Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11
51 21. §. Àz iskolai tanítás támogatására szolgálnak az ifjúsági könyvtár és önképző-körök. a) Az ifjúsági könyvtár számára a könyveket az okszerű paedagogia s a középiskolai oktatás és nevelés követelményeinek megfelelőleg kell megválasztani. Az itjusági könyvtárnak ilyetén berendezéseért elsősorban a felügyelő tanár, aztán az igazgató s az egész tanári testület felelős, mely az ifjúsági könyvtár kezelésének részleteit megállapítja. b) Az önképző-körök czélja a szabad munkásságot előmozdítani: 1. dolgozatok készítése és bírálásával, 2. szavalással. Az önképző-köröknek ősi, protesáns szokás szerint egy főgimnáziumban sem volna szabad hiányozniok. Felügyelőjük rendszerint gimnáziumi tanár és pedig az, a ki a felsőbb osztályokban a magyar nyelvet és irodalmat tanítja. A kör választott ifjúsági tisztviselői az elnöknek és a körnek felelősek: az elnök viszont az év végén a tanári testületnek tesz jelentést a kör működéséről s vagyoni állapotáról s az igazgató kívánalmára a jegyző- és egyéb könyveket is köteles bemutatni. Ugyanazon általános szabályok határozzák meg a dal-, zene- s egyéb ifjúsági egyesületeket is. A körök alapszabályait a tanári testület állapítja meg s a fentartó hatóság hagyja helyben. c) Köröket alakítani csak a tanári testület beleegyezésével szabad s a mint a felügyelő tanár segítségével a tanári karnak mindig törekednie kell arra, hogy a kör tagjai a megfelelő tevékenységet csakugyan ki is fejtsék, addig másrészt még arra is tartoznak ügyelni a felügyelő tanárok, hogy a tanulók korbeli működése és elfoglaltsága, a kötelezett tantárgyak szorgalmas tanulását ne akadályozza. Gyenge vagy hanyag tanulókat az igazgató eltilthat az önképző-körbe vagy más ifjúsági egyesületbe való belépéstől. Középiskolai tanuló az intézeten kívül álló társulatnak vagy egyesületnek tagja nem lehet. 22. §. A rendkívüli tantárgyakra vonatkozólag a rendelkezés joga a fenlarló hatóságot illeti meg, mely a tanári testület javaslatára ad engedélyt arra, hogy valaki ezen tantárgyakban az iskolán belül, a tanulók részéről fizetendő, külön díjazás mellett magánoktatást adhasson. HARMADIK RÉSZ. A fegyelemről. 23. §. „A fegyelem a gimnáziális nevelés azon gyakorlati része, mely a növendék szeszélyeit és önkényeit józan életszabályok és törvények által fékezi s ez által nemesebb erkölcshöz, jog- és erényszerű cselekvési módhoz szoktatja." A fegyelem gyakorlásának szelleme pedig más nem lehet, mint a gimnáziumi humanistikus vallás-erkölcsi s hazafias nevelés szelleme, mely egyaránt távol van a rigorismus és elkényeztetés szélsőségeitől. 24. §. A fegyelem kezelése s a fegyelmi eszközök megválasztása a tanári testület joga és kötelessége, mely azt a fentebbi szellemben s az ide vonatkozólag fennálló s helybenhagyott törvények keretén belül gyakorolja és teljesíti. A tanári testület ezen jog gyakorlatában nem korlátozható, mivel a tanárok ismerik legjobban a növendékeket s ők tudják ennélfogva azt a módot, melylyel azok kötelességszerű magaviseletre és tevékenységre bírhatók. 25. §. Az iskolai törvényeket minden intézet külön állapítja meg a fentartó hatósággal egyetértve, szem előtt tartva azt, hogy az iskola feladata korlátozni, irányt szabni s javítani, nem pedig bosszút állani és czélellenesen büntetni. A büntetendő cselekvények tehát az iskola czéljához képest, egyfelől hanyagság esetében, másfelől erkölcsi irányban állapítandók meg. Az iskolai törvények jóváhagyás végett a kerületi közgyűlés elé terjesztendők. 26. §. A büntetés fokozatai: 1. megrovás négyszemközt vagy nyilvánosan az osztály előtt; ezt alkalmazhatja: a tanár, az osztályfő, az igazgató, a tanári testület; 2. elzárás a tanárok által, de az osztályfő tudtával egy órára; az osztályfő vagy az igazgató által két órára ; de mindig kellő felügyelet és foglalkoztatás mellett. A bezárt tanulót rendszerint az a tanár foglalkoztatja, a kinek kívánságára vagy kezdeményezésére a bezáratás történik. 3. Az iskolából való eltanácsolás, a tanári testülettel egyetértőleg, az igazgató által vagy az intézetből való nyilvános kizárás az iskolai fegyelmi szék által. Az iskolai fegyelmi szék szervezetét az iskolafentartó testület határozza meg a kerület jóváhagyásával. Az iskolai fegyelmi szék által hozott határozat ellen felebbezésnek helye nincs. A fentebb felsorolt büntetési fokozatok, erkölcsi romlottság esetén mellőzhetők és a kizárás rögtön alkalmazható. Megrovásról, ha azt a tanári testület vagy a fegyelmi szék alkal13*
