Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1921. november 10
5 viseltesse és hogy, amennyiben ehhez forma szerinti megbízás volna szükséges, azt az egyet. 6—12« egyház nevében az egyet, elnökség fogja kiállítani. A bizottság kiküldött tagjait ezen megbízatásukban megerősíti és a bizottság elnökévé dr. Zsigmondy Jenő ker. felügyelő urat jelöli ki, végül elhatározza, hogy felterjesztésben megkeresi a külügyminisztert, hogy az egyezményes eljárás folyamatba tételéről egyházunkat értesíteni szíveskedjék. 7. Tárgyaltatik a dunáninneni egyházkerület felterjesztése az elszakított területek lelkészeinek helyzete tárgyában. Az egyetemes közgyűlés fentartva a múlt évi jegyzőkönyv 14. pontjában elfoglalt álláspontját, kijelenti, hogy amennyiben a hatalmak tilalma miatt az egyes egyházaknak a a kapcsolatot a magyarhoni egyetemes egyházzal fentartani nem lehetett, az elszakított területen működő lelkészek és egyházi tisztviselőktől nem kívánja, hogy azok hivatalukat elhagyják és nem tekinti az egyet, egyház érdekébe ütközőnek, ha a kényszerhelyzetből kifolyólag azokat a feltételeket teljesítik, amelyek ottmaradásukat lehetővé teszik. 8. (Sz.) Olvastatnak az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában beérkezett felterjesztések. Az egyetemes közgyütés a kérdést továbbra is nyilvántartja, egyúttal indokolt felterjesztési intéz a kormányhoz, hogy a végrehajtás iránt mielőbb lépjen érintkezésbe az egyetemes egyházzal és az újabb sérelmeket orvosolja. 9. (Sz.) Olvastatik a tiszai egyházkerület felterjesztése a haza belső békéjének megóvása tárgyában, melyben hangsúlyozza az egész polgárság együttműködésének szükségét és különösen óva int minden kulturharc kezdeményezésétől és kérve kér minden illetékes tényezőt, hogy kerüljenek minden olyan ténykedést, amely a jogos felekezeti érzékenység sérelmével jár, hogy így minden magyar szív minden energiája a haza egységes magasztos céljai szolgálatába zavartalan odaadással legyen odaállítható. Az egyet, közgyűlés a tiszai kerület felterjesztését magáévá teszi és az 1848. XX. t.-c. végrehajtása tárgyában beadandó felterjesztésbe ezen kérdést is felvenni rendeli azzal, hogy a felterjesztés szövegé' a protestáns közös bizottsággal közöltessék. 10. (Sz.) Tárgyaltatnak a főrendiház reformjával kapcsolatban a kormány reformtervezetében foglalt egyházunkra sérelmes intézkedések orvoslása tárgyában beérkezett felterjesztések. Az egyetemes közgyűlés a magyar kir. kormány által a főrendiház megújítására vonatkozó törvénytervezetbe felvett azt a rendelkezést, hogy püspökeink és felügyelőink nem valamennyien tagjai a főrendiháznak, míg a római és görög kath. püspökök valamennyien tagjai — az 1848: XX. t.-c.-ben lefektetett vallásegyenlőség és viszonosság elvébe ütközőnek tekinti, ezen sérelem orvoslása tekintetében a kormányhoz felterjesztést intéz, amiről a protestáns közös bizottságot is értesíti. 11. (Sz.) Olvastatik a tiszai egyházkerület tiltakozó felterjesztése a magyar nemzeti hadseregnek Kapisztrán János ferencrendi szerzetes védőszentsége alá való helyezésének terve ellen. Az egyetemes közgyűlés tudomásul veszi az elnökségnek ez irányban tett intézkedésé, mely szerint figyelemmel arra, hogy a nemzeti hadseregnek nemzetinek és magyarnak kell lennie, de nem felekezetinek, ezen tervbe vett intézkedés ellen sikerrel fellépett és további intézkedés szükségét nem látja. > 12. (Sz.) Olvastatik a bányai egyházkerületnek felterjesztése a vegyes házasságok érvényessége kérdésében, melynek kapcsán a jogügyi bízottság a következő jogvéleményt terjeszti elő : Az 1920-ban megjelent Codex iuris canonici nem tartalmaz jogszabályt, amely a vegyes vallású házasfelek között létrejött házasságot a megkívánt cantiók hiányában érvénytelennek mondaná ki. A Codex a vegyesházasságokat általában eltiltja és csak akkor enged felmentést a tilalom alól, ha a nem katholikus fél biztosítékot nyújt, hogy a katholikus felet vallásától való elpártolásra csábítani nem fogja és valamennyi gyermeket katholikus vallásban nevelteti. A sérelem reánk nézve abban van és ez nem új rendelkezése a kánoni jognak, hogy a vegyesházassághoz is a tridenti forma betartása megköveteltetik. Ezen. szabályból implicite az következik, hogy a római katholikus egyház nem a proprius parochus vagyis nem a katholikus fél parochusa előtt kötött vegyesházasságot érvénytelennek tekinti. Ezen szabály káros következményei enyhítésére szolgált hazánkban a Lombruschini-féle dekretumot és a Ne Temere dekretumot módosító pápai kijelentés azon intézkedése, amely a vegyés házasság megkötését Magyarországon a tridenti forma alól felmentette és ezáltal lehetővé tette, hogy a protestáns lelkész előtt kötött vegyesházasság is érvényesnek tekintessék. A protestáns közös bizottság 1909. évi szeptember 22-iki ülésében tárgyaltatott a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, amelyből és az ahhoz csatolt rendeletekből értesültünk, hogy a Sacra Congregatio de Sacramentis 1909. évi február 27-én 883/= 8. szám alatt felvett jegyzőkönyve szerint: 1. A magyar püspökök a vegyes házasságok tárgyában a római Szentszékhez kérvényt adtak be ; 2. hogy a Congregatio tagjai .arra a kérdésre, mit kelljen tenni, azt az indítványt terjesztették elő, hogy figyelembe véve az adott esetben fennforgó különös körülményeket, kérelmezendő, hogy a
