Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1921. november 10

6 VU—1«. Szentséges Atya méltóztatnék a vegyes házasság dolgában a Németország részére 1906. évi január 18-án kibocsájtott „Provida" Constitutiót a S. C. Concilii 1908. évi február 1-én és március 28-án erről kiadott magyarázatai fenntartásával ez idő szerint a magyar királyságra kiterjeszteni. 3. Ö Szentsége 1909. évi február 23-án megtartott audienciájában meghallgatván a Secretarinsa által tett előterjesztést, a főmagasságú atyák véleményét mindenben kegyesen helybenhagyni méltóztatott és ezenfelül kijelentette, hogy Magyarországon a Ne Temere kihirdetése után eddig a dekretum alak­szerűségeinek mellőzésével kötött vegyesházasságokat, ha más akadály fenn nem forog, szintén érvényesnek kívánja tekinteni. A magyar püspöki kar a pápai döntés vétele után 1909. évi március 16-án tartott értekezletében egy instrukciót bocsájtott ki, amely az r. k. lelkészeket a döntés értelmében teendő eljárásra utasítja. Az új Codex megjelenése után akadtak egyes jogtudósok, akik azt a nézetet vallották, hogy a pápa most ismertetett döntése az új Codex folytán érvényét vesztette és a katholikus egyházi lapokban megjelent közleményekből is az következtethető, hogy a katholikus közvélemény erre az álláspontra helyezkedett. Ha ez a felfogás érvényesülne, megújulna az az áldatlan régi harc, amely hazánkban a vegyes házasság dolgában a felekezeti békét annyiszor megzavarta. Ennek a felfogásnak téves voltát azonban a leghitelesebb forrás, maga a Codex állapítja meg, amely a 4. Canonban rendeli : „Iura aliis quesíta, itemque privilégia atque indulta, quae, ab Apostolica Sede ad haec usque tempóra personis sive physícis sive moralíbus concessa, in usu adhuc sunt, nec revocata, intégra manent, nisi huius Codicis canonibus expresse revocentur." Minthogy a Codexben a római pápa által 1909-ben adott exemtió a Codexben kifejezetten visszavonva nincs, az ma is érvényben van. A jogügyi bizottság javaslata nyomán az egyet, közgyűlés ezen véleménye közlésével felkéri a püspököket, hogy a lelkészeket tanítsák ki, hogy a vegyes házasságkötések alkalmából a véleményben kifejtett állásponthoz alkalmazkodjanak és a vegyes házasságot kötni akaró feleket világosítsák fel, hogy házasságuk - még a kánoni jog szerint is érvényes, ha azt az evang. lelkész előtt kötik meg és hogy kötésük érvényességéhez nem szükséges a reverzális­adás; ezen jogi megállapításról a vallás- és közoktatásügyi minisztert és a protestáns közös­bizottságot értesíti. 13. (Sz.) Olvastatik a bányai egyházkerületnek felterjesztése a zsinattartás kérdésében, amelyben annak összehívását sürgeti és beterjeszti Békéscsaba kérelmét, hogy a zsinat Békéscsabán tartsa üléseit. Az egyet, közgyűlés ezen kérdésben fenntartja a mult évi 19. jegyzőkönyvi pont alatt hozott határozatát, a zsinat tartása helyének megállapítását szintén az elnökségre bízza és a kiküldött bizottság megbízatását továbbra is érvényben tartja ; abba Mihalovics Samu helyébe Kirchner Rezsőt választja meg és kimondja, hogy annak az egyet, felügyelő és az egyet, világi főjegyző is tagja. 11. (Sz.) Egyetemes főjegyző jelenti a főjegyzői iroda szervezése tárgyában, hogy az előadói teendőkkel elsősorban Liptai Lajos menekült főesperes lett megbízva, kinek leikésszé történt megválasztása folytán való eltávozása után, Kuthy Dezső menekült lelkész lett megbízva. Javasolja, hogy ezen ideiglenes megbízás még egy további évre fenntartassék és hogy a szabályzat kidolgozása is egy további évre elhalasztassék, hogy a szerzendő tapasztalatok figyelembe vétessenek. Az egyet, közgyűlés a jelentést tudomásul veszi. 15. (Sz.) Tárgyaltatik a múlt évi jegyzőkönyv 21. pontja kapcsán a katonai lelkészet ügye. Egyetemes főjegyző előterjeszti a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől érkezett leiratot, melyben közli, hogy a minisztertanács elvben hozzájárult egy protestáns tábori püspökség szervezéséhez és melyben felhív, hogy ennek szervezésére vonatkozólag az egyet, egyház kívánságai vele közöl­tessenek. Miután a református egyház hasonló felszólítást kapott, a kérdés elintézését a protestáns közös bizottságra bíztuk, amely ismételt ülésezés után egy szervezeti tervezetet dolgozott ki, amely szerint a szervezendő közös protestáns tábori püspöki tisztet a református és evangélikus lelkészek sorából felváltva kinevezett lelkész töltené be. Az egyetemes közgyűlés, bár megfelelőbbnek tartaná, hogy egy külön evang. tábori püspök legyen, az ország mai anyagi viszonyaira való tekintettel, a maga részéről is jóvá­hagyja a közös protestáns bizottság által egy közös protestáns tábori püspökség létesítése tárgyban kidolgozott tervezetet és megkeresi a m. kir. kormányt, hogy egyrészt a szervezést mielőbb vigye keresztül, másrészt addig is, míg ez megtörténik, a m. kir. honvédelmi minisztérium VIII-ik ügyosztályába osztassék be egy evang. és illetve egy ref. tábori lelkész hogy a folyó ügyeket ellássa és megszűnjék az a tarthatatlan helyzet, hogy a protestáns ügyeket más vallású tábori lelkész intézi ; végül megkeresi a reform konventet, hogy a püspöki állásra leendő jelölésnél, a két protest, egyház egymást kölcsönösen meghallgassa. 10. (Sz.) Tárgyaltatnak az egyházkerületek felterjesztései a lelkészi fizetések rendezése tárgyában, melynek kapcsán egyetemes főjegyző előterjeszti a vallás- és közoktatásügyi miniszter 114.378/1921. II. számú

Next

/
Oldalképek
Tartalom