Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1889. október 16
11 zendő tananyag reducáltatott, s elhagyatott mind az, a mi az illető osztály tanulóinak felfogását túlhaladja, és a mire a következő osztályokban, mint alapra, építés nem történik. Jelen tanterv tehát úgy az anyag mennyiségére, mint — a perspektíva kivételével — minőségére nézve összevág az államival. Az anyagnak az állami tantervtől eltérő beosztása azonban megmaradt, mint olyan, mely a tanuló értelmének és képzelő tehetségének fejlődésével jobban tart lépést, mint az állami tanterv beosztása. Egy-két tanintézetnek azon nézete, hogy a perspektíva, mint a tanulók felfogását meghaladó tárgy egészen elejtendő: tekintetbe vehető nem volt. A mit az állami gymnasiumok második osztálya tanulójának meg kell értenie, azt a mi intézeteink negyedik osztálya tanulói még jobban foghatják fel és érthetik meg. Az állami tanterv az axonometrikus ábrázolást irja elő, a jelen tanterv a perspektivás ábrázolást hagyja meg, és pedig azért: mert a tanuló ezen az úton a valóságnak megfelelő képet nyer, és így a tanuló nem jő zavarba azzal, hogy az általa rajzolt kép a tárgynak látszólagos alakjával nem vág össze (mi a perspektivás rajzolásnak czélja); továbbá a perspektivás ábrázolást meghagyja még jelen tanterv azért, mert ezzel az eljárással bármely alakú tárgynak képe rajzolható minden képzelhető állásban, és mert végül jobban is fejleszti a tanulónak képzelő tehetségét. Ezen elvek alapján átdolgozott ezen tantervet a tanügyi bizottság magáévá teszi, s azt az egyetemes gyűlés elé tisztelettel terjeszti föl. Ha ezen tanterv az egyetemes gyűlés által elfogadtatnék, erre vonatkozólag indítványozzuk, méltóztassék az egyetemes gvülés azt sokszorosíttatni, s az egyes középiskoláknak kellő példányban megküldeni. Meg kell még említenünk, hogy valamennyi középiskolánk nyomatott évi értesítőt adott ki, melyek egy némelyikében a tudomány színvonalán álló tudományos értekezések közöltetnek. Végül a nép-, közép- és felsőbb iskolák viszonyairól s állapotaikról szóló statistikai kimutatásokat van szerencsénk az ide tisztelettel csatolt öt jegyzőkönyvben az egyetemes gyűlésnek beterjeszteni. Kelt Budapesten, az egyetemes tanügyi bizottságnak az 1889. évi október 11-én tartott üléséből. Beterjeszti továbbá a tanügyi bizottság az 1888/89. iskolai évre vonatkozó jelentéseit: I. Az egyházkerületek részéről az egyetemes tanügyi bizottsághoz beküldött, ide tisztelettel mellékelt két táblázat szerint a népiskolai viszonyok az egyes egyházkerületekben következőkép állanak: A) A bányai egyházkerületben volt 378,085 lélek után: 6—12 éves tanköteles fiú 26,170, leány 25,238, összesen 51,408 tanköteles gyermek; 13—15 éves tanköteles fiú volt 9538, leány 9095, összesen 18,633 gyermek; volt tehát 6 —15 éves tanköteles fiú 35,708, leány 34,333, összesen 70,041 tanköteles gyermek. A tanköteles gyermekek a lélekszám 18-5% -kát teszik. Iskolába járt helyben, az idegen illetőségű és vallású gyermekek kivételével, az elemi iskolába 23,060 fiú, 22,039 leány, összesen 45,099 gyermek; ismétlő iskolába 4597 fiú, 4764 leány, összesen 9361 gyermek; idegen elemi iskolába járt 1700 fiú, 1595 leány, összesen 3295 gyermek; idegen ismétlő iskolába 646 fiú, 201 leány, összesen 847 gyermek; felső vagy polgári iskolába járt 230 fiú, 565 leány, összesen 795 gyermek; magánintézetbe 111 fiú, 282 leány, összesen 393 gyermek; középtanodába 985 fiú, 1 leány, összesen 986 gyermek. Iskolába járt tehát 31,329 fiú, 29,447 leány, összesen 60,776 gyermek, vagyis a tankötelesek 86*7%-a, s így a tavalyihoz képest, 1-7%-kai javult ezen egyházkerületben az iskoláztatás. Iskolába nem járt 4379 fiú, 4886 leány, összesen 9265 gyermek, a tankötelesek 13-3%-a. A gyermekek mulasztottak 495,236 félnapot, s így ha a mindennapi elemi iskolába járó gyermekeket veszszük tekintetbe, esik egy gyermekre 4*7 félnapi mulasztás. Mulasztásokért megbüntetett 1598 szülő. A kerületbeli elemi iskolákba járt idegen illetőségű vagy vallású fiú 1119, leány 957, összesen 2076 gyermek. A tanítók száma volt a kerületben 586, s ezek közül képesített 504, nem képesített 82; rendes 500, segéd 86. Egy-egy tanítóra esett a mindennapi iskolában átlag 103'6 tanuló. Felekezeti népiskolája volt a kerületnek 469, községi vagy állami 60. A felekezeti iskolák közül az egyház tulajdona volt 445, bérelt 24; jó karban van 413, rosz karban 56. Uj iskola építtetett 17, javíttatott 105. Az iskolákban tanterem van 549. Egy-egy tanteremre esik a mindennapi elemi iskolások közül 110*7 tanuló. Tanítólak van 468. Az összes kerületi népiskolák mellett van: faiskola 213, testgyakorló 66. A népiskolák taneszközei: fekete irótábla 853, fali olvasótábla 8826, fali térkép 1392, földgömb 350, természetrajzi eszköz 9541, természettani eszköz 1607, könyv 16,152 kötet. 3*
