Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1883. október 10

10 A IV. pontra: A főfelügyeleti jog- gyakorlása szempontjából a törvény 46. §-a értelmében középiskoláinkba a nm. közoktatási Minister által megbizott egyének bátran megjelenhetnek tanintézeteinkben, s a tanügyi bizottság legczélszeriibbnek látná, ha ezek neveit a nm. minister úr egyetemes felügyelő úr ő Méltóságával ugy is mint iskoláink főfelügyelőjével közölné, ki ezután ez ügyre vonatkozólag a tanintézetek igazgatóságait a főtiszt. Superintendens urak közvetítésével értesítené, illetőleg utasítaná. Miután pedig a középiskolai törvény 48. §-a szerint az ezen pontban foglalt statisztikai s egyéb kimutatásokat a nm. minister úrnak követelni jogában van, középiskoláink igazgatói egyetemes gyülésileg utasítandók lennének, hogy azokat a jelen tanév végén a főtiszt. Superintendens urak közvetítése által ő Méltósága az egyetemes felügyelő úrhoz beküldjék, ki azután ezen kimutatásokat a magas közoktatási kormányhoz felterjeszti. Ugyancsak egyetemes gyülésileg volnának útasitandók a középiskolák igazgatói, hogy az évi értesítéseket (programmokat) ugy szerkeszszék, hogy az intézet vagyoni állásától és a vagyon kezelési módjától eltekintve, az e pontban megkívántató minden adatok bennfoglaltassanak, mert az igy szerkesztett értesítő (programul) felterjesztésével az igazgatók sok és hosszadalmas munkától szabadulnának meg. A középiskoláink vagyonára vonatkozó kimutatások azonban, mint nem szorosan a programmba tartozók, minden tanintézet részéről külön volnának szerkesztendők és felterjesztendők, az ily kimutatásokra nézve azonban egyetemes gyülésileg kimondandó lenne, hogy a magas közoktatási kormánynak a vagyon kezelésére netáni rendelkező intézkedéseit egyházunk tekintetbe veendőknek nem fogja tartani." Jelentetvén ezek után a dunántuli, dunáninneni és tiszai kerületek részéről, hogy ezen ügyet még nem tárgyalhatták, előterjeszti egyszersmind a dunáninneni kerület superintendense, hogy a pozsonyi egyház, mint a kerületben egyedüli iskola fentartó, foglalkozott ezen ügygyei s emlékiratot is szerkesztett s azt bemutatta az egyetemes felügyelőnek. Ezen emlékirat szerint, középiskolai bizottság volna kinevezendő, oly utasítással, hogy a miniszteri leiratban említett tárgyakra nézve javaslatokat dolgozzon ki, közölje azokat véleményezés végett a tanintézetekkel s a beérkezett vélemények alapján elkészítvén munkálatát, terjesztessék az a kerületek, s azután végleges megállapítás végett az egyetemes gyűlés elé; kifejeztetvén e mellett azon óhajtás, hogy mindez az 1883/4. tanév végéig elkészüljön. A bányakerület részéről előterjesztetik, hogy tárgyalta ezen ügyet s egészben véve oly megállapodásra jutott, mely a tanügyi bizottság jelentésében foglalt javaslatoknak felel meg. Behatólag tárgyaltatván erre a tett előterjesztések, a gyűlés következőleg határozott : 1. A vallás és közoktatásügyi miniszternek, a középiskolai törvény életbeléptetése tekintetéből érkezett megkeresésében említett tárgyakra, továbbá átalában az 1883. évi XXX. t.-czikk folytán a középiskolai ügyünk megfelelő rendezésére szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozására, az egyetemes felügyelő elnöklete alatt bizottság küldetik ki, melynek tagjai : a négy egyházkerület superintendensei és felügyelői, továbbá a jelenlegi tanügyi bizottság tagjai s minden nyolczosztályú gymnasium vagy lyceum tanári karának egy, egy küldötte. 2. Tekintve az érettségi vizsgálatra vonatkozó utasításnak sürgős voltát, felhatalmaztatik ezen bizottság, hogy ezen utasítást végleg megállapíthassa, az egyetemes felügyelő pedig felhatalmaztatik, hogy a bizottság, ezen munkálatát, mint a négy egyházkerület egyetemének véleményét és kivánatát terjeszsze fel a vallás és közoktatásügyi miniszternek. 3. Felhivatnak mindazon tanintézetek, melyekre az 1883 : XXX. t.-czikk vonatkozik, hogy a tanrendszer, tanterv, s az érettségi vizsgálatra vonatkozó utasítás iránt, az egyetemes felügyelő által kitűzendő határidő alatt dolgozzanak ki, előmunkálatul a bizottság számára, javaslatokat. 4. Az érettségi vizsgálati utasításon kivül, a bizottság javaslatai, tárgyalás végett egyenesen az egyházkerületekkel közlendők, felhivatván a kerületek, hogy e fontos ügyben lehetőleg már a következő egyetemes gyűlésen érdemileg nyilatkozzanak. (J. (V.) Az elnöki jelentés 2-ik pontjával kapcsolatban olvastatott a tiszáninneni ref. egyházkerület 1883. évi április hó 24— 26. napján Miskolczon tartott tavaszi gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata, mely szerint a nevezett egyházkerület Fejes Istvánnak, a sárospataki főiskola egyházi algondnokának következő indítványát : „Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a közelebb életbe lépendő közoktatási törvény természetes és jogszerű folyományakép az állami segélyt többé nem nélkülöz-