Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

FÜGGELÉK. A jelen jegyzőkönyv 51-dik pontja szerint megállapított Középiskolai rendtartás. Magyarhoni ág. hitv. evang. gymnasiumaink jelenlegi szervezete az 1870-ben bol­dog emlékű Vandrák András, eperjesi tanár által összeállított dolgozat alapján lépett életbe. Az azóta lefolyt 17 esztendőben a protestáns élet folytonos tevékenysége új meg új formákat hozott létre, melyekben külső nyilatkozatát eszközölhette, elannyira, hogy a «Vandrák-féle elaboratum» teljesen alig lépett valahol életbe. Oka ennek különösen az egyes egyházközségek autonom intézkedési jogában keresendő, mely a lényegest megtartva, pro­testáns szabadságát a nem lényegesben s a kivitel részleteiben korlátozni nem engedte. Igy fejlődtek ki azon különböző jogi viszonyok, melyek az egyes pártfogóságok, és az általuk fentartott gymnasiumok közt, minden egyes egyháznál más meg más alakot mutatnak, s melyeknek végleges szabályozása (ha ugyan az egyöntetűség merev keresztül­vitele a protestáns szabadság érdekében feküdnék) a zsinatra bizandó; így fejlődtek az élet utasítása és a helyi körülmények befolyása alatt, az egyes gymnasiumokban is lényegtelenek­ben eltérő eljárási módok, melyeket, a mennyiben a czél elérésének útjában nem állanak, rendszabályozni a protestáns autonomia érdekében nem tartunk jelenleg sem tanácsosnak. Hogy azonban azon főelvek, melyek szerint gymnasiumaink szervezendők, s melye­ket az eddigi szokás azokban szentesített, össze legyenek állítva és világosan kitüntetve, egy­úttal, hogy minden iskola pontosan lássa azon határokat, melyeken túl autonom rendelkezési joga megszűnik, a jelen rendtartást dolgoztuk ki, — mely a főelveket megállapítva, részle­tekben a tanári testületeknek is elegendő szabadságot akar biztosítani. Ezen változtatást eddigi rendtartásunkban az is szükségessé teszi, hogy az 1883. XXX. t.-cz. az állam és felekezetünk iskolái közti viszonyt határozottan körvonalozta, sok jogot elvévén tőlünk, mikkel eddig rendelkeztünk, sok terhet róva ránk, melyeket eddig nem viseltünk. Ezen országos törvényt tiszteletben tartván, egyúttal azonban nem feledkezvén meg arról, hogy a protestáns iskolák.más szellemnek gyümölcsei, mint a mely az európai álla­mokban jelenleg nyer kifejezést, — szükség volt a törvény által megalkotott viszonyokat olv módon beilleszteni gymnasiumaink szervezetébe, hogy amazok szigorú megtartása mellett a protestáns szellem is épségben maradjon. Ez pedig annyival könnyebben sikerülhet, mivel az állami törvény csak forma, melynek tartalmat a mi protostáns gymnasiumainkban élő szellem ad, mely szellemet a közigazgatási forma érinthet ugyan (s érint is), de meg nem változtathat. A jelen rendtartás annálfogva Vandrák szellemes elaboratumát akarja kifejleszteni, illetőleg a megváltozott körülményeknek megfelelőleg kibővíteni és módosítani. Az igazán protestáns szellemben átgondolt, humánus szelídséggel átérzett dolgozatot, mely gymnasiu­maink belső életében a józan ideális irányt éleszteni s megőrizni, az egyes egyházi tényezők jogait liberális igazságérzettel megjelölni, s mindezeket a gymnasiumok főczéljának szolgála­tába állítani igyekezett, a nemeslelkű philosophusnak ez emlékiratát sem az államilag hozott törvény, sem az egyes intézetekben azóta kifejlett eltérések nem tették elavulttá. Szelleme mindezen formákon túlemelkedik, s épen azért ez új rendtartásunk is ezen elaboratum szel­lemét akarja megőrizni, s annak szellemében szervezni gvmnasiumaink külső és belső élet­mozzanatait. 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom