Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1907. október 23

54 I. FÜGGELÉK. SZABÁLYZAT a magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem iskoláiban használandó könyvek megbirálásáról, illetőleg engedélyezéséről. 1. A magyarhoni ág. hitv. ev. egyházegyetem összes iskoláiban, valamint az egyház­egyetem területén az ág. hitv. ev. vallásoktatás tekintetében a tankönyvengedélyezés joga az egyetemes gyűlést illeti. 2. Az egyetemes gyűlés az engedélyezés végett benyújtott könyvek megbirálását az egyetemes tanügyi bizottságra bízza s az engedélyezés tárgyában ugyanezen bizottság javaslata alapján dönt. 3. Az egyetemes tanügyi bizottság hatáskörébe az ág. hitv. ev. népnevelő és oktató intézetek (ideértve a tanítóképzőket és a felsőbb leányiskolákat) és a középiskolák tankönyveinek, valamint az ág. hitv. ev. vallásoktatásra szolgáló tankönyveknek megbirálása tartozik, a főiskoláké (theologia, jogakadémia) nem. 4. A népnevelő- és oktató-intézetek közül az elemi- és felső népiskolákban és a polgári iskolákban kizárólag csak az egyetemes gyűlés által engedélyezett könyvek használ­hatók; a felső leányiskolákban, a tanítóképző-intézetekben, valamint a középiskolákban csupán a vallásoktatásnál és a konfirmácziói oktatásnál használt könyvekre kötelező az egyetemes gyűlés engedélye, ellenben azokban a disciplinákban, melyeknek vallási, illetőleg felekezeti vonatkozásaik vannak vagy lehetnek (olvasókönyvek, Magyarország története, világtörténet, a magyar irodalom története), csupán államilag engedélyezett könyvek is használhatók, ha az illető iskola tantestülete az egyházkerület püspöke útján a tanügyi bizottságnak bejelenti, hogy az ilynemű, általa használt vagy használni kívánt könyvben gondos vizsgálat után vallásunkkal, egyházi alkotmányunkkal, egyházunk történetével ellenkező tanokat nem talált. Végül azok az államilag engedélyezett könyvek, melyeknek vallási és hitfelekezeti vonatkozásaik nincsenek (természetrajz, természettan, mennyiségtan, klasszikus és modern nyelvkönyvek), külön fele­kezeti engedélyezés nélkül szabadon használhatók. 5. Panasz vagy hivatalos bejelentés esetében a tanügyi bizottság a felső leány­iskolákban, a tanítóképző-intézetekben, valamint a középiskolákban használt azokat a tan­könyveket is megvizsgálhatja, a melyek az előző pont értelmében az egyetemes gyűlés enge­délyezése nélkül is használhatók. Az egyetemes gyűlés a tanügyi bizottság javaslatára ily könyvek további használatát betilthatja. 6. Bírálatra, illetőleg engedélyezésre a könyveket a szerző vagy jogutódja, vagy a kiadó, vagy az az iskola terjeszti fel, mely használni kívánja. A felterjesztés az egyházkerület püspöke, vagy az egyetemes felügyelő útján, vagy közvetlenül is történhetik a tanügyi bizottság­jegyzőjéhez. 7. Bírálatra csak magyar honos ág. hitv. ev. vallású szerzők művei terjeszhetők fel. 8. Birálatra nyomatott, vagy kéziratos könyvet lehet felterjeszteni, mindenkor két példányban. 9. A könyv csak abban az esetben számíthat a beküldés esztendejében tartandó egyetemes gyűlésen való elintézésre, ha azon év április havának végéig beküldetett. 10. Az engedélyezés kérelmezése az első és minden következő kiadásra kötelező ; az utóbbiaké főképen azért, hogy meg lehessen állapítani, figyelembe vette-e a szerző a bírálatnak a megelőző kiadásra vonatkozó észrevételeit. 11. A tanügyi bizottság elsősorban saját tagjaival végezteti a bírálást, szükség esetén nem tagok közreműködését is igénybe veheti. 12. A bírálatért a kiadó, vagy a szerző, vagy jogutódja által fizetendő tiszteletdíj jár a bírálónak, mely két nyomatott ívig 10 kor., öt nyomatott ívig 30 korona, 10 ívig 50, azon felül 100 koronában állapíttatik meg. A birálati díj a bírálandó könyvvel egy időben küldendő be a tanügyi bizottság jegyzőjéhez. A birálati díj nélkül beérkezett könyvek birálatra nem adatnak ki. 13. A bírálónak a bírálandó könyvet a felölelt anyag, a módszer és a stílus szem­pontjából kell megítélnie és kimutatnia, hogy ezen szempontokból megfelel-e a tanterv, a mód­szeres utasítások intenczióinak, s általában a nevelés és oktatás czéljának és hogy nem foglal-e magában haza- és egyházellenes tételeket? Ha a biráló a könyvet engedélyezhetőnek nem tartja, írásba foglalt, megokolt birálatát lehetőleg június hó végéig beküldi a tanügyi bizottság jegyzőjének, ez pedig közli a benyújtóval, hogy észrevételeit rá írásban megtehesse. A birálat és az észrevételek alapján aztán a tanügyi bizottság dönt. 14. A tankönyvbirálattal járó teendőket a tanügyi bizottság elnökségének hozzá­járulásával vagy utasítása szerint ugyanazon bizottság jegyzője végzi. 15. Az egyetemes gyűlés által engedélyezett tankönyvek jegyzéke évről-évre kinyomatik ugyanazon gyűlés jegyzőkönyvének mellékleteképen; a tankönyvek használatát az iskolákban alkalmas módon, rendszerint az egyházkerületek püspökei ellenőrzik vagy ellenőriztetik, de időnkint a tanügyi bizottságnak iskolalátogatásra kiküldött tagjai is ellenőrzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom