Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1886. október 13
- 27 — gélvében is részesítendő; mindamellett jövő fenállásának állandó biztosítását az egyetemes egvház, tekintve anyagi erejének korlátolt voltát, nem eszközölheti. x\z egyetemes gvülés a bizottsági véleményt mindenben osztván, biztosítja az eperjesi jogakadémiát erkölcsi támogatásáról s ez alkalommal 150 forintot szavaz meg s utalványoz részére a szabad rendelkezése alá tartozó alap bevételeiből. 51. (V.) Ugyanazon jegyzőkönyvi pont alatt a felső-lövői tanítóképző-intézet segélyezése iránt előterjesztett kérelem szintén a pénzügyi bizottsághoz tétetvén át javaslat végett, a bizottság — az adatokkal felszerelten benyújtott kérvény tekintetbevételével — egvszer mindenkorra 150 frt segély megszavazását javasolja, minek folytán a felső-lövői tanítóképző-intézet részére egyszer mindenkorra 150 forint segély szavaztatik meg s utalványoztatik az egyetemes pénztárból. 52. (V.) Ezen segélyezési ügyek kapcsán egyetemes felügyelő bemutatván a bonyhádi ev. algymnasium segély iránti kérvényét, ezen kérvény azzal tétetik át jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz, hogy a mennyiben a kérelmet indokoltnak találja és a pénztár állapota megengedi, 100 frt erejéig a segélyt ki is utalványozhatja. 53. (Gy.) A mult évi jegyzőkönyv 5 5 —ik pontjánál jelentetvén, hogy csak azon tanári vizsgálat fordult elő, mely az elnöki jelentés 9—ik pontjában említtetik. Tudomásul szolgál. V 51. (Gy.) Ugyanazon jegyzőkönyv 5 6—ik pontjánál olvastatott az egyetemes vallásügynök jelentése, melyben kifejtvén a fölvetett kérdés állását s utalván az 1885. deczember 15-iki telekkönyvi, valamint az ezzel kapcsolatos 1853. april 18-án kelt rendeletekre, nevezetesen ez utóbbinak 14. §-ra, melyben a helyszínelés tárgyai vannak megjelölve, valamint az 1886. évi 29. t.-cz. 12. §-ra, azon véleményt nyilvánítja, hogy egyházaink nem telekkönyvezett ingatlanaira vonatkozólag, sem az, hogy ezeknek helyszínelése és telekkönyvezésére nézve rendelet kibocsátása kéressék, sem az, hogv az egyetemes gyűlés e tárgyban más intézkedést tegyen, nem mutatkozik szükségesnek. Az előterjesztett vélemény elfogadtatván, határozattá emeltetik. 55. (V.) Felvétetett ezután az ezen jegyzőkönyv 2-ik pontja alatt Schumann Sándor szepes-iglói tanító bejelentett alapítványi ügyében kiküldött bizottság véleményes jelentése, mely szerint Schumann Sándor « magyar olvasó és nyelvkönyv német tannyelvű iskolák számára» czímű művére nézve Iglón 1886. april 11-én Schmidt József kiadóval kiadói szerződést kötvén s nevezett műve II. kötetének 3000 példányban leendő kinyomatási jogát 300 frt díj lefizetése ellenében Schmidt Józsefre ruházván, 1886. julius 6-án Iglón kiállított alapítványi okiratában fenebbi munkája II. kötete után járó haszonról lemondott, azt «Bauhofer György alapítvány» nevét viselő alapítványra szánta s az alap rendeltetésének meghatározását az egyetemes gyűlésre bízta. Az idézett okmányok szerint az alapítvány öszszege — a kiadói szerződés bizonyos feltételének beállta esetén —^ 300 frtot tesz és az egyetemre ruháztatnék a szerzői jog haszna a II. kötet 5000 példányon felüli kiadása esetén. Schumann Sándor időközben elhalván, ezen alapítványra nézve szükséges további lépések iránt az örökösökkel keilend érintkezni s a kiadói szerződést helyi ellenőrzés alatt tartani, végre ugyanazon szerződés szerint némely teendőkről gondoskodni, melyek azonban csekély terhet hárítanak az egyetemre. A bizottságnak ezen tényállás előterjesztése folytán kifejezett javaslatához képest s miután a tiszai püspök bejelenté, hogy Schumann Sándor a kiadói szerződés értelmében járó és az alapítványra szánt 300 frt tiszteletdíj fele részét a kiadótól felvévén, a 150 frtot hozzá küldte be, az egyetemes gyűlés Schumann Sándornak, nagybátyja néhai Bauhofer György budai lelkész iránti kegyletes megemlékezését tanúsító alapítványát köszönettel elfogadja, a tiszai püspököt a kezeihez szolgáltatott 150 frtnak az egyetemes pénztárba leendő áttételére felkéri, ezen összeget és a még befolyandó összegeket «Bau7*
