Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1926. november 11
7 Szándékunk azonban nemcsak arra irányul, hogy a lutheránus világ megmozdu- 1. lásaiból vegyük ki a magunk részét, de bele akarunk kapcsolódni mindazokba a protestáns világmozgalmakba, amelyeknek célja : a reformáció örökének ápolása és terjesztése, az igaz evangéliumi érdekek védelme és érvény re juttatása a világon. Ebből a szempontból köszöntjük nagy örömmel a „Nemzetközi Protestantizmust Védő Szövetség" azon elhatározását, hogy negyedik kongresszusát 1928-ban Budapesten tartja meg. Ezekben foglaltam össze, mint a gályarabjubileum izenetének tolmácsa, a gályarabok történetéből folyó tanulságokat. Nem fejezhetem be elnöki megnyitómat anélkül, hogy — emlékük iránti tisztelet jeléül felállásra híva fel a közgyűlés igen tisztelt tagjait — fel ne olvassam a hithősök névsorát. Láni György, Simonides János, Masnicius Tóbiás, Gócs Mihály, Edwi Illés Gergely, Borhidai Miklós, Mazári Dániel, Trifkovics János, Paulovics Mihály, Miskolczi Mihály, Huszti Mihály Kórodi János, Szecsei János, Füleki István, Szilvási István, Bugány Miklós, Leporini Miklós, Nikléczi Boldizsár, Nikléczi Sámuel, Turóczi Végh András, Zsédenyi István, Steiler Tamás, Séllyei István, Kocsi Csergő Bálint, Harsányi István, Czeglédi Péter, Bátorkeszi István, Sajószentpéteri Márton, Alistáli György, Kálnai Péter, Karasznai Mihály, Komáromi Sülye István, Köpeczi Balázs,'Körmendi György, Otrokocsi Flóris Ferenc, Szalóczi Mihály, Szodói Balogh András, Szimódi János, Újvári János, Jablonczai János, Simonyi Péter. Szálljon áldás emlékükre. A kegyelet ezen aktusa hiányos lenne, ha meg nem emlékezném azokról a haló poraikban is áldott patrónusokról is, akik a gályarabok sorsa enyhítése és szabadulása érdekében fáradoztak, illetve őket szabadulásuk után körükbe fogadták. Ezek voltak: De Ruyter Michiel Adriaenson tengernagy, a szabadító, Weltz György, Weltz Fülöp, nápolyi polgárok, Zaffius Miklós, velencei orvos, Frigyes Vilmos, brandenburgi választófejedelem, Braunschweig-Lüneburg hercege, II. Károly, angol király, György, szász választófejedelem, De Haen János, hollandi helyettes tengernagy, Viseth Aegidius, a holland hajóhad lelkésze, Vesthovius, Ruyter tengernagy lelkésze. Menhelyet adtak a bujdosóknak: Német-, Angolország, Svájc és Hollandia egyes rendei és városai. Hálás kegyeletünk őrizze emléküket. Indítványozom, hogy e glóriás névsort örökítse meg mai közgyűlésünk hálás kegyelete jeléül jegyzőkönyvében. A gályarabok jóltevői országainak egyházaihoz intézzen a közgyűlés ünnepélyes megkeresést, biztosítva őket arról, hogy a jólte'vők emlékét egyházunk kegyelettel őrzi és áldja. A nemes holland nép budapesti képviselőjének, a holland követnek az egyetemes közgyűlés elnöksége maga adja át a közgyűlésnek Vilma holland királynőhöz intézendő hálafeliratát és tolmácsolja előtte a magyar evangélikus egyház háláját és rokonszenvét azért a bátor és nagylelkű, testvéries ténykedésért, amelyet Hollandia gályarabjaink kiszabadításával a szenvedő magyar protestantizmus iránt tanúsított. Indítványozom továbbá: iktassuk közgyűlésünk jegyzőkönyvébe a mohácsi vész gyászos emlékét is, hálával az isteni gondviselés iránt, amely mindeneket jórafordító hatalmával megengedte, hogy ebből a nemzeti szerencsétlenségből is legyen feltámadás, aminthogy az isteni gondviselés iránti rendíthetetlen hittel lelkünkben mostani szerencsétlen helyzetünkben is hiszünk — a nemzeti hiszekegy szavai szerint: „Magyarország feltámadásában". Indítványozom végül, hogy a nagy szabadsághős, II. Rákóczi Ferenc, emlékének is szenteljen egy lapot közgyűlésünk születésének 250-ik jubileumi esztendejében, haló poraira is áldást esdve az evangélium Istenétől mindazért, amit az evangéliumi vallásszabadság érdekében küzdött és szenvedett. * * * Azzal a kívánsággal zárom megnyitómat és nyitom meg Isten nevében az 1926. évi rendes egyetemes közgyűlést, hogy annak hangját, tárgyalásait és határozatait hassa át és irányítsa a hármas jubileum szelleme, különösen az a szellem, amely a gályarabok lelkéből árad felénk. Az egyetemes közgyűlés nagy érdeklődéssel és meghatottsággal hallgatván a mély hitet sugárzó és súlyos igazságokat tartalmazó megnyitóbeszédet, azt egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe felvétetni rendeli, a gályarabok emlékének pedig felállással áldoz.
