Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8

szerint az egyetemes gyűlés felhatalmazása alapján, a vallás- és közoktatási miniszterhez folterjesztetett. Tudomásul szolgál. 8. (H.) Ugyanazon bizottság jegyzőkönyve 6-ik pontja alatt jelenti, hogy azon kérdésre nézve, váljon kit értesitsen a vallás- és közoktatási miniszter a kormányképviselő kiküldéséről, azon véleményt nyilvánította, hogy erről, mind az egyetemes felügyelő, mind a superintendensek értesíttessenek s ennek a vallás- és közoktatási miniszterrel való közlésére felkérte az egyetemes felügyelőt. Tudomásul vétetik. 9. (H.) Ugyancsak az érettségi vizsgálatok ügyével kapcsolatban, felvétetett azon kérdés, hogy minő intézkedés történjék a vallástanra nézve. Erre nézve, a tiszai kerület oda nyilatkozik : miszerint kívánja, hogy az érettségi vizsgák tárgyai közé a vallástanból való vizsga is vétessék fel s e tantárgyból nyerendő calculus a többi tantárgyból nyerendő calculussal egyenlő értékűnek s egyenlő következményűnek tekintessék Hasonló értelemben nyilatkozván a többi kerületek is, a négy kerületnek ekképen nyilvánított egyértelmű nyilatkozata alapján, az egyetemes gyűlés határozatikig kimondja: hogy az érettségi vizsgánál a többi tantárgyak közé, a vallástanból való vizsgálat is sorozandó s az ebből nyerendő tanulási fokozat, a többi tantárgyakból nyerendő fokozattal egy érvényűnek s hasonló következményűnek tekintendő. 10. (H.) Olvastatott a m. é.jkv. 5. pontja alatt kiküldött bizottság jegyzőkönyvének a tandrendszer és tanrendre vonatkozó 3-ik pontja, mely szerint azt a középiskolák részéről beérkezett javaslatok alapján, ajkvhez csatolt munkálatban, kidolgozta s a mely javaslat az elnöki jelentés szerint a kerületekkel közöltetett. A bizottság ezen munkálatára vonatkozólag, a kerületeknek több észrevételeik s javaslataik levén : ezeknek combinálása s vélemény előterjesztése végett, az egyetemes felügyelő elnöklete alatt, a superintendensek és kerületi felügyelőkből s a tanügyi bizottság tagjaiból álló bizottság küldetik ki, jelentése a gyűlés folyama alatt elváratván. 11. Felvétetett ugyanazon bizottság jkvének 8-ik pontja, mely szerint az osztályösszevonásá kérvényekre nézve, javasolja, hogy azok a tanintézetek igazgatói által az illető superintendenshez terjesztessenek fel, a kormányhoz pedig, a tanári testület és saját véleményével a superintendens terjeszsze fel. E javaslat elfogadtatván, határozattá emeltetik. 12- (V.) A m. é. jkv. 6-ik pontjánál a tiszáninneni ref. egyházkerületnek, 1888. április hó 24 — 26. napján Miskolczon tartott tavaszi gyűlésén hozott és hozzájárulás végett az ág. hitv. ev. egyház egyetemes gyűlésének megküldött azon határozata, mely szerint a nevezett ref. egyházkerület kimondta, hogy az 1848 : XX. t.-cz. 3. §-át, u. m. : „minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek s ezen elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezeteknek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő javaslatot fog előterjeszteni" — életbeléptettetni óhajtja, mert csak ezen törvény végrehajtása teheti képessé egyházunkat iskoláinak a törvény szerintberendezésére ; tárgyalás és véleményezés végett az egyházkerületekkel közöltetvén, a dunáninneni kerület jelenti, hogy a közölt határozathoz egész terjedelmében hozzájárul; a dunántuli kerület ellenben bár elvben az idézett törvényszakasz intézkedéséhez szintén ragaszkodik, ez időszerint az iránt óhajt lépéseket tétetni, hogy az evang. vallásfelekezeteknek nyújtott államsegély összege felemeltessék ; a tiszai kerület gyülésileg e tárgyban nem határozott, de a nyilatkozatra felhívott esperességek nagyobb része a fenti határozathoz hozzájárulását jelenté be a kerületi elnökséghez. A bányakerület részéről pedig következő indítvány terjesztetett elő : „Tekintve azt, hogy az országos tanügy emelését czélzó ujabb iskolai törvények intézkedései által a protestáns vallású polgárokra indirecte uj meg uj terhek rovatnak ; — tekintve azt, hogy a protestáns egyház az ilyeténképen felmerült ujabb költségek fedezésére külön alappal nem rendelkezik s valahányszor az országos törvény követelményeinek megfelelni kíván, mindannyiszor a különben is terhes adókkal sújtott hívek áldozatkészségéhez kénytelen folyamodni ; —