Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16

10 Az egyetemes tanügyi bizottság azon szomorú eset fölemlítésével kezdi meg évi jelentését, hogy ezen bizottságnak egy igen kitűnő tagja: dr. Hunfalvy János, egyetemi tanár, s az egyetem első evangelikus rectora, ki a bizottság ülésein mindig tevékeny részt vett, több izben mint helyettes elnök, mint tankönyvbiráló működött, s bölcs tanácsadással a bizottság határozataira gyakran döntő befolyást gyakorolt, időközileg elhunyt. A bizottság e kitűnő tagjának elhúnyta felett részvétét kifejezve, érdemeit és emlékét jegyzőkönyvében megörökíté, s elhunytát az egyetemes gyűlésnek bejelenteni hatűrozta azon kérelemmel együtt, hogy az egyetemes gyűlés helyébe egy új tagnak megválasztását eszközölni méltóztassék. Az egyetemes tanügyi bizottság részint a méltóságos és főtiszt, püspök uraktól, részint az egyes tanintézetek részéről hozzá intézett ügyeket, összesen 16 esetre vonatkozólag a fennálló szabályok és a középiskolai rendtartás értelmében elintézte, Függőben csak két tankönyvbirálat maradt, a mennyiben a bírálatra fölkért szaktanárok ezekre vonatkozólag véleményeiket be nem küldték. A megbírált tankönyvek közül, a bírálók véleményeinek alapján Böhm Károly «Tapasztalati lélektanát», mint olyan művet, mely nagy tárgyismerettel, nemes ügybuzgósággal s tapasztalt tanférfiúra való választékossággal van irva, az egyetemes tanügyi bizottság középiskoláink számára nemcsak engedélyezhetőnek, hanem ajánlhatónak is találta. Ugyancsak «dr. Holzweissig Frigyes latin gyakorló könyve a második osztály számára» czímű s Székely Ferencz nagyenyedi reform, főiskolai tanár által a magyar gymnasiumok számára átdolgozott tankönyvet, szintén nemcsak engedélyezhetőnek, hanem gymnasiumaink számára ajánlhatónak is találta, miután ezen tankönyv is oly kitűnően van összeállítva, mint ugyanezen szerzőnék az első osztály számára készített s már tavaly engedélyezett és ajánlott latin nyelvtana és gyakorló könyve. Hasonlóképen Schmid Tódor «A zene elemei, segédkönyv az énektanításban» czimü s kéziratban benyújtott művét, miután az országos zeneakadémia két tanárának véleménye arról igen elismerőleg nyilatkozik, az egyetemes tanügyi bizottság, ha szerző e művét kinyomatja, nemcsak engedélyezhetőnek, hanem ajánlhatónak is találja. Az egyes tanintézetek igazgatóitól, az újonnan behozott tankönyvekről beküldött jelentésekre a tanügyi bizottságnak észrevétele nincs, miután az újonnan használatba vett tankönyvek részint protestáns szerzők művei, részint a közoktatásügyi kormány által engedélyezettek. Kérdés intéztetvén az egyetemes tanügyi bizottsághoz, hogy a középiskolai rendtartás 29. §-ában a 3. pontban foglalt büntetési fokozat azon része, mely a csendes eltávolításról szól, az iskolai fegyelmi szék által mondandó-e ki, vagy csak a tanári karnak határozata folytán? A tanügyi bizottság, a mennyiben e kérdés más intézeteknél is felmerülhetne, arra azon választ adta: miután a rendtartás 29. §-ában minden pontnál világosan ki van mondva, hogy ki hajtja végre a kiszabott büntetést, így ugyanezen §. 3-ik pontjában ki van fejezve, hogy mind a csendes eltávolítást, mind pedig az intézetből való nyilvános kizáratást csak az iskolai fegyelmi szék mondhatja ki. A rendtartásra vonatkozólag több középiskola igazgatója azon kéréssel fordult az egyetemes tanügyi bizottsághoz, hogy miután ezen rendtartás a mult évi egyetemes gyűlés jegyzőkönyvéhez csak függelékképen közöltetett, és miután ezen rendtartás már ezen iskolai évre is kötelezőnek tekintendő, kívánatos, hogy azt minden középiskolai tanár birja és olvassa, ezért annak az egyes intézetekhez több példányban való megküldetése szükséges volna. Hasonlóképen az ezen rendtartásban contemplált ellenőrző táblázatok és intőlevélminta megküldését is kérik. A tanügyi bizottság ezeknél fogva a rendtartás- és mellékleteinek sokszorosítását ajánlja az egyetemes gyűlésnek, hogy a rendtartás és mellékletei az egyes középiskolákhoz több példányban megküldhetők legyenek. A mult évi egyetemes gyűlés határozatánál fogva, a tantervtől való eltérésekről a tanügyi bizottság jelentését csak a jövő egyetemes gyűlésen terjesztheti be. A tanügyi bizottság egyik főteendője volt a rajzoló geometria tantervének végleges megállapítása. A mult évi egyetemes gyűlés határozata értelmében a tanügyi bizottság által kidolgozott tanterveket, véleményadás czéljából, megküldte az összes középiskoláknak. Mindössze 12 intézet küldte be, a meghatározott időig, a tantervre vonatkozó megjegyzéseit és észrevételeit. Ezen tanintézetek közül kettő (Bonyhád, Pozsony) lényegtelen megjegyzéssel, kettő (Felső-Lövő, Nyíregyháza) minden megjegyzés nélkül elfogadta a tantervet; gyökeres változtatásokat kívánt ismét négy intézet (Budapest, Eperjes, Késmárk, Igló); feltétlenül elvetette négy intézet (Békés-Csaba, Beszterczebánya, Rozsnyó, Sopron). Az egyetemes tanügyi bizottság ezen intézetek megjegyzéseihez képest a tanterv átdolgozását Ráth Arnold budapesti főgymn. tanárra, mint szakférfiúra bizta, ki munkálatát nagy gondossággal és szorgalommal bevégezte. Az elvek, melyeket ezen átdolgozásnál követett, lényegében a következők: Egyes gymnasiumok kívánságára és a kevés óra számra való tekintetből, a vég-