Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1909. november 17
24 1)1—95. tandíjnál nagyobb nem lehet. Javasolja végül a tanügyi bizottság, hogy a pozsonyi és bonyhádi gimnáziumoknak az államsegély felemelésének kérelmezhetésére engedély adassék. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság véleményes javaslata alapján a soproni, a selmeczbányai, az eperjesi, az iglói és a békéscsabai főgimnáziumoknak az államsegély felemelése tárgyában az állammal kötendő új szerződéseit jóváhagyja és a bemutatott szerződéseknek jóváhagyási záradékkal való ellátását elrendeli ; a pozsonyi és bonyhádi gimnáziumoknak pedig az államsegély felemelésének kérelmezésére engedélyt ad. 92. (K.-) Ugyanazon jelentés 6-ik pontjában a tanügyi bizottság véleményt ad Osztroluczky Gyula selmeczbányai liczeumi tanár ügyében, a ki ellen a liczeumi kormányzó testület az 1894. évi XXVII. t.-cz. 12. §-a alapján a közszolgálat érdekében szükségesnek talált nyugdíjazás iránti eljárást a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál folyamatba tenni elrendelte és a ki ezen kényszernyugdíjazás ellen felebbezést nyújtott be. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság és a 30. jegyzőkönyvi pont alatt ezen ügyben véleményadásra kiküldött külön bizottság együttes javaslata alapján a következő határozatot hozza: Az egyetemes közgyűlés Osztroluczky Gyula selmeczbányai liczeumi tanár felebbezését visszautasítja és az iratokat a dunáninneni püspöknek visszaadja, mert az állami nyugdíjra jogosultsággal bíró felekezeti tanároknál a közszolgálat érdekében netalán szükséges nyugdíjazás iránti eljárást az 1894. évi XXVII. t.-cz. szabályozza, s a selmeczbányai liczeumi kormányzó testület akkor, a midőn ez eljárás folyamatba tételét elhatározta, hatáskörén belül maradt. 93. (K.) Ugyanazon jelentés 6-ik pontjában a tanügyi bizottság indítványt tesz, hogy az iskolafentartó testületek és a tanári kar egymáshoz való jogi viszonya középiskolai tanári szolgálati pragmatika és fegyelmi szabályzat megalkotásával szabályoztassék, hogy az iskolafentartó hatóságnak módjában álljon a tanítás sikere érdekében nyugdíjba küldeni az olyan tanerőt, a kinek működése nem mutatja fel a joggal megvárható sikert, viszont a tanerők is biztosítva legyenek az ellen, hogy esetleg ok nélkül is kényszerítsék őket munkásságuk terének elhagyására. Az egyetemes közgyűlés, tekintettel az Egyházi Alkotmány 199. §-ára, felhívja az egyházkerületeket, hogy az iskolafentartó testületeknek a tanári karhoz való jogi viszonyait, s a tanári karnak az iskolafentartó testületek iránti kötelességeit, s a kisebb vétségekre vonatkozó fegyelmi szabályokat, az iskolafentartó testületek meghallgatásával szolgálati pragmatikában, illetve szabályrendeletben állapítsák meg és ezeket a szabályrendeleteket jóváhagyás végett az egyetemes közgyűléshez terjesszék fel ; különös tanári fegyelmi szabályzatra azonban nincsen szükség, mert fegyelmi tekintetben az összes egyházi és iskolai tisztviselők az Egyházi. Alkotmányban előírt egyházi törvénykezési eljárás alá tartoznak. 94. (K.) Ugyanazon jelentés 7-ik pontjában, hivatkozással az egyetemes gyűlésnek az egyetemes iskolai bizottságok működését szabályrendeletileg szabályozó mult évi 69-ik jegyzőkönyvi számú határozatára, jelenti a tanügyi bizottság, hogy ezen szabályrendelet 33. § g) pontja értelmében kiküldöttei által a dunántúli kerületben Hidasd, Váralja, lharosberény evang. egyházközségeinek iskoláit, a dunáninneni kerületben a pusztafödémesi, salgótarjáni, cserhátszentiváni iskolát, a bányai kerületben a turáni, klicsini és priekopai iskolát, a tiszai kerületben a tiszolczi iskolát meglátogattatta. Az iskolalátogatóknak az egyetemes gyűlésen is bemutatott jelentéseiből a tanügyi bizottság arról győződött meg, hogy ennek az intézménynek több tekintetben csak jó hatása várható, különösen az egyházi hatóságok és a tanfelügyelőségek közt felmerülő összeütközések kiegyenlítésében és az iskoláinkat államosítani iparkodó hajlandóság mérséklésében. Ennélfogva a bizottság az iskolák látogatását folytatni kívánja, s egyben figyelmezteti az egyházközségeket, hogy iskolájukat a felsőbb egyházi hatóságok jóváhagyása nélkül nem államosíthatják. Az iskolalátogatók jelentését a tanügyi bizottság közölni fogja az egyházkerületekkel. Az egyetemes közgyűlés a jelentést helyeslőleg veszi tudomásul. 95- (K.) Ugyanazon jelentés 8-ik pontjában jelenti a tanügyi bizottság, hogy az egyetemes gyűlés, mult évi jegyzőkönyve 45-ik pontja utolsó kikezdésében foglalt azon felhívásnak, hogy figyelemmel az 1907. évi XXVII. t.-cz. 19. és 20-ik §§-ra, valamint a miniszteri Utasítás III. fejezetére, az egyházkerületek a tananyag minimumát felölelő egyetemes tanterv készítése tárgyában véleményes javaslatot terjesszenek fel, a dunántúli egyházkerület kivételével, a többi három egyházkerület megfelelt. Az egyetemes közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatára határozatilag kimondja, hogy az egyházmegyék tanügyi bizottságai által a helyi viszonyokra való tekintettel megállapítandó tanterveknél az 1905. évi állami tantervet kell minimumként elfogadni a hozzávaló utasítással egyetemben, azzal a hozzáadással,
