Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1903. november 11

52 mazza, az elzárásról pedig mindenkor előre értesítendők a szülők vagy helyetteseik. A kizárás súlyos erkölcsi beszámítás alá eső vétség esetén az ország összes középiskoláira kiterjedhet, mikor is a nyomozás, a kihallgatás, a tanúvallomások adatait, a fegyelmi szék tárgyalásának lefolyását s az ítélethozatal módját (egyhangulag vagy szótöbbséggel) magában foglaló jegyzőkönyv hozzájárulás, illetve végrehajtás végett, az egyházi főhatóság útján a vallás- és közoktatásügyi kormányhoz felterjesztendő. Évközben eltanácsolt tanuló abban az intézetben, melyből eltanácsoltatott, magánvizsgálatot sem tehet és a rákövetkező évben egyáltalában nem, később is, felsőbb osztályba csak kivételesen, a tanári testület javaslatára, az egyházi főhatóság engedélyével fogadható vissza. A kizárt tanuló bizonyítványába a kizárás oka bejegyeztetik. 27. §. A fegyelmet az egyes órákban a tanító tanár kezeli (1. 10. §). Az egész osztály fegyelmeért az osztályfő felelős; ő igazolja a mulasztásokat és esetleg bünteti a mulasztókat, összeállítja az évi statisztika számára a mulasztott órákat, nehezebb és könnyebb betegségi eseteket, általában az osztály tanulóira vonatkozó összes adatokat (1. 9. §). Az igazgató viszont az egész intézet fegyelmi állapotáért felelős. A kizárási, valamint általában a súlyosabb fegyelmi esetről a fentartó hatóságot is értesíti. 28. §. Az igazgató ennélfogva köteles az egyes osztályok erkölcsi és magaviseleti állapotát minél többször részletesen megtudni és tekintélyével a tanárok tevékenységét a fegyelem kezelése körül hathatósan támogatni. Általában a tanárok kollegiális közlései teszik lehetségessé a fegyelem egyöntetű kezelését s biztosítják alkalmazása sikerét is. A czél elérésében nagyban támogatja az igazgatót az osztályok gyakori látogatása, az egyes tanulók közelebbi megismerése; az osztályfők és az osztályban működő tanárok pedig ezenfelül a tanulók lakásviszonyait is ellenőrzik, osztályaik növendékeit, ott, a hol ez szükségesnek látszik, lakásukon is többször felkeresni s tapasztalataikról a havi értekezleten jelentést tenni kötelesek. Szép feladat vár e téren különösen a vallástanárra, ki főleg ez irányban érvényesítheti az ifjúság valláserkölcsi életének ápolását czélzó munkásságát. 29. §. A törvények végrehajtását első sorban a fentartó hatóság iskolai bizottsága ellenőrzi, még pedig elnöke, a gimnáziumi felügyelő útján. 30. §. Az iskolai törvényeket az igazgató a beiratás alkalmával minden újonnan felvett tanulónak kézbesíti, a tanév ünnepélyes megnyitása alkalmával az összes tanulók jelenlétében kihirdeti, az osztálytanár pedig az egyes osztálvokban szükséghez képest bővebben megmagyarázza. NEGYEDIK RÉSZ. Az iskolai évről. 31. §. Az iskolai év szeptember hó elsejével kezdődik és június hó utolsó napjain végződik. 32. §. A tanulókat az igazgató veszi fel és írja be vagy Íratja be az intézet anyakönyvébe. A tanulók felvétele szeptember hó első napjain történik ; megelőzőleg tartatnak meg a javító-, pótló- és felvételi vizsgálatok. A helyi viszonyokhoz s a felmerülő szükséghez képest, a beiratást részben már június legutolsó napjaiban, a felvételi-, javító- és pótlóvizsgálatot augusztus legutolsó napjaiban is meg lehet tartani. 33. §. Az első felvétel alkalmával a tanuló személyesen, szüleinek vagy helyetteseinek kíséretében köteles megjelenni. Azok a szülők vagy gyámok, kik nem laknak a középiskola helyén, gyermekök vagy gyámfiok beiratásakor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyeletet bízzák. Ha a felügyelet elégtelennek mutatkozik, az igazgató megkövetelheti, hogy e tekintetben czélszerű változás történjék. 34. §. Az igazgató által felvett és anyakönyvbe beírt tanulót egyidejűleg az osztály tanár az osztály névsorba is beírja. Csak a születési bizonyítványban foglalt név írható be az anyakönyvbe. A felvétel alapjául szolgáló összes okmányok az igazgatónál tétetnek le. 35. §. Az első osztályba csak oly tanulók vehetők fel, kik életük 9-ik évét már betöltötték s arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel elvégezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak fel, vagy felvételi vizsgával igazolják hasonló fokú képzettségüket. Az ily vizsgálat tárgyai: 1. magyar nyelven való olvasás, írás, az olvasottaknak értelmezése, a beszédrészek ismerete és az egy-