Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1926. november 11

8 3. 2. (Sz.) Egyetemes felügyelő — a jegyzői kar azon bejelentése nyomán, hogy az egyházkerületek küldöttei kellő számú megbízólevelet mutattak be és hogy a határozatképes számban megjelentek jegyzéke összeállíttatott — közgyűlést megalakultnak jelenti ki. Ezzel kapcsolatban az ügyrend értelmében a jegyzőkönyv hitelesítésére, az ülés elején lévén, a bizottság kiküldendő. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökség elnöklete alatt a jegyzői karon és a főtitkáron kívül kiküldi dr. Zsigmondy Jenő, D. Raffay Sándor, lándori dr. Kéler Zoltán, dr. Rásó Lajos, Broschkó G. Adolf és Blatniczky Pál közgyűlési tagokat. 3. (Sz.) Egyetemes felügyelő ezután beterjeszti és felolvastatja következő hivatalos évi jelentését: ' « A folyó év, amelynek hármas jubileumával elnöki megnyitómban foglalkoztam, még egy korszakos jelentőségű esemény emlékét eleveníti meg. Ez idén volt ugyanis félszázados jubileuma annak az egyházunk, sőt az egész hazai protestantizmus életére nézve döntő kihatású eseménynek, hogy a poraiban is áldott báró Baldácsy Antal vagyonát alapítványul adta a hazai protestantizmus javára. Ennek az eseménynek megelevenedő emléke mellett nem mehet el egyetemes közgyűlésünk anélkül, hogy a kegyes alapítványtévő emlékét jegyzőkönyvében meg nem örökítené azon imádságos kívánsággal, vajha hatna az ő példája termékenyítőleg, és annak nyomán virágoznék fel minél jobban az evangelium ügye ebben a hazában. Mindezen jubileumok gazdag tanítással, értékes irányítással szolgálnak számunkra. A mohácsi évforduló az egyetértés ápolására int, II. Rákóczi Ferenc születésének harmadfélszázados jubileuma egyházunk jogaiért, igazságáért és szabadságáért való síkraszállásra lelkesít, a gályarabok példája a hitben való hűséges megállásra buzdít és fokozott mértékben irányozza figyelmünket a kölföldi testvérekre. A Baldácsy-jubileum pedig arra tanít, hogy tudjunk és akarjunk az egyházért javakat is áldozni, nemcsak jelenét, de jövendő fennmaradását is szem előtt tartva és munkálva. Első helyen áll a zsinatelőkészítés munkája. Ez az elmúlt év folyamán eljutott csaknem teljesen a befejezés stádiumáig. Mind az albizottságok, mind a bizottság plénuma — és ezért különös hála illeti a referens és albizottsági elnök urakat — nagy és kiváló eredményeket felmutató munkát végeztek. Az alkotmánytervezet I., II., III. és IV. részének a javaslata teljesen készen áll, az V. és VI. része szintén csaknem teljesen elkészült s a bizottság plénumában való letárgyalását várja. A négy első rész nyomtatásban is megjelent, a két utolsó részt is szándékom kinyomatni, hogy rendelkezésére álljon a zsinati bizottság minden tagjának, s az egyházi nyilvánosság minél szélesebb rétegei is betekintést nyerhessenek abba. Örömmel állapítom meg, hogy a békéscsabai egyházközség szívesen mégújította a zsinatnak Békéscsabára történt meghívását. A zsinat által leendő kodifikálásra vár a katona-gyülekezetek ügye is, amely kérdésben az elmúlt évben több tanácskozás és iratváltás folyt egyházunk kebelén belül, valamint a tábori püspök úrral és a református testvéregyházzal is. Ez az ügy külön közgyűlési pontot képezvén, vele itt bővebben nem foglalkozom. A földbirtok-novella alapján a kerületeknek a püspöki javadalom céljaira juttatandó földbirtokok ügye lassan halad. Ezúttal ugyan már azt jelenthetem, hogy a bányai egyházkerületen kívül a dunáninneni egyházkerület is megkapta az őt megillető földbirtokmennyiség nagy részét, amelynek rendeltetési célját, amely az ítéletből nem tűnt ki, az Országos Földbirtokrendező Bíróság pótvégzésben precizírozta, ellenben a dunántúli és tiszai egyházkerületek ezirányú igénye többszöri tárgyalás ellenére sem nyert még kielégítést. E tárgyban, valamint az egyházközségek és intézmények földbirtokhozjuttatása érdekében és a juttatás feltételeit illetőleg is többrendbeli felterjesztést tettem ez évben is — a kérdésnek megvitatása után és részben a református testvéregyházzal egyetértésben — a kormányhoz és az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Mindezeket illetőleg azonban pozitív eredményekről, sajnos, nem áll módomban beszámolni. Tekintve, hogy a protestáns közös bizottság összeülésére a földbirtokkérdés szolgáltatta ez évben az egyetlen alkalmat, itt mutatok rá arra, milyen nagy horderejű lenne protestáns egyházainknak a protestáns közös bizottság útján való közös állásfoglalása minden egyházainkat kölcsönösen érdeklő kérdésben. Már elnöki megnyitómban hangsúlyoztam, milyen fontosságot tulajdonítanék a protestáns közös bizottság kiépítésének. Itt csak azt állapítom meg nagy örömmel, hogy Sztehló Kornél tb. egyetemes főügyész úr, mint a közös protestáns bizottságnak nagyértékű munkát kifejtett előadója, megírta annak történetét, feldolgozva eddigi munkájának egész anyagát. A kiadás fele költségét a református testvér-egyház, felét, mintegy 8,000.000 koronát, pedig egyetemes egyházunk terhére én'vállaltam. Ez összeg fejében a kiadandó mű 500 példánya egyházunkat illeti. Azt hiszem, e mű megjelenése fokozott mértékben irányítja a figyelmet a bizottságra és fokozott mértékben ismerteti el annak szükségességét és fontosságát. A jeles szerzőt nemcsak honorárium nélkül végzett. fáradságos munkájáért, de azért is hálás