Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1926. november 11

9 elismerés illeti, hogy, a bizottság iránti érdeklődést fokozva, az általam oly szükségesnek 3. ítélt kiépítés és hatáskörrel való felruházás érdekének is felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Itt említendő meg Sztehló Kornél tb. főügyész úrnak az a hálára kötelező ténye is, hogy egyetemes könyvtárunk részére több értékes, nagyrészt e tárgykörbe vágó művet adományozott. — Indítványozom, mondjon érte közgyűlésünk hálás köszönetet. A non possumus álláspontjára helyezkedvén, sikerült annak a veszélynek az elhárítása, amely a kormány, körében felmerült, a jogakadémia, mint főiskolatípus, megszüntetésére vonatkozó tervvel kapcsolatban az eperjesi kollégium Miskolcon működő jogakadémiájának létét fenyegette. Erészben az illetékes tiszai egyházkerület elnöksége, különösen is Geduly Henrik püspök úr, elismerésreméltó, buzgó tevékenységet fejtett ki. Egyházunk különböző címeken élvezett államsegélyeinek és a lelkészi korpótléknak méltányos emelése tárgyában többrendbeli írásos és élőszóbeli érintkezésem volt a kormány illetékes tényezőivel, amelyek részéről kétségtelen jóindulatot és megértést tapasztaltam. Azt az Ígéretet nyertem, hogy az ország nehéz pénzügyi helyzetében is Részek a lehetőség határáig elmenni egyházunk jogos igényeinek kielégítésében. Kértem a hadikölcsön valorizálását is. A lelkészek rendkívüli államsegélyének megszüntetése következtében az egyetemes misszionáriusi államsegélyek is veszélyben forogtak, de idevonatkozó felterjesztésemnek, illetve az azt megelőzött élőszóbeli tárgyalásoknak meglett a kedvező eredménye, mert egyetemes egyházunk meghagyatott azok élvezetében, mégpedig oly kép, hogy a rendkívüli segélyek kongruává minősíttettek. Felterjesztéssel fordultam a kormányhoz — Kapi Béla püspök úr kezdeményezésére — az egyháztársadalmi egyesületek alapszabályainak jóváhagyása kérdésében, kérve, hogy azokra ne kívánhassanak a közigazgatási hatóságok belügyminiszteri jóváhagyást. A szarvasi nőszövetség felkérése alapján nagypéntek országos ünneppé nyilvánítása iránt a kormányhoz felterjesztéssel éltem. Ugyancsak felterjesztésben szorgalmaztam, még pedig a református testvér-egyházzal egyetértésben, hogy a zeneakadémián protestáns egyház-zenei tanszéket is állítsanak fel. A budapesti királyi törvényszék egy sajtóperben hozott ítélete és annak indokolása egyházunkra nézve sérelmes minősítést tartalmazott, kimondva, hogy az evangélikus egyház közgyűlésére nem vonatkozik a sajtótörvény 44. §-ában megállapított védelem, s így egyházi alkotmányunk köztörvény jellegét kétségbe vonta. Jelenthetem azonban, hogy a kir. tábla a közeli hetekben az ítélet megváltoztatásával ezt a sérelmes minősítést korrigálta. A mult évben felterjesztésben kértem az igazságügyminiszter urat, szervezzen tárcája terhére országos evang. börtönmisszionáriusi állást, azonban e kérdést, fedezet hiányában, nem tartotta teljesíthetőnek. Most a miniszter úr írt le a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr útján a letartóztatottak lelkigondozása és a szabadult foglyok munkábaállítása ügyében. Válaszfelterjesztésemben megismételtem a börtönmisszionáriusi állásra vonatkozó kérésemet. A fogházmisszió elnökének, dr. Nagy Emiiné úrnőnek, felkérésére körlevélben felkértem a püspök urakat, hogy az esztendőnek egy meghatározott vasárnapján történjék a templomi igehirdetés keretében megemlékezés a börtönmisszió munkájáról s a befolyó offertórium fordíttassék a protestáns fogházmisszió céljaira. Javasolom, határozzon az egyetemes gyűlés ilyen értelemben és jelölje ki e célra a III. adventi vasárnapot, amelyet perikopa-evangeliuma erre különösen alkalmassá tesz. Arra is kértem körlevélben a püspök urakat, hogy a reformáció emlékünnepét megelőző vasárnapra rendeljék el kerületük templomaiban a bibliaterjesztés fontosságáról s a bibliatársulat áldásos munkájáról való megemlékezést, a befolyó offertóriumot pedig bocsássák rendelkezésemre oly célból, hogy azt eljuttathassam a Brit és Külföldi Bibliatársulat központjának, amely a bibliát nagy áldással terjesztette hazánkban mindeddig anélkül, hogy emez áldásos munkájában eddig anyagi áldozattal támogattuk volna. Kérem a biblia-vasárnap említettem napon és módon való megünneplésének elrendelését. Körlevélben kértem D. Raffay Sándor püspök úr felkérésére a tábori püspök urat és a püspök urakat, hogy a háborús vonatkozású 'emlék-istentiszteletek katonai jellegüknél fogva a tábori lelkészet által láttassanak el, viszont a gyülekezetek templomai bocsáttassanak e célra rendelkezésre, természetesen úgy, hogy a gyülekezet rendes vasárnapi istentisztelete ezáltal hátrányt ne szenvedjen. Egy hivatalbalépésem előtti időből származó, terhes üg}' kedvező elintézéséről is jelentéssel tartozom. A volt selmeci lyceum tanárai illetményeinek egyházunk akkori vezetői által egy selmeci pénzintézet útján eszközölt kifizetésével kapcsolatban cirka 163,000 cseh koronányi teher és kamatainak összege várt kiegyenlítést. Sikerült azonban, különösen is dr. Rásó Lajos főügyész úr lekötelező buzgólkodása révén, ezt az ügyet úgy rendeznünk, hogy a rendezés mindössze mintegy 40 millió korona terhet fog jelenteni az egyetemes egyházra nézve. Az egyetemes levéltár kezelésének kérdése is kedvező megoldást nyert. A bányakerülettel egyetértésben, amelynek levéltára már évek óta az egyetemes levéltár előszobájában van elhelyezve, havi egymillió illetménnyel, amelyből 400,000 koronát D. Raffay Sándor