Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1884. október 8
tekintve azt, hogy az 1848. : XX. t.-czikkben kimondott felekezeti egyenlőség és viszonosság elvével nem egyeztethető össze, hogy mig más hatalmasabb egyház legnagyobb részt állami alapítványokból tartja fel iskoláit, addig a szegényebb protestáns egyház csupán híveinek filléreiből tartsa fel állami törvények által szabályozott iskoláit ; tekintettel végre az 1868 : LIII. t.-czikkben is kimondott elvre: tegye meg az egyetemes gyűlés a kellő lépéseket arra, hogy az állam az 1848 : XX. t.-czikkben kimondott felekezeti egyenlőség és viszonosság alapján, addig is, míg az országos tanulmányi alap jogi természete felett a törvényhozás végleges határozatot hozna — egyetértőleg a testvér helvét hitvallású egyházzal — a két protestáns egyház iskoláinak fenntartása illetve segélyezése czéljából megfelelő tanulmányi alapot teremtsen." Miután valamennyi kerület a tiszáninneni ref. egyházkerületnek véleményezés végett közölt határozatát még nem tárgyalta : a határozathozatal függőben tartása mellett, a bányaikerület részéről beterjesztett inditvány tárgyalás és nyilatkozat végett az egyházkerületekkel közöltetik. 13. (Gy.) U. a. jkv. 7-ik pontjánál, mely szerint a Koronhev na Sión czímíí lap üzelmei tárgyában érkezett miniszteri leirat intézkedés s eljárás végett a dunáninneni egyházkerület superintendensének adatott ki. Geduly Lajos supintendens jelenti, hogy a nevezett lap megszűnt. További intézkedésre e szerint nem lévén szükség, a jelentés tudomásul vétetik. a k / /J^m. QV-C^y H^L ffii»)' t"*" » jkv. 10-dik pontjánál, melyben kimondatik, hogy miután az egyházfekezeti főhatóság-otTnttgft az egyetemes közgyűlés képezi, s igy ennek beleegyezése nélkül középiskoláinkat állami segélyt tárgyazó szerződés jogérvényesen nem köthető s fölhivja a bizottság ügyeimét az államsegély ügyében az 1883. évi XXX. t.-cz. folytán szükségesekké vált intézkedésekre, jelesül pedig azon kérdésre, vájjon az államsegély általában igénybe vétessék vagy sem? S ha igen, mily szabályok és feltételek állapíttassanak meg az erre vezető eljárásra és szerződésekre nézve ? olvastatott s felvétetett a m. é. jkv. 5-ik pontja szerint kiküldött egyetemes bizottság jegyzőkönyvének 4 ik pontja, mely szerint a bizottság beható tárgyalás után kimondandónak véli, hogy az állami segélynek az egyház vagy az illető iskolai pártfogóság részéről való igénybe vétele lehetőleg mellőztessék is csak oly helyen és esetben történjék, ahol azt felekezeti és tanügyi fontos okok elkerülhetetlenné teszik. Ily elkerülhetetlen szükség esetében is azonban csak a következő elvek megtartása mellett vehető az államsegély igénybe : 1. ha az igénybe veendő segély szövege nem haladja meg az illető középiskola fentartási szükségletének felét s ha ennélfogva az intézet felekezeti jellege és az egyház önkormányzási joga sértetlenül megmarad ; 2. ha az illető tanárok a kormány által a felekezettel közlött s kizárólag mindkét hitvallású evangelikus tanárok közül neveztetnek ki ; 3. a kormánynyal kötendő minden szerződésnek jogerőre való emelkedése az egyetemes gyűlés, mint felekezeti főhatóság beleegyezésétől függ. Hogy a fenebbi elvek és az egyetemes gyűlés által a kerületek javaslatai alapján kidolgozandó módozatok egyes felmerülendő esetekben helyesen alkalmaztatnak-e, annak előleges megitéltetését a bizottság egy újonnan szervezendő egyetemes bizottságra javasolja bizni, mely egyáltalában a segélyezés szükséges volta felett is véleményt mondjon. A segélyezett intézetek tanárkara szavazatjogának megállapítására nézve fölkérendőknek véli a kerületeket, hogy erre vonatkozólag véleményt adni szíveskedjenek. Fölhivatván ennek folytán a kerületek, hogy erre nézve véleményeiket is kívánalmaikat terjeszszék elő. A dunáninneni kerület előadja, hogy az állami segélyezésre nézve a kormánynyal kötendő szerződések -tárgyában e következő három kivánalma van : 1. hogy államilag segélyezett felekezetünkbeli tanintézetekben a kormány által alkalmazandó tanárok csakis ágostai hitv. evang. tanárok közül neveztessenek ki ; 2. hoffv az államilag segélyezett középiskolák szavazati jogára nézve az egyetemes gyűlés esetről esetre intézkedjék, magától értődvén, hogy csak oly iskolák nyerhetnek szavazati jogot, melyek az egyetemes gyűlés által meghatározott feltételeknek minden tekintetben teljesen megfelelnek. 3. hogy az államilag segélyezett középiskoláktól a tápintézetre való supplicatio joga megvonassék. A dunántuli kerület jelenti, hogy miután kebelében oly középiskola nincs, mely jelenleg az állami segélyt igénybe venni óhajtaná, ezen ügyet gyülésileg tüzetesen nem tárgyalta. 2*
