Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1888. október 10

36 Ezen rendtartás négy részre oszlik, melyeknek 1-je szól a tanári testületről; 2-dika szól a tanulmányi rendről; 3-dika szól a fegyelem kezeléséről; 4-dike szól az iskolai év egyes mozzanatairól. i. RÉSZ. A tanári testületről. 1. §. A gymnasiumok szellemi főtőkéje a tanárokban fekszik, t. i. oly tanárokban, kik e pályára belső hivatást is éreznek magukban, s kik kellő (elméleti és gyakorlati) előkészülés folytán a gymnasiumi képzés magasztos czéljaiért lelkesülni is tudnak, és az óhajtott sikert is képesek biztosítani (Vandrák: Gymn. szerv. I. 8. §.). — E tőke gyümölcsözővé csak az által válhatik, ha minden egyes tanár lelkében azon öntudat él, hogy ő «magyarhoni evang. gymnasiumi tanár». — Legyen annálfogva magyar hazáját őszintén és híven szerető, törvényeinek készséggel engedelmeskedő, szellemi felvirágzását lelkesen előmozdító hazafi; legyen protestáns szabad egyéniség; egyháza czéljait önfeláldozó készséggel szolgálja az által, hogy az egyház által rábízott «művelődési veteményes kertben» (Vadrák), a gymnasiumban, egész erejét felhasználva, az igazi protestáns szellem műveltségének legszebb virágait ülteti és ápolja. 2. §. Főgymnasiumnál az igazgatóval együtt legalább 10, hatosztályúnál legalább 7, négyosztályúnál legalább 5 tanár alkalmazandó, a hittanárokon, szépírás-, tornatanítókon, s a nem rendes tantárgyak tanítóin kivül, kiknek óraszáma következőkép állapíttatik meg : 8 osztályúnál az igazgató 10, legfeljebb 12 órára köteles, szaktanár 18 legfeljebb 20 órára, rajztanár 20—22 órára; 6 és 4 osztályú gymnasiumoknál az igazgató 14, legfeljebb 16 órára, szaktanár 20, legfeljebb 22 órára kötelezhető. Ezen felül elvállalt órák külön dijazandók. 3. §. Tanárul csak oly egyéniség alkalmazható, ki tanári oklevelet bir felmutatni (1883. XXX. t.-cz.) ; oklevelet még nem nyert tanárjelöltek, helyettes tanárokul is csak okleveles tanárjelöltek hiányában alkalmazhatók, s oly föltétellel, hogy három év lefolyása alatt a tanári vizsgálatot letegvék, különben állomásukon tovább meg nem hagyatnak. A tanári kart a fentartó testület választja. Államilag segélyzett protestáns gymnasiumoknál az 1883. XXX. t.-cz. 47. §-a, és az egyetemes közgyűlés 1884-diki jegyzőkönyvének 14-dik pontja szolgál utasításul és zsinórmértékül. Uj tanerők megválasztásánál a tanári testületnek ajánlati joga van, a hol pedig a választásnál a tanároknak szavazati joga van, az ezután is fentartandó. 4. §. A tanári testület a hiványban kifejtett s egvházkerületileg szentesített kötelességeket pontosan köteles teljesíteni, s erre nézve a közvetlen felügyelet az egyházi fentartó hatóságot illeti. A fentartó hatóságnak pedig egyik feladata, hogy a tanárok egyéniségét tisztelje, annak érvényesítését a kiszabott határokon belül a tanítás és fegyelmezés körében ne akadályozza, s általában a tanárban ne a fizetett hivatalnokot, hanem a protestáns egyház felvirágzását szerető, annak érdekeit szolgáló egyrangú egyháztagot lásson. 5. §. A gymnasium feje az igazgató, kit a rendes tanárok közül, három évre, a íentartó hatóság az egész tanári testülettel egyetemben, szótöbbséggel választ; a tanári testülettel egyetemben gyakorlandó választás szabálya alul, kivétetvén azon iskolafentartó hatóság, melyet e szabály alkalmazásában, szerződés gátol. A tanári testület egyenkénti szavazati joga a «nihil de nobis sine nobis» elvéből folyik, s az intézetnek magának érdeke követeli, hogy lehetőleg oly egyéniség választassék meg igazgatónak, kit a tanári testületnek többsége óhajt- «A gymnasiumi rendes tanárok rangra, jogokra nézve egymás közt egyenlők, még az igazgató is, mint tanár, primus inter pares». «A testvéries, collegiális viszony az igazi, itt nincs úr, nincs szolga, nincs első, nincs utolsó» (Vandrák III. rész). Az igazgatónak annálfogva büntető hatalma nincs a tanárok fölött, ereje az egyéni characterben rejlik, s a minő polczra őt charactere emeli, annyi befolyással lesz tanártársaira. Meggyőző rábeszélés, figyelmeztetés az ő hatalmának egyedüli eszközei; nyomatékot szükség esetében első sorban a tanári testületnél, aztán a fentartó hatóságnál kereshet. Ugyanilv módon jár el a netán előforduló viszálykodások elintézésénél is. 6. §. Az igazgatónak ezen protestáns szellemben meghatározott hatalma azon föltételhez van kötve, hogy a tanárok ugyanily liberális protestáns szellemben fogják fel állásukat. «Azért az igazgatóban necsak a jó collegát szeressék, hanem az elöljárót is tiszteljék, s