Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13

— 26 — 46. (V.) A mult évi jegyzőkönyv 50-ik pontjánál, mely alatt az egyetemes gvülés, hozzájárulván a zsinati bizottság véleményéhez, kijelenté, hogy a zsinat egybehivását sürgősnek nem tekinti s a dunántúli kerület újabban sürgetvén annak megtartását, a többi egyházkerületek nyilatkozatra hivattak fel, — a dunáninneni kerület ismét azt jelenti, hogy a zsinat egybehivását sürgősnek nem tekinti, ellenben a bányai kerület oda nyilatkozik, hogy a zsinati bizottság egészíttessék ki és utasíttassék a zsinati munkálatok előkészítésére; a tiszai kerület a kérdést újabban nem tárgyalta ugyan, de püspöke kijelenti, hogy hozzájárul a bányai kerület nyilatkozatához. Tekintettel arra, hogy a kerületek többsége ezek szerint a zsinat előkészítése mellett nyilatkozott, miután az egyetemes felügyelő annak szükségére hívta fel a figyelmet, hogy a zsinat munkaköre már eleve körvonaloztassék és — tekintettel az egész egyházi szervezet szabályozásának mind az anyag nagy terjedelme, mind az előmunkálatokkal járó nagy költségek által okozott nehézségeire — lehetőleg szúk korlátok közé szoríttassék : az egyetemes gyűlés a zsinat megtartásának eszméjét az egyet, felügyelő által kifejtettek értelmében magáévá teszi, a zsinati 1 izottgásot újonnan megalakítja és az újonnan választott bizottságot a zsinati előmunkálatok megtételével azon utasítás mellett bízza meg, hogy figyelembe véve az egyházkerületek már meglevő szervezeti rendszereit, csak az egyházkerületek és az egyetemes gyűlés hatáskörére és szervezetére vonatkozó szabályzatnak, mint a zsinat előre meghatározott tanácskozási tárgyának, tervezetét dolgozza ki. 47. (V.) Az előbbi pontban foglalt határozat folytán a zsinati bizottság, az egyházkerületek ajánlatai alapján következőleg alakíttatott meg: Elnöke: az egyetemes felügyelő; hivatalból tagjai: az egyházkerületek elnökségei, kik az egyetemes felügyelőt akadályoztatása esetén helyettesítik, — továbbá az egyetemes gyűlés jegyzői kara; választott tagjai: Baltik Frigyes, Breznyik János, Dohnány Lajos, Doleschall Sándor, Farbaky József, Földvárv Mihály, Gyurácz Ferencz, Hámos László, Hörk József, Horváth Sándor (budapesti), Hunfalvy Pál, Láng Adolf, Leska János, Ostffy Pál, Poszvék Sándor, báró Prónav Gábor, Samarjay Károly, Schmidt Gyula, Tatay Sámuel, Trsztvénszky Ferencz, Zelenka Pál és Zsilinszky Mihálv. A bizottság alelnökévé Földváry Mihály választatott meg. 48. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 5 i-ik pontjánál olvastatott az egyetemes gyűlés tanácskozási ügyrende tárgyában kiküldött bizottság jelentése, melyben előterjeszti, hogy tekintettel a rábizottaknak a zsinattartás kérdésével való összefüggésére, a zsinattartás kérdésében hozandó határozatig, munkálata érdemleges megkezdését függőben tirtotta. Ezen jelentés tudomásúl vétetik azzal, hogy tekintve a fennebbi pont alatt foglalt határozatot, ezen ügy külön tárgyalásának szüksége megszűnt. 41). (H.) Ugyanazon jegyzőkönyv 53. pontjánál jelenti a Luther-társaság elnöksége, hogy ezen irodalmi egylet végleg szervezkedett és mindinkább gyarapodni kezd. Rendes tagokúi évi .4 írtjával beiratkozott eddig 175, alapítókúl pedig egyszer mindenkorra 100 írtjával nyolcz, úgy hogy az egylet jelenleg 2714 frt 94 kr. tőkével rendelkezik. Elhatározta egyelőre kiadni Luther Mártonnak életrajzát és egy imádságos könyvet a nép számára s e művek már részint el is készültek, részint rövid idő alatt befejezésre várnak. Az egylet szerencsés volt védnökül megnyerni Fabiny Teofil kerületi felügyelőt, elnökül pedig Hunfalvy Pált. A jelentés örvendetes tudomásúl vétetvén, az egylet a hitsorsosok további buzgó pártfogásába ajánltatik. 50. (V

7.) Ugyanazon jegyzőkönyv 54. pontjánál, mely alatt az eperjesi collegium pártfogóságának az eperjesi jogakadémia jövőjének biztosítása érdekében beadott kérvénye véleményadás és javaslat végett a pénzügyi bizottsághoz tétetett át, ezen bizottság azon véleményt terjeszti elő, hogy az eperjesi jogakadémiának mint egyházunk egyetlen ilynemű intézetének fenállása óhajtandó levén, az egyetemes egyház részéről nemcsak erkölcsi támogatásában, hanem időről időre, a lehetőség szerint, bizonyos, bár csekély mérvű, anyagi se-