Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1897. október 20

35 Ezt a határozatot az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyta s ezen határozat ellen adatott be felebbezés Hammersberg László és társa részéről. Ezen jóváhagyó határozat következtében a tiszai egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének XX. pontjában foglalt, a mult évben érdemleges elbírálás alá nem vett, fennebb előterjesztett határozatának azon részei, a melyek a VI sz. k. városi egyházmegye feloszlatásának tervén alapultak, annyiban módosultak, a mennyiben a VI sz. k. városi egyházmegyéhez tartozó egyházközségeknek, más egyházmegyékbe való beosztása megszűnt. Sem a VI sz. k. városi egyházmegye említett újabb határozatát, jóváhagyó kerületi határozat ellen, sem annak fennebb kiemelt kihatása ellen, a Hammersberg László és társa által beadott felebbezésen kívül, sem az illető egyházmegyék, sem az egyházkerület részéről észrevétel vagy felebbezés, illetőleg kérvény nem terjesztetett az egyetemes közgyűlés elé. Hozatott azonban a tiszai kerületnek ugyancsak f. évi szeptember havában tartott közgyűlésén a jegyzőkönyv 37. pontja alatt, egy határozat, a mely az idei egyetemes közgyűlésre is felterjesztetett s a mely nekünk kiadatott, mely látszólag ellentétben van, az ugyanazon közgyűlésen előbb hozott s a jegyzőkönyv 3 5-ik pontjában foglalt határozattal. Fölvétetett ugyanis a hegyaljai egyházmegye nyilatkozata, mely szerint az egyházmegye korábbi e tárgyú határozatához, vagyis hogy belőle két egyházmegye, a hegyaljai és tiszavidéki képeztessék s Kassa két egyházközsége, valamint a sáros-zempléni egyházmegyéből Abos, Ránk, Felső- és Alsó-Kemencze a hegyaljai egyházmegyéhez csatoltassék, tovább is ragaszkodik. E nyilatkozatot az egyházkerületi közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Minthogy azonban az egyházkerületi közgyűlés elhatározta, hogy Abos megmarad a sáros-zempléni egyházmegye kebelében s ezt Hammersberg László és társa is, felebbezésében tett kijelentése szerint megnyugvással fogadja s ez ellen nem felebbez ; minthogy továbbá f' ugyanaz a közgyűlés már ezen határozata előtt hozott korábbi határozatával jóváhagyta a VI sz. k. városi egyházmegye azon határozatát, mely szerint régi állapotában fenmaradni kíván s így már kimondatott, hogy abból egy egyházközség sem csatoltatik más egyházmegyéhez: ezeknél fogva nyilvánvaló, hogy ezen jóváhagyó határozatnak sem lehet más értelme, mint az, hogy a korábbi határozat, mindazokban, a melyekben a VI sz. k. városi egyházmegye határozatának jóváhagyása módosulást nem eredményez, változatlanul fenmarad. A tiszai kerületnek az egyházmegyék új felosztását tárgyazó, az újabb határozatok folytán, ekkép módosult határozata képezi tehát, jóváhagyás szempontjából, a mult évi egyetemes közgyűlésen felfüggesztett érdemleges elhatározás tárgyát. Az ekkép módosult tavalyi határozatnak azon része ellen, mely a VI sz. k. városi egyházmegye fenmaradására vonatkozik felebbezés is adatván be, és kapcsolatosan ez is elintézendő levén, helyesnek véljük első sorban erre vonatkozó véleményünket előterjeszteni, s mindenekelőtt megjegyezni, hogy az egyetemes közgyűlésen tett hivatalos bejelentés szerint, az egyik felebbező Csiskó János kassai lelkész visszavonta ugyan a felebbezést, de a másik felebbező részéről ily nyilatkozat nem történvén, a felebbezést megszűntnek nem tekinthettük. A felebbezés az árvái egyházmegyére s Abos községére nézve bekövetkezett mődoH sulás kivételével, egyebekben a tiszai egyházkerület mult évi közgyűlésén XX. jegyzőkönyvi szám alatt az egyházmegyék felosztása tárgyában hozott határozat helybenhagyását kéri s felhozza indokul: hogy a mult évi felosztás alapját a politikai községeknek az alakított anyaegyházakba és missiói körökbe való beosztása, az ebből folyó geográfiái összefüggés s ennek követelményekép a VI sz. k. városi egyházmegye feloszlatása képezte ; hogy ezen alap változásával zavar támad s a sáros-zempléni egyházmegye 12 községével gyenge s működésre erőtelen; hogy a VI sz. k. egyházmegye előtt több ízben máskép határozott s feloszlatásába beleegyezett; s a zavar onnét áll elő, hogy az 1896. évi közgyűlés XX. pontja alatti kerületi határozat az árvái egyházmegyét s az abosi egyházközséget illető részeit kivéve, egyebekben már jogerős s így az új határozat, a korábbi határozat ezen jogerős részére kihatással nem lehetne; végre hogy a 35 sz. helybenhagyó határozat a kerületen szabálytalanul hozatott, mert nincs megengedve, hogy az egyházak nemzetiségek szerint legyenek elnevezve. Kassa mégis két szavazatot gyakorolt, és mert az elnök a szavazatok egyenlősége mellett utólagos elnöki szavazattal döntött. A tisztelettel alólírt bizottság ezen okokat azonban nem találta olyanoknak, a melyek a megtámadott határozat megsemmisítésére alapul szolgálhatnának. g*