre tartozik, s az így előálló munkálat kerüljön a zsinat asztalára. Ez a munka természetszerűleg sürgős jellegű, mert a zsinat összeülése előtt nyomtatásban kell megjelentetni s az egész egyházi közvélemény számára hozzáférhetővé tenni. Nem akarok részletezésekbe bocsátkozni, hiszen a zsinati bizottság jelentése alapján az egész kérdéskomplexum tárgyalás alá kerül mai közgyűlésünkön, csak annak megállapítására szorítkozom, hogy a zsinat megtartásának lehetősége már egészen közel van. Egyházi Alkotmányunknak a megvál. tozott viszonyok között észlelhető hiányosságai ezt nagyon kívánatossá is teszik. Reményem szerint a zsinat már az 1928. év tavaszára egybehívható lesz. Ez annyival is örvendetesebb lenne, mert ugyanakkor tartja a református testvéregyház is zsinatát s így a hagyományokhoz és a testvériség szelleméhez híven a két zsinat testvéri kézfogása ez alkalommal sem maradna el azok megnyitása alkalmából. Ugyanis a közhangulat, amint látom, úgy alakul, hogy a zsinatot ne vidéken, hanem Budapesten tartsuk meg, ami mellett kétségkívül fontos érv egyfelől a főváros központi .fekvése, másfelől egyházunk életében bírt központi jelentősége is. Katonagyülekezetek. A zsinat ügyével kapcsolatban tartom megemlítendőnek, hogy a honvédség protestáns egyénei egyházi szervezetének kérdéskomplexumával foglalkozni hivatott közös bizottságjavaslata, amely az ügyet a két protestáns egyház zsinata elé tartja utalandónak, ugyancsak a közgyűlés anyagához tartozik. Meggyőződésem, hogy a javasolt módon ez a kérdés is olyan megoldást nyerhet, amely egyházaink érdekeit a legjobban szolgálja. Püspöki földek, A földbirtoknovella alapján a püspöki javadalom céljaira az egyházkerületeknek juttatandó földbirtokok kiutalása befejezéséhez közeledik. A bányai, dunáninneni és tiszai egyházkerületek részére történt juttatás után a dunántúli egyházkerület ezirányú igényének a kielégítése is folyamatban van. E földbirtoktestek egységes kezelése irányelveinek megállapítása tárgyában kiküldött bizottság javaslata jelen közgyűlésünk elé kerül. A meghozandó döntés bizonnyal közmegelégedésre oldja meg a kérdést és egyházunknak ezt a vagyoni gyarapodását a célon keresztül, amelyet szolgál, hathatós tényezőjévé teendi az egyházépítés munkájának. 1848. XX. t.-c. ügye. Az 1848. XX. t.-c. végrehajtására irányuló mozgalom az elmúlt közigazgatási esztendő folyamán új fordulatot vett. Sajnálom, hogy ezt az ügyet, amely bizalmas keretek között indult, s amelyet mi bizalmasan is kezeltünk. Haller István volt miniszternek egy röpirata a nyilvánosság elé vitte, s ugyancsak nyilvánosan tárgyalta az ezidei római katholikus nagygyűlés is. Mivel ily módon az ország színe elé került a kérdés, mégpedig egyoldalú s így reánk nézve hátrányos beállításban, a magunk jól felfogott érdekében mi is kénytelenek voltunk az ügyet közgyűlésünk tárgysorozatára az egyes kerületek felterjesztései nyomán felvenni s kénytelenek leszünk továbbmenőleg is megkeresni az útját annak, hogy az ügy az ország nyilvánossága előtt helyes megvilágításban álljon. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a mult év decemberében átadta a két protestáns egyház vezetőségének a római katholikus egyház memorandumát, amely kimutathatónak véli, hogy a hazai protestáns egyházak és a hazai római katholikus egyház anyagi helyzete között az egyházi vagyon és az államsegély mérvét tekintve a római katholikus egyház hátrányára a számarány alapulvételével aránytalanság mutatkozik, miért is a római katholikus egyház is az 1848. XX. t.-c. alapjára helyezkedik és most már a maga részéről is kívánja az aránytalanság megszüntetését, az 1848. XX. t.-c. végrehajtását. Az ezen kérdéskomplexum ügyében alakított, a református testvéregyházzal közös bizottság dr. Rásó Lajos, egyetemes főügyész, nagyértékű munkálata alapján beható tárgyalás
