Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1915. november 10
16 56—60. e sérelmes állapot megszüntetése érdekében. Addig is, míg a belügyminiszter intézkednék, utasítja a lelkészi kart, hogy előadandó hasonló esetben kérjék fuvardíjuk és stólájuk megtérítését az illetékes községi elöljáróságtól, minthogy a községi szegények eltemetéséről a politikai község tartozik gondoskodni. Az egyetemes közgyűlés a bányai egyházkerületnek e határozatához sem a belügyminiszterhez intézendő felterjesztés, sem a lelkészi karnak adott utasítás tekintetében nem járul hozzá. Az egyházi szolgálat díja (stóla és fuvardíj) ilyen esetben nem kereshető sem a temetést rendező családon, mert hiszen az a menhelyi gyermeknek a menhely igazgatósága által megfogadott és fizetett gondviselője; sem az illető községen, mert hiszen az ilyen gyermek nem a községnek, hanem a menhelynek szegénye, amint hogy a menhely igazgatósága a panaszolt esetben is a gyermek temetésére 8 kor. járulékot tényleg kiutalt. Lehet, hogy ez a temetési járulék nagyon is minimális összegben van megszabva. De amennyiben a temetési járulék az egész ország területére egyformán van megállapítva, annyiban az egyetemes közgyűlés nem várhatja, hogy azt felterjesztése alapján a belügyminiszter megváltoztassa. Egyrészt ezért, de másrészt és különösen nem tartja helyénvalónak az egyetemes közgyűlés a felterjesztést éppen a stóla érdekében. Egyházunk eljárásának szabálya ugyanis — amelyet az egyetemes közgyűlés ezennel meg is állapít — ilyen esetekben csak az lehet, hogy az egyházi szolgálat díjtalan. Stóla tehát nem jár. A fuvarköltségről pedig, ha az tényleg van, vagy az illető anyaegyházközség, vagy pedig az egyházmegye pénztára tartozik gondoskodni. 57. (B.) A dunántúli egyházkerület f. 1915. évi közgyűléséből az egyázkerületi evangéliumi egyesületnek azt az indítványát, mely szerint lelkészek is lehessenek vallástanárok, ha magukat a vallástanári vizsgának két éven belüli letevésére kötelezik, azzal a kéréssel terjeszti fel az egyetemes közgyűlés elé, hogy azt a vallástanári vizsgát szabályozó szabályrendelet megalkotásában figyelembe venni szíveskedjék. Az egyetemes közgyűlés az indítványt átteszi a zsinathoz. 58. (R.) Az 1913. évi közgyűlés jegyzőkönyvének 51-dik pontja kapcsán jelenti a tanügyi bizottság, hogy a népiskolai vallásoktatás vezérkönyve munkában van s szemléltetően a jövő évi közgyűlés elé lesz terjeszthető. Tudomásul szolgál. 59. (R.) Az 1913. évi közgyűlés jegyzőkönyvének 54. pontja kapcsán jelenti a tanügyi bizottság, hogy a két évi határidő, a mit az egyetemes gyűlés dr. Szelényi Ödön „Ev. keresztyénség világnézete a czímű tankönyvének, ideiglenes iskolai használatára engedélyezett, letelt; mivelhogy pedig szerző a könyvét át nem dolgozta, illetve nem nyújtott módot a tanügyi bizottságnak, hogy a könyv végleges engedélyezése kérdésében állást foglalhasson, az ideiglenes használati engedély meghosszabbítását a bizottság az egyetemes gyűlésnek nem javasolja. Az egyetemes gyűlés a bizottság javaslatát elfogadja. 60. (R.) A mult évi jegyzőkönyv 56. pontja kapcsán jelenti a tanügyi bizottság, hogy a Luther-társaság a vele szerződésben kikötött elemi iskolai tankönyveket megíratta, beterjesztette és kiadta. A könyvek sorozata a következő. 1. Magyar, nyelvgyakorlatok a II—VI. oszt. számára, öt részben szerkesztette Krug Lajos. 2. Természetrajz az V. osztály számára, írta Krecsmárik Endre. 3. Gazdaságtan az V. és VI. osztály számára, írta Krecsmárik Endre. 4. Magyar alkotmánytan az V. és VI. oszt. számára, írta Kiss Sándor. 5. Számtan a II., III., IV., VI. osztály és Méréstan az V. osztály számára, írta Hittig Lajos. 6. Iskolai énekeskönyv a III., IV. és az V., VI. osztály számára, szerkesztette Bognár Károly és Kárpáti Sándor. 7. Magyar történet az V. és VI. osztály számára, írta dr. Szigethy Lajos. 8. Természettan és vegytan a VI. osztály számára, írták Zámbory Endre és Krecsmárik Endre. 9. Földrajz a III. és IV. osztály számára, írta Remenyik Lajos. A sorozatból csupán Kis Sándornak az V. és VI. osztály számára készülő földrajza hiányzik, melyet csak a háború után fejezhet be. A bizottság a szakbírálatok alapján f. évi május havi ülésében magyar tannyelvű iskolák részére, továbbá olyan nem magyar tannyelvű iskolák számára, melyekben ezek a tárgyak magyarul taníttatnak, a tankönyveket engedélyezte. Azóta a könyveket, egynek hijján, melyre nézve az eljárás folyamatban van, az állam is engedélyezte. A közgyűlés, a bizottság jelentése alapján, a Luther-társaság vállalkozásának ezt a szép sikerét örvendetes tudomásul veszi, a könyvek engedélyezését jóváhagyja, kimondván, hogy az engedélyezett könyvek általánosan kötelező használata elemi népiskoláinkban az 1916—17. iskolai év kezdetén lép életbe, a
