Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17

? 3 a főváros különleges viszonyaira való tekintettel készített s az egyházkerület útján felter- 88—91 jesztett külön vallásoktatási tantervet, mely az összes iskolatípusok számára külön-külön terveket foglal magába, s a melyre nézve az a tanügyi bizottságnak a javaslata, hogy ezen külön vallásoktatási tantervnek a középiskolai vallásoktatásra vonatkozó része az 1. pont alatt említett bizottságnak adassék ki, a többi részének Budapesten kisérletképen leendő fokozatos életbeléptetésére pedig a pesti magyar egyháznak engedély adassék. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadja, s ennek folytán határozatilag kimondja, hogy 1. a) az elemi népiskolák számára készített utasításokban a tananyag minimumának és a beérkezett vélemények alapján szükségesnek mutatkozó javí­tásoknak és pótlásoknak megállapítására Kaczián János tanügyi bizottsági tag elnöklete alatt bizottságot alakít, s felhívja az egyházkerületi elnökségeket, hogy a bizottság tagjaiul kerületenként két-két megbízottat, még pedig egy lelkészt és egy tanítót küldjenek ki; b) felhívja a tanítóképző-intézetek számára készített utasítások szerzőjét, hogy a beérkezett véleményeket figyelembe véve, a szükséges javításokat az utasításokba illessze be, s azokat újból terjessze fel ; c) a középiskolák számára készült utasítások végleges megállapítását a a tanterv revíziójával köti össze, s ezen munkálatok foganatosítására Bancsó Antal elnöklete alatt, Mayer Endre, Adorján Ferencz, Bereczky Sándor, Frenyó Lajos, Hetvényi Lajos, dr. Szigethy Lajos, Hamrák Béla, Holch Ottó és dr. Masz­nyik Endre tagokból álló bizottságot küld ki. 2. A pesti magyar egyház által saját iskolái számára készített külön utasításnak a középiskolai tanításra vonatkozó részét az egyetemes közgyűlés tanulmányozás végett a fentebb megalakított bizottságnak adja ki ; a többi részére nézve pedig engedélyt ad a pesti magyar egyháznak, hogy azt iskoláiban kisér­letképen fokozatosan életbe léptethesse. 89. (K.) Ugyanazon jelentés 2-ik pontjában a tanügyi bizottság a bányai egyház­kerületnek azon indítványát, hogy a különböző fokú iskolák tanításának ellenőrzésére egy­házi főigazgatói állás, illetőleg tanfelügyelői állások szerveztessenek, a zsinati bizottsághoz kéri utasíttatni. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatát elfogadja és az indítványt a zsinati bizottsághoz teszi át. 90. (K.) Ugyanazon jelentés 4-ik pontjában, utalással a mult évi jegyzőkönyv 76-ik pontjára, felsorolja a tanügyi bizottság az Egyházi Alkotmány 189. § a) pontja értelmében jóváhagyás végett felterjesztett helyi iskolai szabályrendeleteket és véleményt ad azok elfogadására nézve. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatához hozzájárul és határozatilag kimondja, hogy : 1. nem fogadja el a rozsnyói leányiskola szabályrendeletét, a kőszegi leányiskola szervezeti szabályzatát és rendtartását, a pozsonyi elemi iskolák, a felsőlövői tanintézetek és a szarvasi tanítóképző-intézet szabályrendeleteit, hanem a felterjesztőknek visszaadja azzal az utasítással, hogy az előadói javaslat értel­mében dolgozzák át és újra terjesszék fel; 2. jóváhagyja az iglói főgimnázium szabályrendeletét azzal a stiláris módosítással, hogy az „iskolai felügyelő" az egész szabályrendeleten keresztül egyházi és iskolai másodfelügyelőnek neveztessék s hogy a 16. szakasz b) pontjában ez a mondat: „határoz az iskola felekezeti jellege felett", ezzel helyettesíttessék : „őrködik az iskola felekezeti jellegének fentartása felett"; jóvá­hagyja továbbá a rákoskeresztúri elemi iskola, a rozsnyói kerületi árvaház, a rozsnyói főgimnázium, a nyíregyházi főgimnázium, a késmárki főgimnázium és a békéscsabai Rudolf-főgimnázium szabályrendeleteit. 91. (K.) Ugyanazon jelentés 5-ik pontjában, a tanügyi bizottság bejelenti, hogy a soproni liczeum, a selmeczbányai liczeum, az eperjesi kollégiumi főgimnázium, az iglói főgimnázium, valamint a békéscsabai Rudolf-főgimnázium az évi segély felemelése tár­gyában az állammal új szerződést kívánnak kötni ; a pozsonyi és a bonyhádi gimnáziumok pedig engedélyt kérnek arra, hogy az államsegély felemelését kérelmezhessék. A bizottság, minthogy az állami hozzájárulás a fentartási költség 50 perczentjét egyik szerződésben sem éri el s a többi feltétel sem ütközik az autonómiába, a soproni liczeum, a selmecz­bányai liczeum, az eperjesi kollégiumi főgimnázium, az iglói főgimnázium és a békés­csabai Rudolf-főgimnázium szerződését jóváhagyásra ajánlja, rámutat mégis arra, hogy az iglói szerződés egyik pontja kiköti, hogy ha az igazgató már két czikluson át hivatalos­kodott megszakítás nélkül és mint igazgató megy nyugdíjba, tiszteletdíja nyugdíjába beszá­míttassák; továbbá arra is, hogy ezen segélyezett iskolákban a tandíj a maximális állami 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom