Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10
tendens urakhoz intézett átiratával, tanácskozás tárgyává tevén a nagy mélt. magy. kir. vallás és közoktatásügyi minister urnák f. évi 26147. sz. a. Méltóságodhoz intézett rendeletét, annak pontjaira van szerencsénk véleményünket a következőkben előterjeszteni : Az I. pontra. Ámbár egyházunk az e pontban kivánt bejelentéseket, részint az egyetemes gyűlési és egyházkerületi jegyzőkönyveknek, részint az iskolai értesítőknek felterjesztése által az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg és szabályszerűen teljesítette, s ennélfogva egyházunk ezen felterjesztések ismétlésére a középiskolai törvény értelmében is kötelezhető nem volna, mindazonáltal az egyetemes tanügyi bizottság azt véli, hogy az autonómiának legkisebb sérelme nélkül a nm. miniszter ur kivánsága teljesíthető, mert a tanügyi bizottság a rendelet sorai közül csak azt olvashatja ki, hogy a korábban fölterjesztett kimutatásokat a magas közoktatási kormány kellő evidentiában nem tartotta, s már nem képes a külömböző adatok halmazából tanügyünk jelenlegi berendezésének hű képét összeállítni, a középiskolai törvény életbeléptetésének küszöbén pedig egész tanügyünk rendszerének áttekintését óhajtaná birni. F elt er jesztendőnek vélné tehát az egyetemes tanügyi bizottság a máig is érvényben álló acsai tantervet és középiskoláink tanári testületeinek véleménye alapján készített, s „Magyarhoni evangelikus gymnásiumok szervezése" czimű, úgynevezett Vandrák-féle elaboratumot, mely jelenlegi tanrendszerünket foglalja magában, egyébként azon kijelentéssel, hogy ezen tanterv és tanrendszer már csak a folyó iskolai évben érvényes, mert az egyetemes gyiilés már is megtette intézkedéseit arra nézve, hogy e tanterv és tanrendszer a középiskolai törvény kívánalmaihoz s az államilag megállapított tantervhez képest átidomíttassék s az egyházegyetem annak idejében e tekintetben történt megállapodásait a magas közoktatási kormányhoz fel fogja terjeszteni. Ugyancsak e pontra vonatkozólag félsz ól í tandók lennének az illető középiskolák igazgatói, hogy a jelenleg használt tankönyvek jegyzékét egyetemes gyülésileg megállapítandó záros határidő alatt a Főt. Superintendens urak közvetítése által egyetemes felügyelő ur ő Méltóságához beküldjék, ki a tankönyvek ezen jegyzékét a magas kormányhoz felterjesztené. A II. pontra. A tanügyi bizottság szükségesnek tartaná, ha az egyetemes gyűlés olyan intézkedéseket tenne, hogy egyházunk az érettségi vizsgálat berendezésére vonatkozó véleményét ideje korán és pedig e pontban érintett határidőben terjesztené föl a magas kormányhoz. A késedelem ugyanis e tekintetben egyházunk középiskoláinak csak hátrányára volna, mert könnyen megtörténhetnék, hogy a nm. minister ur az érettségi vizsgálat szabályzatát, egyházunk véleményének elmaradása mellett is elkészíttetné, s igy a mi késedelmünk miatt rólunk, nélkülünk intézkednék, s ezen esetben, a törvény értelmében is, nekünk alkalmazkodnunk kellene a min. szabályzatokhoz. Az egy. tanügyi biz. e tekintetben véleménye az : méltóztassék a mélt. és főt. egyet, gyűlés a főfelügyelő ur ő Mtságának elnöklete alatt egy szakbizottságot kiküldeni, mely ezen ministeriális pontban foglalt kívánalmakat is tekintetbe véve, az érettségi vizsgálat tervezetét még e hó folyama alatt kidolgozná. Ezen tervezet november hó első felében közöltethetnék a Főt. Superintendens urakkal, kik arra észrevételeiket megtehetnék. Az egyetemes tanügyi bizottság deczember hó elején ezen észrevételeket a szakbizottság munkálatával összeegyeztetvén, az igy készült érettségi vizsgálat tervezete már deczember hó második felében ő Méltósága az egyetemes felügyelő ur által a magas ministeriumhoz felterjeszthető volna. A III. pontra: A nm. Minister úrnak e pontban foglalt azon kivánatát, hogy a tanulókra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat (a fegyelmi eljárást is bele értve) felterjesszük, az egyetemes tanügyi bizottság az által véli teljesíthetőnek, hogy a már az I. pont kívánalmai mellé csatolt „Magyarhoni evangelikus gymnásiumok szervezete" czimű s egyetemes gyülésileg is jóvá hagyott Vandrák-féle elaborátum 11—16. lapjaira történnék egyszerűen az utalás, mely lapokon ugyanis a fegyelemről és annak gyakorlásáról kimerítő szabályzat foglaltatik. Azonban erre vonatkozólag is megjegyzendő lenne, hogy miután tanügyünk újból rendezése folyamatban van, ezen fegyelmi szabályzatot is csak ideiglenesnek tekintjük, a netán történendő változtatásokat pedig annak idején a magas közoktatási ministeriumnak felterjesztjük. Ami azonban a magas közoktatási kormány azon kivánatát illeti, hogy a tanárokra vonatkozó fegyelmi szabályzatokat is terjesszük fel, erre nézve egyházunk csak annyit jelenthetne fel, hogy a tanárokra nézve külön fegyelmi szabályzataink nincsenek, mert autonomiánk és százados gyakorlat szerint, valamint azon szoros viszonynál fogva, mely Ível tanintézeteink az egyházhoz állanak, középiskoláink tanárai egyházi jelleggel bírnak, s igy fegyelmi ügyekben kánonaink szerinti consistoriális eljárás alá esnek. A jövendőben netán előfordulható olyan eseteket azonban, midőn valamely tanár vagy igazgató egyházi törvényszékeink által hivatalából elmozdíttatnék, az indokolt Ítélet közlése mellett, egyházunk esetről-esetre a magas közoktatási kormánynak tudomás vétel czéljából fel fogja terjeszteni. 3