Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1904. november 9

5 Ezen, egymással szorosan összefüggő két szakasz értelme felett kétely nem merül-6—7. liet fel arra nézve, liogy azon 1898. év előtt rendszeresített lelkészségek, melyeknek lelkészi jövedelmük az 1600 koronát, illetőleg a kisebb képesítéssel bíró lelkészszel betöltött lelkészi állásra a 800 koronát el nem érte, tartoztak kiegészítésre való igényüket a meghatározott határidőn belül bejelenteni. Az ily lelkészségek tehát, ha ebbeli igényüket a törvény 3. §-a, illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1898. évi október hó 24-én 4433. ein. sz. a. kelt körrendelet 3. §-ában meghatározott módon és 1899. évi július hó 30-ig érvényesíteni bármikor elmulasztották, a jövedelmük kiegészítésére való igényeiktől újabb törvényhozási intézkedésig elestek. Ehhez képest a törvény megszorító intézkedése bármennyire is sújtó legyen egyes lelkészségek érdekeire, még sem járulhatok hozzá most már az oly értelmű felterjesztéshez, melylyel egy, a törvény 3. §-a értelmében bejelentési kötelezettség alá esett lelkészi állás jövedelmének kiegészíttetése ezéloztatnék. Másfelől azonban az 1898. évi XIV. t.-czikk alapgondolatától mélyen áthatva s annak intenczióját a maga egészében sajátommá téve: nem zárkózom el a törvény keretében megvalósítható s annak megszorító vagy tiltó rendelkezéseivel össze nem ütközö minden oly nyitott kérdés méltányos megoldása elől, melynél a lelkészek s közvetve az egyházközségek érdekein lendíthetek. Ezzel nem a jelentőségében előttem is nagy fontossággal bíró törvény keretét tágí­tani, hanem inkább a nagy keret hézagaiba a haladó idők leszúrt igazságait és gyakorlati tanulságait elvként beilleszteni s a köznek javára érvényesíteni szándékozom. Ezen elvi álláspontomból kiindulva, az 1898. évi XIV. t.-cz. 2—3. §-ából folyólag, megengedem, hogy az oly 1898 előtt rendszeresített lelkészségek, melyeknek jövedelme az 1898. évi XIV. t.-cz. hatályba léptekor az 1600 koronát meghaladta s így az idézett törvény 3. §-ában foglalt bejelentési kötelezettség alá nem estek, az esetre, ha ezen jövedelmük az idők folyamán, akár népesedési, akár a gazdasági viszonyokkal összefüggő és a törvény 15. §-a értelmében el nem hárítható állandó természetű okokból annyira csökkenne, hogy a törvény 2. §-a értelmében jövedelmük kiegészítésére immár igényt formálhatnak, hozzám bejelentes­senek s az illető egyházközségek az adott viszonyok szerint kiállítandó új díjlevélhez (hivány­hoz) az 1898. évi XIV. t.-cz. 14. §-a értelmében hozzájárulásomat kérelmezzék. Fentartom azonban magamnak a jogot, az előforduló eseteknek egymástól független bírálatára, olyany­nyira, hogy egyik eset a másikra preczedensiil nem szolgálhat. Eleve kijelentem egyúttal, hogy az ily lelkészségeknek jövedelmi kiegészítésre való igénye, tekintet nélkül a jövedelem csökkenése időpontjára, csak a bejelentést követő utalvá­nyozási időszakkal veheti kezdetét. Az említett lelkészségek bejelentése körül követendő eljárás tekintetében megjegyzem : 1. A lelkészség keletkezésének ideje az egyházi hatóság által igazolandó. 2. A lelkészi jövedelem bevallási (.B.) ívbe az 1898. évben érvényben volt díjlevéllel (hiványnyal) és egyéb alapokmánynyal biztosított és az 1898. évben tényleg befolyt jövedelmek veendők fel. A jövedelmek bevallására és igazolására nézve a törvény végrehajtása tárgyában 1898. évi 4433. ein. sz. a. kelt körrendeletben foglaltak irányadók. 3. A levonható kiadások ugyancsak az 1898. évi alapon vallandók be és az imént hivatkozott végrehajtási körrendelet katározmányai szerint igazolandók. Megjegyzem, hogy a segédlelkésztartási költség az 1900. évi 95,722. sz. a. kelt leiratomban foglaltak alapján levonás tárgyát nem képezheti. 4. A lelkészi díjlevél (hivány) és egyéb alapokmány eredetiben vagy hiteles máso­latban a bevallási ívhez csatolandó. 5. Az 1899. évtől kezdve beállott jövedelemnövekedésről és csökkenésről egy szabály­szerű módon igazolt és megfelelő bizonyítékokkal felszerelt részletes kimutatás szerkesztendő. Ehhez mellékelve bemutatandó az egyházközségnek 1898. évre, nemkülönben a beje­lentés évére szóló költségvetése is. 6. A levonható kiadásokban beállott változás, illetőleg a bejelentés évében fönnálló tényleges állapot a 3. pontban mondottak szerint és az ottani bizonyítékon egyúttal igazolandó. Midőn ezen elvi határozatommal az 1898. évi XIV. t.-cz. keretében a lelkészek és egyházak anyagi boldogulásának lendületet adok, számítok Méltóságod olyirányú közreműkö­désére, melynek segélyével az állampénztár indokolatlan megterhelése kikerülhető lesz. Budapesten, 1903. évi november hó 28-án. „ . -, Berzeviczy s. k. Az egyetemes közgyűlés a leiratot tudomásul veszi és egész terjedelmében jegyzőkönyvébe felvétetni rendeli. 7. (Zs.) A mult évi jegyzőkönyv T-ik pontjánál fölvétetett az elnöki jelentés 3-ik pontja és ez alkotmány és jogügyi bizottság 1904 november 5-iki jegyzőkönyvének 1-ső pontja, a mely szerint a bizottság az 1848. évi XX. t.-cz. megvalósítása tárgyában kidolgozott és a kormányhoz felterjesztett emlékiratra vonatkozólag a bányai, dunántúli és dunáninneni egyházkerületek által előterjesztett javaslatokat és észrevételeket, valamint az 1904 október

Next

/
Oldalképek
Tartalom