Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1915. november 10

17 könyvek az 1915—16. iskolai évben csak azokban az iskolákban használandók, 60—65. melyekben a tanítás a könyvek megjelenésekor még nem vette kezdetét. E határozattal a túróczi esperességnek és a dunántúli egyházkerületnek idevágó felterjesztése is elintézettnek tekintendő. 61. A létesítendő evang. tanítónőképző-intézetre vonatkozóan, a mult évi jegyzőkönyv 58. pontja kapcsán a tanügyi bizottság jelenti, hogy az intézetnek létesítésére vonatkozó előmunkálatokat folyamatba tette, részletes tervezetet dolgoztatott ki, mindezt azonban az újabb fejlemények háttérbe szorították, a mennyiben a bányai kerület ez idén elhatározta a szarvasi tanítóképzőnek tanítówó'képzővé való átszervezését, a dunántúli kerület pedig azt határozta, hogy a kőszegi felsőbb leányiskola beszüntetésével Sopronban, a város által tervbe vett polgári leányiskolával kapcsolatban, a soproni egyházközség és Sopron városa remélt támogatásával tanítónőképző, intézetet létesít s ezt lehetően 1917-ben megnyitja, a tárgyalást az érdekelt körökkel már megindította, a részletes tervezetet kidolgoztatta, az egyet, egyházat pedig fölkéri, hogy a felállítandó intézetet egyetemes jelleggel fölruházni s állandó évi segélylyel gyámolítani szíveskedjék. A tiszai kerület megismételte ez idén régebbi határozatát, miszerint az intézet létrejövetelét a maga részéről is örömmel üdvözölné, azonban fenntartásához nem járulhat hozzá. A bizottság két tanítónőképző intézetnek felállítását nem tartaná soknak. A bányakerületi és tiszai határozatot tudomásvételre, a dunántúli megkeresést pedig avval a javaslattal terjeszti az egyetemes gyűlés elé, hogy elvben járuljon hozzá. A közgyűlés a jelentésnek örvendetes tudomásulvétele mellett a bizottság javaslatát elfogadja. 62. (R.)Az 1913. évi jegyzőkönyv 59-dik pontjához jelenti a tanügyi bizottság, hogy a középiskolai vizsgálatok új módja tárgyában 1916-ban fog javaslatot tenni. Tudomásul szolgál. 63. (R.) Jelenti a tanügyi bizottság a mult évi gyűlés jegyzőkönyvének 60-dik pontjához, hogy az illetékes püspökök óhajtására a turóczi iskolákba, a nagyszentmihályi, borostyánkői, a nagyági és zsibriki, végül a nagybábonyi iskolákba küldött ki iskolalátogatókat, kiknek jelentéseit közvetlenül az illetékes püspököknek küldte meg; a folyó 1915. évben nem küldött ki iskolalátogatókat. Evvel kapcsolatban olvastatik a mult évi közgyűlésből a v. és k. miniszterhez intézett felterjesztésre érkezett 5094/914. számú válasz, melyben annak elismerése mellett, hogy a kir. tanfelügyelők nincsenek jogosítva a hivatkozott pontban körülírt felhívásoknak az egyházi hatóság megkerülésével közvetlenül a tanítókhoz való kibocsájtására, a miniszter arról értesít, hogy a Temes vármegyei kir. tanfelügyelőt megfelelően utasította. Tudomásul szolgál. 64. (R.) Az 1913. évi jegyzőkönyv 61. és 74. pontjához jelenti a tanügyi bizottság, hogy a szükséges adatokat évekre terjedő munkával sem lehetett összegyűjteni, de annál az oknál fogva is, hogy a nem ev. iskolába járó ev. tanulók vallásoktatásának, illetve az ilyen iskolákban tanító vallástanárok javadalmazásának rendezése oly nagymérvű pénzbeli támogatást igényelne az állam részéről, a milyet ezidőszerint alig volna képes nyújtani, a bizottság a kérdést érdemben nem tárgyalta, kéri ennek tudomásul vételét. Az egyetemes közgyűlés a jelentést tudomásul veszi azzal,, hogy a kérdésnek nyilvántartásával és az adatok gyűjtésével a bizottságot továbbra is megbízza. 65. (R.) A tanügyi bizottság a mult évi jegyzőkönyv 63. és 64. pontja kapcsán jelenti, hogy a középiskolai leánymagántanulóknak a rendes tanórákra való bejárhatása kérdésében tavaly — a mikor nem volt egyetemes gyűlés — egyes állami közegek aggodalmaskodásával szemben arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyetemes gyűlésnek 1912. évi 81. szám alatt feltételesen megadott, s 1913. évi 63. szám alatt meghoszszabbított engedélye mindaddig érvényes, míg a magyar evang. egyház egyeteme másképen nem határoz ; s hogy a kormányközegek aggodalmait eloszlassa, a leánymagántanulók rendes óralátogatásának a tanulmányi és fegyelmi rendre vonatkozó hatását feltüntető jelentéseit, az egyetemes felügyelő úr útján, a kormányhoz felterjesztette. Megjegyzi a bizottság, hogy az 1915. évi iskolai jelentések kivétel nélkül minden tekintetben nagyon kedvezők, és azt mutatják, hogy a leánymagántanulók száma iskoláinkban az 1913-ban kimutatott számnak ötszörösére emelkedett, a mennyiben Aszódon 2, Beszterczebányán 5, Békéscsabán 9, Bonyhádon 3, Eperjesen 6, Felsőlövőn 5, Iglón 3, Kézsmárkon 10, Nyíregyházán 28, Pozsonyban 5, Rimaszombatban 8, Rozsnyón 2, Sopronban 5, Szarvason 8, Selmeczbányán 11, tehát 15 középiskolában összesen 110 leánymagántanuló volt és kevés kivétellel látogatta is a rendes órákat. 3